A szerb kormány érvénytelenítette a jadarit érc kitermelését felölelő területrendezési tervet, és ezzel semmissé vált minden dokumentum, ami a Rio Tinto vállalatra vonatkozik. Megállapodás az állam és a vállalat között nem is volt – emelte ki Ana Brnabić kormányfő a csütörtök esti kormányülést követően, amelynek napirendjén a Rio Tino és a környezetvédelmi aktivisták által benyújtott követelések szerepeltek.
Kiemelte, az érdekelt környezetvédelmi szervezet rendelkezésére bocsátanak tanulmányozásra minden dokumentumot, amit az állam a Rio Tintóval aláírt, majd hozzátette, nem alakul munkacsoport sem, ami a jadarit érc bányászatát felügyelte volna. Ezzel Brnabić szerint minden lehetséges együttműködést megszakítottak az angol–ausztrál vállalattal.
A kormányülést megelőzően a Rio Sava Exploration, a Rio Tinto szerbiai képviselete csütörtökön sajtóközleményben mutatott rá, a Rio Tinto aggódik, hogy a kormány visszavonhatja a Jadar projektum területrendezési tervét.
– Elköteleztük magunkat, hogy a projektet minden szerbiai és nemzetközi elvárásnak megfelelően fejlesszük, és figyelembe vegyük a lakosság által tanúsított környezetvédelem aggályokat is – áll a rövid levélben. Majd hozzáteszik, párbeszéden és a tényálláson alapuló vita kellene a kormány döntéséhez.
A Rio Tinto angol–ausztrál bányaipari óriásvállalat szóvivője a Szabad Európa Rádió (SZER) megkeresésére kiemelte, a kormányból senki sem vette fel velük a kapcsolatot, hogy közöljék, a megállapodásokat megsemmisíthetik Szerbiában, ahol lítiumbánya megnyitását tervezik.
SZER kérdésére a nemzetközi bányászati óriás január 19-én megküldött válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy elkötelezettek maradnak a lítiumbánya megépítését felölelő projektumuk mellett, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy léteznek nemzetközi védelmi mechanizmusok, amelyek felölelik a szerbiai beruházásokat is.
A Rio Tinto január 18-án, kedden jelentette be, hogy a lítiumkitermelést egy évvel elhalasztja, vagyis az eddig tervezett 2026 helyett 2027-ben látna ehhez hozzá, ha addig megkapja a szükséges engedélyeket. Jelenleg ugyanis a bányászati területre vonatkozó végzés kiadása késik.
Kedden Ana Brnabić kormányfő a médiának nyilatkozva kijelentette, nem szeretnék ezt a végzést kiadni a Rio Tintónak, hiszen állítása szerint, ebben egyezett meg Aleksandar Vučić államfő a bányászati területet felölelő falvak polgáraival. A kormányfő kiemelte, a lakosság beleegyezése nélkül semmilyen lépést nem terveznek. Akkor a kormányfő arra is rámutatott, a kormány készen áll kártérítés fizetésére is.
A kormány viszonyulására a Rio Tinto Jadar elnevezésű projektumával szemben, hogy Loznicánál a Jadar folyó völgyében lítiumkitermelésbe fogjanak, a polgárok több hónapig tartó tüntetéssel válaszoltak.
A Rio Tinto 2001 óta van jelen Szerbiában, azzal hogy a feltáró tevékenységét 2004-ben kezdte meg, ennek köszönhetően új ércet talált, a jadarit ércet, ami a lítium és a bór keveréke. Azóta folyamatos a vállalat tevékenysége, ám ahogy egyre valószínűbbé vált a bánya megnyitása, annál hangosabb lett a polgárok tiltakozása is. Így sikerült a polgároknak elérni, hogy Loznica részletes területrendezési tervét hatályon kívül helyezzék, hiszen abban már tervbe vették a lítiumbánya létrehozását. Ennek ellenére nem álltak le a tiltakozással, hiszen a környezetvédelmi aktivisták azt gyanítják, hogy a kormány titkos megállapodást kötött a Rio Tintóval. A Rio Tinto szerbiai képviselete a SZER-nek adott nyilatkozatában rámutatott, a 2017-ben aláírt szándéknyilatkozat az egyedüli dokumentum, amit a vállalat a kormánnyal írt alá, és ez nem kötelezi a feleket semmire. A kormány és a minisztérium, nyilvánossá tett minden paragrafált dokumentumot, arra viszont nem adott magyarázatot, hogy mikor és milyen kötelezettségeket vállalat Szerbia a bányászati vállalattal szemben. Így a környezetvédelmi aktivisták azt gyanítják, nem került nyilvánosságra minden megállapodás.
Országos tüntetések előzték meg a kormánydöntést ( A Beta archív felvétele)
Radovan Vukadinović nemzetközi jogok professzora a Szabad Európa Rádiónak elmondta, hogy amennyiben a Rio Tinto nem valósítja meg a Jadarit projektumot, választott bíráskodás (arbitrázs) útján kártérítést követelhet Szerbiától. Szavai szerint elvárható, hogy a kártérítési követelés útján kényszeríti majd rá az országot arra, hogy tartsa tiszteletben a vállalt kötelezettségeket, így a politikai megállapodásokat is. Mint mondta, egy rendkívül összetett politikai, gazdasági és jogi kérdés.
Szerbia és Nagy-Britannia államközi megállapodást kötött a beruházások védelméről, ami még 2007-ben lépett hatályba. Ez alapján a beruházónak igazságos, méltányos és megkülönböztetést nélkülöző bánásmódban kell részesülnie. Ez alapján a külföldi beruházó nemzetközi védelmet kérhet az állammal szemben.
Zorana Mihajlović energetikai miniszter egy korábbi nyilatkozatában kiemelte, a Jadar projektumon keresztül a Rio Tinto több mint 209 millió amerikai dollárt ruházott be Szerbiában 2004 és 2020 között.
