Az illúziók korszaka most véget ért, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért: nem a távoli jövőben, hanem azonnal, nem fokozatosan, hanem a helyzet által megkövetelt merészséggel – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen (a felvételen), az Európai Bizottság elnöke tegnap Strasbourgban, az uniós parlament európai védelemről szóló plenáris vitájában. Az EB-elnök szerint a béke és az egység már nem tekinthető magától értetődőnek, Európa biztonsági válságban van.
Szavai szerint a hidegháború után Európa alábecsülte a biztonsági kockázatokat. Egyesek Oroszország biztonsági és gazdasági integrálásában, mások az amerikaiak folyamatos védelmében bíztak. Ennek eredményeként csökkentették a védelmi kiadásokat, bízva a béke fenntarthatóságában, ehelyett azonban biztonsági deficit keletkezett.
„Az Európai Tanács csütörtöki ülésén olyan egyetértést tapasztaltam az európai védelem kérdésében, amely néhány héttel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Új felismerés született: másképp kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően kell cselekednünk. Megkezdtük Európa hatalmas erőforrásainak mozgósítását” – emelete ki.
Az Európa felfegyverzésére irányuló tervet taglalva azt mondta, hogy a javaslat akár 800 milliárd euró mozgósítását teszi lehetővé az európai védelem megerősítésére. A javaslat második fő eleme a SAFE pénzügyi eszköz, amely stratégiai területeken – például légvédelem, drónok, rakéták, lőszerek, katonai mobilitás, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia – támogatja a beruházásokat. Szerinte a javasolt intézkedések a gazdasági növekedést és a versenyképességet is erősítik, új gyárak és termelési vonalak létrehozásával, valamint minőségi munkahelyek megteremtésével Európában.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője szerint az EU vezetői „zárt gondolkodási rendszerben” ragadtak, amely figyelmen kívül hagyja a valóságot és a logikai összefüggéseket, kizárólag érzelmi alapon támogatva Ukrajnát, ami ahhoz vezet, hogy Európa kimaradhat a békerendezésből és az érdekszférák újrafelosztásából. A képviselő bírálta a kettős mércét, rámutatva, hogy Magyarországot folyamatosan bírálják jogállamisági problémák miatt, míg Ukrajnában emberi jogi visszaélések, erőszakos besorozások és kisebbségi jogsértések történnek, mégsem hallani hasonló aggodalmakat az EU részéről. A politikus felszólította a döntéshozókat, hogy lépjenek ki a zárt gondolkodási rendszerükből és a realitásokat mérlegelve döntsenek Ukrajna EU-s és NATO-tagságáról, mert Európa elgyengülése és egy harmadik világháború veszélye forog kockán.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kiemelte: „Brüsszel eddigi Ukrajna-stratégiája megbukott: az európai vezetők háborús uszítása, a hangzatos szónoklatok a szankciós politika biztos sikeréről, az orosz agresszor katonai térdre kényszerítéséről eddig már 134 milliárd euró elköltését jelentették a háborúra, ami gazdasági bajokat, pusztítást és szenvedést hozott”. Szerinte „a háborúpártiak ráadásul még fordítva is ülnek a döglött lovon” mert Donald Trump is világosan megmondta, hogy az Egyesült Államok kiszáll a háborúból és békét fog teremteni. Szavai szerint „Brüsszel vezetői ráadásul növelik a bajt, és ezt megfejelik azzal, hogy már Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását mantrázzák, ami egyenesen összedöntené az európai gazdaságot”.
Nyitókép: EUnews
