A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szabadkai képzési központja szervezésében szombaton megtartott pedagóguskonferencia előadói között szerepelt dr. Szűts Zoltán egyetemi oktató és közösségi média tanácsadó is. Előadása a Vigyázz a figyelmedre – Tanulás a közösségi média korában címet viselte, melyben részletesen kitért a különböző platformok használhatóságára, és arra, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a technológia fejlődését, hiszen a világ minden szegmenségben gyökeres változásokat hozott már. Ebből fakadóan kiemelten fontos pedagógusként és szülőként is odafigyelni arra, hogy miként nyúl egy gyermek a közösségi médiához és az online tér adta lehetőségekhez.
– A technológia célnak megfelelő használatát szoktam mindig hangsúlyozni. Nagyon fontos, hogyha már vannak jól bevált oktatási gyakorlataink, akkor azokat kiegészíthetjük a digitális technológiával. Döntést kell hozni, hogy mikor engedjünk annak, hogy a közösségi média irányítsa a tanulási folyamatot, és mikor legyünk mi azok, akik azt mondjuk, hogy itt most valamivel szembe kell menni, és adott esetben javasolni például a Tik-tok tiltását. Gyakran mondják, hogy a közösségi média már olyan folyamatokat indít el az agyban, amelyek a kábítószer-használathoz hasonlóak. Márpedig ha ezzel kell versenyeznünk, akkor egyértelműen nem tudunk vele versengeni, így tiltani kell. Viszont önmagában a technológiát betiltani nem érdemes. Igazából az egyensúly megtalálásáról van szó. Meg kell határozni, hogy mekkora mennyiségű lexikális tudást kell szerezni, miért kell ezt elsajátítani, és ennek eléréséhez a tanulókat mindig partnerként kell tekinteni. Egyetemen oktatok, nekem valószínűleg könnyebb a dolgom, de már középiskolában is be lehet vonni a diákokat ebbe a folyamatba, hiszen ekkor már alkalmasak a tanulók az önszabályozott tanulásra. A mesterséges intelligencia már mindenhol jelen van a ChatGPT-vel, amivel rengetegen íratják meg például a házi feladatot. Ez nagyon könnyű és jó megoldásnak tűnik számukra. Ám ebben az esetben nem a tiltásról kell beszélni, hanem el kell mondani a gyermekeknek, hogy mi lesz annak a következménye, ha ők nem tanulnak meg bizonyos ismereteket, hiszen nem tudják leellenőrizni, hogy a ChatGPT-vel kapott válaszok helyesek-e. Ez pedig hosszú távon oda fog vezetni, hogy nem szereznek olyan tudást, ami nekik a munkaerőpiacon majd fontos lesz. Egy 17 éves nem biztos, hogy ezt elsőre így fogja érzékelni. Ám ha a tanár elmondja a saját példáját, hogy ő is valamit a könnyebb utat választva próbált meg elvégezni, és annak mi lett a következménye, akkor igenis hallgatni és figyelnek fognak rá – fejtette ki gondolatait az előadó.
A tudásszerzés módjának megváltozása nemcsak szellemi síkon hordozhat fejlődési torzulásokat, hanem feltételezhetően fiziológiai szempontból is, bár erre még a kutatások nem adnak kellő bizonyításokat. Az viszont a megfigyelések alapján elmondható, hogy a gyermek a fejlődése során már nem ül le olyan intenzitással olvasni, tanulni, mint korábban, így kevésbé alakul ki nála akár a türelem vagy a tanulási vágy. Másrészt viszont a gyermekek figyelme nem változott, csak átalakult, és egy másik séma szerint működik.
– Abban a korban, amikor még az idegrendszer kellőképpen nem fejlett, a digitális technológia folyamatos használata hatással van a gyermekekre. Mivel folyamatosan jönnek az értesítések, az impulzusok, mindig valamit tenni kell, valamire reagálni kell, ezek rendkívül negatív hatást gyakorolnak, és a világ lassan unalmassá fog válni ezáltal. Maradandó változásokról még nem tudunk beszámolni, mivel még nem tartanak ott a kutatások. Ám nagyon jól tudjuk és látjuk például, hogy a diákok egyre rövidebb ideig tudnak figyelni valamire, ennek eredményeként kevésbé tudnak koncentrálni is, kevésbé tudnak részletesebb, összetettebb feladatokat ellátni. Ezért ezeket a feladatokat alapelemeire kell bontani, és másként kell megtervezni az oktatást. Élményszerűségre kell törekedni. A tanároknak mindig feladatuk volt, hogy élményszerűen oktassanak, ami részükről egy nagyon komoly energiabefektetés, de most még inkább erre kell fektetni a hangsúlyt. A rossz hírem az, hogy aki megszokta, hogy 30 éve nagyjából ugyanazt csinálja, bevált rutinként, annak is változtatnia kell. Ugyanis a gyermekek figyelme egy másik séma szerint működik, ahogy a világunk is másik séma szerint működik. Ehhez kell adaptálódnunk. Mindig méricskélni kell, hogy mennyire akarjuk megváltoztatni a világunkat, megállítani a folyamatokat, vagy mennyire akarjuk azokat a folyamatokat tudomásul venni, amelyek jelen vannak benne, mindehhez, úgy gondolom, bölcsesség kell – hangsúlyozta dr. Szűts Zoltán.
Nyitókép: Dr. Szűts Zoltán egyetemi oktató és közösségi média tanácsadó (Molnár Edvárd)
