Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője a Szerbiai Képviselőházban tegnap több témához kapcsolódóan is képviselői kérdést intézett Ana Brnabić miniszterelnökhöz, mindenekelőtt a határátkelők, továbbá a szerb–magyar gazdasági kapcsolatok vonatkozásában.
Mikor nyílnak meg ismét a kishatárátkelők? – kérdezte Pásztor Bálint, rámutatván, hogy zárva tartásuk már nem indokolt. Mint hozzátette, ez az indítvány elsősorban a szerb–magyar országhatárra vonatkozik, de természetesen Szerbia egyéb határövezeteire is.Pásztor Bálint indoklása szerint a kishatárátkelők ismételt megnyitása nem a turisztikai jellegű utazások miatt lenne fontos, hanem egyebek mellett a családi kapcsolatok ápolása végett. Tudja, hogy ez a kérdés nem kizárólag Szerbiától függ, ám fontosnak tartja tudni, hogy mi a kormány ezzel kapcsolatos álláspontja – tette hozzá a képviselő.
Ha ismét megnyílnak a kishatárátkelők, mikor lehet arra számítani, hogy ezek némelyike egész nap nyitva tart – például a Horgos2, a gyálai, vagy a bajmoki átkelő? – tette fel második kérdését Pásztor Bálint, arra is rákérdezve, hogy az említett téma napirenden szerepel-e majd a Magyar–Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság napokban esedékes tizenegyedik ülésén, de a határ menti települések és a határátkelők közötti közúti infrastruktúra fejlesztésének a fontosságára is rámutatott. Végül arra is választ próbált kapni, hogy mikor tervezik megkezdeni a horgosi határátkelő bővítési munkálatait, tekintettel arra, hogy a szerbiai költségvetésben erre 520 millió dinárt irányoztak elő.
Ana Brnabić: A kishatárátkelők megnyitását indokolttá teszi a Szerbiában és Magyarországon is javuló járványhelyzet (Fotó: Beta)
Ana Brnabić arról biztosította a képviselőt, hogy még este kezdeményezi a kishatárátkelők megnyitása kérdésének napirendre tűzését, mondván, hogy ezt a mindenhol, egyebek mellett Szerbiában és Magyarországon is javuló járványhelyzet teszi indokolttá. Mint hozzátette, annak is utánajár, hogy milyen témák szerepelnek majd naprienden a vegyes bizottság ülésén, ezután pedig a két ország közötti gazdasági, infrastrukruális és egyéb jellegű együttműködést méltatta. Ami a horgosi határátkelő bővítési munkálatait illeti, a kormányfő egyetértett abban, hogy ez a polgárok és a gazdaság számára egyaránt fontos. A kezdeti, adminisztrációs jellegű lépéseket megtették, s abban reménykedik, hogy őszre megkezdődhetnek a munkálatok – emelte ki a kormány első embere, aki szerint a munkálatok 2023-ban fejeződhetnek be.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok vonatkozásában Anđelka Atanasković gazdasági miniszter is szót kért, reményeinek adva hangot, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, akit jövő heti szerbiai látogatására 63 magyarországi vállalkozó kísér el, tovább erősíthetik ezt az együttműködést.
Ezt követően Pásztor Bálint arra a kérdésre kért választ, hogy hol tart a Szeged–Szabadka vasútvonal felújításának projektuma. A kérdésre Tomislav Momirović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter válaszolt, mondván, hogy a projektum műszaki dokumentációja elkészült, így abban reménykedik, hogy az előírt ellenőrzési folyamat befejeztével felgyorsul a projektum kivitelezése.
A folytatásban Szerbia visegrádi négyekkel való együttműködésének a témája is felmerült. Ana Brnabić és Pásztor Bálint is egyetértett azzal kapcsolatban, hogy rendkívül fontos ennek erősítése.
A parlamenti bejelentő értelmében a képviselőknek a képviselői kérdéseket követően a kora esti órákban kellett szavazniuk a tavaszi ülésszak tizenharmadik ülésének napirendjén szereplő beterjesztésekről, azaz a személyi igazolványról és a jövedéki adóról szóló törvények módosítási javaslatairól, valamint az üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslatról. A személyi igazolványról szóló törvény módosításának kapcsán a szerb nyelvű sajtóban az elmúlt napokban számos állítás napvilágot látott, elsősorban azzal összefüggésben, hogy ezen a személyazonosító dokumentumon a módosítás után a lakcímet is mindenki számára látható módon feltüntetik. A legtöbb médiaház értelmezése szerint ez azt eredményezi, hogy mindenkinek új igazolványt kell kiváltania. Ezt Valentina Vulić, a Belügyminisztérium közigazgatási igazgatóságának vezetője cáfolta meg az SZRTV-nek nyilatkozva. Aki nem rendelkezik elektronikus adathordozó egységet, azaz csipet tartalmazó személyi igazolvánnyal, annak ugyanúgy, mint eddig, új igazolványt kell kiváltania, ha változnak a rajta feltüntetett lényegbeli adatok – magyarázta Valentina Vulić, hozzátéve, hogy a lakcím eddig nem minősült ilyen adatnak, mostantól viszont azzá avanzsál, így ha valaki lakcímet vált, új igazolványt kell kiváltania. A ccipet tartalmazó igazolványt nem kell lecserélni, amennyiben változik a lényegbeli adatok valamelyike, például a lakcím, ezt a csipen módosítják – emelte ki Valentina Vulić, megjegyezvén, hogy a polgárok eddig is kötelesek voltak bejelenteni a Belügyminisztériumnak a lakcímváltozást.
Ami a személyi igazolvány elvesztését követő eljárást illeti, Valentina Vulić elmondta, hogy ugyanúgy, mint eddig, a polgár ezt köteles lesz bejelenteni a Belügyminisztériumban, ám nem kell a Hivatalos Közlönyben megjelentetnie az igazolvány érvénytelenné nyilvánítását – és ezért 800 dinárt fizetnie –, ezt a tényt a minisztérium jelenteti meg a honlapján.
