Aleksandar Vučić szerb államfő szombat este nyilatkozott először az ellene tervezett merénylet hírének kiszivárgása után. A Pink televízióban sugárzott interjút azon a gyorsvonaton forgatták, amelyet pénteken nyilvánosan is letesztelt az államfő. A beszélgetést ezúttal azon a svájci szerelvényen készítették, amelyet a Belgrádot és Budapestet összekötő, épülő vasútvonal már befejezett szakaszán teszteltek. Március 15-étől már a polgárok is utazhatnak a szerb fővárost és Újvidéket összekötő szakaszon, amelyet maximum 200 kilométeres óránkénti sebesség elérésére terveztek – hangsúlyozta ismét Vučić, és bejelentette, hogy az első induló járatra meghívja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is. A szombat esti interjúban többek között beszélt a referendumról, a Rio Tinto-ügyről, de az ellene tervezett merényletről is faggatta őt a beszélgetés folyamán az újságíró.
HÉT MERÉNYLŐ UTÁN KUTATNAK
A szerb államfő megerősítette azt a korábbi hírt, miszerint az EU egyik országának biztonsági szolgálata szerzett tudomást a merényletről, és értesítette a szerbiai hatóságokat. Ő maga január 14-én értesült a tervezett támadásról, de „nem gondolta, hogy ezzel különösebben foglalkoznia kellene”. Hangsúlyozta, hogy bízik az illetékes állami szervekben, amelyek „teszik a dolgukat, rendelkeznek minden adattal, kiírták a letartóztatási parancsokat, és nagy erőkkel nyomoznak a körözöttek után”. A híreket kiszivárogtató EU-s országot korrektnek nevezte: tudták, honnan érkezik a fegyver, de konkrét személyek is ismeretesek voltak előttük, a listán hét név szerepelt. Mint mondta, fontos, hogy megőrizzük az állam stabilitását, Szerbiának pedig folytatnia kell a drogkartellek elleni harcot. Leszögezte, hogy „nincs ok aggodalomra, mert Szerbia egy biztonságos ország, az utolsó maffiagyilkosság 14 hónappal ezelőtt történt”.
SZÁZMILLIÓK A KÖRNYEZETVÉDELEMRE
A Rio Tinto angol–ausztrál bányaipari óriásvállalat szerbiai befektetése körüli botrányról elmondta, hogy a „probléma az, amikor a szerb állam fizeti az autóutak építését, a külföldiek viszont annak a kőfejtőnek a lerombolását finanszírozzák, amelyre szükségünk van az autóutak megépítéséhez”. Hangsúlyozta, hogy „a lítiumbánya beüzemeltetése elleni tüntetéseket külföldi forrásokból finanszírozták”. Ennek ellenére az állam hallgatott a polgáraira, a jövőben pedig arra kényszerül, hogy könyörögjön annak a földnek a visszavásárlásáért, amely már a Rio Tinto tulajdona.
Egyébként is a jövőben az állam a környezetvédelembe kíván a legtöbbet fektetni – tette hozzá Vučić. Elmondta, hogy csak az idén 310 millió eurót különítettek el a szennyvízhálózatok és víztisztítók kiépítésére. „Négy-öt év múlva tiszta Szávánk és Dunánk lesz” – mondta az államfő, aki szerint ez híven bizonyítja, hogy milyen tempóban emelkedik az életszínvonal Szerbiában.
TARTALÉK VAN, A JÁRANDÓSÁGOK NÖVEKEDNEK…
Az ország helyzetét elemezve elmondta, hogy a közadósság az év végéig sem fogja meghaladni az 56 százalékot, amely jóval a maastrichti szerződés által meghatározott szint alatt van. A nyersolaj árának világpiaci emelkedése óhatatlanul befolyásolja Szerbia gazdaságát is, de szinte minden alapélelmiszerből van elég tartaléka országunknak – mondta az államfő.
Kiemelte a katonaság fejlesztésének fontosságát, de ugyanakkor a lakosság megsegítését is hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy február 1-jétől 950 ezer fiatal részesül 100 eurós támogatásban, 10-én viszont a nyugdíjasok kapnak az államtól 20 ezer dinárt. Ígéretet tett arra is, hogy ha a választásokon nyernek, akkor még ebben az évben újra kiharcolja a fiatalok támogatásának megismétlését.
Az államfő szerint a januári átlagfizetés 610 eurós lesz, 2025-ig viszont akár 900 euróra is emelkedhet országunkban. A nyugdíjak emelésén még dolgozni kell, de „nincs olyan társadalmi szféra, amelyben ne tapasztalnának az emberek jelentős javulást az elmúlt tíz évben” – mondta.
REFERENDUM, AMELY ELŐREVISZ
A beszélgetés folyamán a népszavazást is sikeresnek ítélte meg Vučić: szavai szerint „sikerült kiharcolniuk azon alkotmányos változásokat, amelyek előreviszik az országot”. Hangsúlyozta a referendum demokratikus levezetését, amit szerinte mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Szerb Haladó Párt tagjainak egy része is nem-mel szavazott. „Minden szempontból igazságos volt hát a népszavazás” – tette hozzá az államfő.
