Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tavaly megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést, Aleksandar Vučić szerb államfő az államiság napján pedig a szerb–magyar kapcsolatok építéséért a Sretenje Érdemrend első fokozatával tüntette ki, és ezzel ő az első vajdasági magyar politikus, aki az egyik legmagasabb rangú állami kitüntetést vehette át. Pásztor István a díjátadás után kiemelte, kisebbségi magyar politikusként a saját közösségének a mindennapjait köteles jobbá, elviselhetőbbé, előremutatóbbá tenni, és ezzel párhuzamosan a saját szülőföldjének felemelkedését szolgálni. Mint mondta, sokuknak sokat kellett dolgozni azon, hogy a magyar–szerb viszonyrendszer, Magyarország és Szerbia viszonyrendszere olyanná váljon, amilyen ma.
– Bizonyítani tudtuk, magyarok és szerbek, Magyarország és Szerbia, hogy függetlenül attól, hogy terhelt a közös történelmünk, tudunk szembesülni annak a tapasztalataival, le tudjuk abból vonni a következtetéseket, le tudjuk zárni a régi oldalait a közös történelmünknek, és új oldalakat tudunk nyitni. Szerintem ez a kitüntetés ennek az új oldalnyitásnak, az új lapnyitás, az új lapkezdés fontosságának a megerősítése. Ilyen szempontból, igaz, hogy én kaptam ezt a magas állami kitüntetést, de hát mindannyian kaptuk, azért az erőfeszítésért, ami a mértékletességről, a racionalitásról, a megengedésről, az önmegtartóztatásról és az önmegtartásról szól, identitásmegőrzésről, hogy mindenki mással együtt tudjunk működni kölcsönös megbecsülés alapján.
Az első vajdasági magyar politikusként kapta meg a kitüntetést. Lehet, hogy a VMSZ és az SZHP együttműködése mutatott rá arra, hogy milyen fontos szerepe van a vajdasági magyar politikának a szerb–magyar kapcsolatok építésében?
– Nem gondolom, hogy ez ilyen közvetlen módon függne össze, de közvetett úton valószínűleg összefügg, mert a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség között az együttműködés több mint tízéves. Nem gondolom, hogy ez elsősorban a pártokközi együttműködés elismeréséről szól, hanem egyáltalán arról az erőfeszítésről, amit a VMSZ – mondhatnám nem túlozva –, a vajdasági magyar közéletért fejt ki annak érdekében, hogy egy nem tipikus, nem megszokott, kiegyensúlyozott viszonyrendszer alkotója legyen.
A méltatás szerint a tartományi képviselőház elnökeként kapta a kitüntetést. Külön lehet választani a tartományban betöltött tisztséget a Vajdasági Magyar Szövetség elnöki tisztségétől?
– Addig, ameddig fizikailag és időben nem választódik szét a két funkció, addig erősítik egymást, és mind a kettő fontos. Én elsősorban közösségi vezetőként, a VMSZ elnökeként élem meg magam. Ebben a pillanatban van egy mandátumom, ami egészen 2024 tavaszáig tart a képviselőház élén. Nem lehet úgy a közéletben szerepet vállalni és szerepet ellátni, hogy az ember ezt a két dolgot elválasztja. Ilyen szempontból az, amit magyar–szerb viszonylatban sikerült elérnünk, Vajdaság összes polgára számára fontos. Ezt azért kell kiemelni, mert Vajdaság többnemzetiségű régió. Az, amit mi standardként kialakítunk magyar–szerb viszonylatban, pozitív hatással van minden más nemzeti közösségre, független attól, hogy ebben a viszonyrendszer-építésben közvetlen szerepük nincs sem a horvátoknak, sem a bunyevácoknak, sem a románoknak, sem a szlovákoknak..., de a kialakított standard, a viselkedési standardok, a társadalmi hangulat egészen biztosan pozitívan hat ki az ő mindennapjukra is.
Fotó: Ótos András
A választások kiírásával megkezdődött a kampány. A pártokközi megbeszélések fényében mennyiben különbözik majd ez a másfél hónapos időszak a korábbi kampányoktól?
– A Vajdasági Magyar Szövetség támogatni fogja, abban az esetben, amennyiben jelölteti magát, a mostani köztársasági elnököt, e mellett pedig önállóan fog részt venni az előrehozott parlamenti választáson. Tehát ebben a pillanatban nincsenek olyan nyitott kérdéseink, amiket meg kellene beszélnünk valakivel. A kampány mindig egy picit más, mint a mindennapok, habár a modern időben nincsenek éles vonalak a kampányidőszak és az azon kívüli időszak között; jóformán a választás másnapján elkezdődik a következő kampányra való felkészülés. Mégis más a kampányidőszak, mert el kell számolnunk az elvégzett munkával, meghúznunk a mérlegét annak, hogy mit sikerült megcsinálni és mit nem. Másrészt pedig meg kell fogalmaznunk az elkövetkező ciklusban, mi az, amit a folytonosság elvét figyelembe véve képviselni kívánunk. Ezt fogjuk megtenni abban a választási programban, amit a Vajdasági Magyar Szövetség Tanácsa már elfogadott. Ezt fogja perszonifikálni az a lista, amihez a szavazópolgároktól a legitimitást szeretnénk biztosítani. A kampány azért is fontos, hogy találkozzunk a szavazópolgárokkal, hogy elmondjuk nekik a pillanat aktualitásának fontosságát, a választás fontosságát. Hogy elmondjuk, miért fontos, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség politikai érdekérvényesítő ereje töretlen legyen annak érdekében, hogy az ő mindennapjaik, boldogulásuk egyszerűbb legyen.
Miért fontos?
– A mindennapok ügyeinek intézésében fontos, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek olyan érdekérvényesítő ereje legyen, mint amilyennel ebben a pillanatban rendelkezik. Ha ennek kapcsán bárkinek volnának fenntartásai, kérdései vagy volnának észrevételei, hogy mi mit hogyan képviselünk, arra szeretném kérni, hogy gondolja végig az elmúlt két évet. Gondolja végig, hogy a mindennapi élet ügyeinek, apró-cseprő problémáinak intézésében, a határátlépés, az ingázók határátkelésének, az érettségizők határon átjutásának az ügyében, a különböző fejlesztések ügyében mennyire volt fontos a VMSZ érdekérvényesítő ereje, illetve mi lett volna velünk, ha mindez nem lett volna. Nem dőlt volna össze a világ biztos, de rengeteg embernek sokkal komolyabb gondjai lettek volna a mindennapok megszervezésében.
A VMSZ politikájának szerves része volt, hogy a magyarságot a határnak ezen az oldalán tartsa meg. Ezúttal milyen kihívásokkal néznek szembe e téren?
– Azt kívánjuk folytatni, amit eddig csináltunk, mert az eddigi intézkedések, akár a gazdaságfejlesztések területén, akár az infrastruktúra fejlesztésének vonatkozásában, akár az intézményrendszerünk fejlesztése, talpon tartása szempontjából, óvoda-, bölcsődefejlesztések szempontjából azt bizonyították, hogy ez az a megtartó erő, amely a mindennapokat elviselhetőbbé és vonzóbbá tudja tenni. Költőinek tűnik a kérdés, de mindenképpen megfogalmazható: mi lenne velünk, ha az elmúlt 4-5-6 évben mindezt nem végeztük volna el a nemzetpolitikának köszönhetően. Ilyen szempontból fontos, hogy Magyarországon az a politikai erő maradjon hatalmon, amely az elmúlt 10-12 évben irányította az országot, és ezért fontos, hogy itt, Szerbiában ne változzon a politikai paletta, mert a különböző intézkedéseknek a befogadása, azoknak az implementálása, a különböző források idevonzása, beforgatása fontos, hogy zökkenőmentesen történjen egy baráti, befogadó, elfogadó közegben, amit nekünk sikerült kialakítani a partnereinkkel együtt.
