A nemzeti büszkeség évtizede következik

Huszonötödik alkalommal tartották meg szombaton Palicson a Vajdasági Magyar Szövetség központi Szent István-napi rendezvényét. „A középeurópai gondolat magyar küldetés” – ez volt az idei ünnepség jelmondata, azaz központi üzenete. Palicson a tóparti sétány már a kora délutáni órákban benépesedett, a kirakodóvásár sokakat odavonzott az alkalmi rendezvény helyszínére. Az ünnepi szentmisét a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban tartották meg. A szentmisét Msgr. Dr. Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi megyés püspök celebrálta. A Szabadkai Fúvószenekar vendégváró koncertje 18 órakor kezdődött a palicsi Vigadónál, majd ökumenikus kenyérszentelés vette kezdetét. Ezt követően ünnepi köszöntőt Novák Katalin, Magyarország családokért felelős tárca nélküli minisztere és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondtak.

„Amikor nehéz időket élünk, több dolognak kell egyszerre megfelelni. Képesnek kell lenni arra, hogy elrugaszkodjunk a földszintes valóságtól, pontosan tudnunk kell értelmezni az aktuális történéseket és meg kell lelni azokat a megoldásokat, amelyek elfogadhatóak a közösség többsége számára és amelyek túlélhetővé teszik a nehéz időket” – emelte ki alkalmi beszédében Pásztor István, majd ebben a kontextusban egyebek mellett a politikai legitimitásért, illetve a megszerzett politikai súly és befolyás megőrzéséért folytatott küzdelemre, továbbá előbbivel összefüggésben a szerb–magyar kapcsolatok erősítésének céljával tett erőfeszítésekre, majd a térséget, valamint az Európát sújtó migránsválságra tért ki, emlékeztetvén arra, hogy utóbbi probléma kezelésének tekintetében szintén folyamatos volt az igyekezet az elmúlt években, valamint arra, hogy a VMSZ hatalmi szerepvállalása nélkül ezen a téren sem lehetne hatékony a tevékenység.

 Pásztor István szavai szerint a VMSZ a szerbiai politikai életben való részvételének mércéje a jövőben sem az lesz, hogy megfeleljen a rajta esetlegesen számon kért éppen aktuális szabadságeszménynek, hanem az, hogy miképpen tudja a nehéz időkben megvédeni és megtartani a vajdasági magyar közösséget.

A TANULSÁGBÓL LEHET ÉPÍTKEZNI

– A magyarság vonatkozásában az egyik folyamatosan jelenlevő probléma a megmaradáshoz kapcsolódik. Nemcsak a vajdasági magyarság, hanem a nemzet megmaradásáról beszélek. Nyolcvan évvel ezelőtt Németh László azt írta, hogy egy nép végül is csak a lelkében bukhat meg, és nem a statisztikákon, s ha százezerre leolvad, de akkor magára talál, éppolyan népe lehet a világnak, mint akármelyik. Most olyan idők jönnek, amikor a lelkekért fog zajlani a csata. Az, amit Németh László a magyarság megmaradásának kapcsán állított, nyolcvan év elteltével európai szintű kérdéssé vált. Mindig is voltak, és ma is vannak, olyan erők, amelyek az erős nemzetek ellenében érdekeltek. Egyszerű igazság, hogy ezekkel az erőkkel a fejlett és az erős országok jobban elbírnak, de ne feledjük, a lélek ereje az, ami végül is dönt. A birodalmak és eltérő kultúrák határvidékén létező régióknak, amelyek összességét Köztes Európának is nevezik, és azon belül nekünk, magyaroknak, történelmi esélyünk van arra, hogy kölcsönös előnyökkel járó regionális együttműködésen alapuló, a nemzeti szuverenitást, az eltérő nyelvi, kulturális, vallási jellemzőket tiszteletben tartó összefogást építsen ki. Ami a harmincas évek Köztes Európájának tragédiája lett, annak tanulságaiból építkezve most felemelkedhet ez a régió – hangsúlyozta alkalmi beszédében Pásztor István.

Gyorsvasút, tengert átívelő híd, alagutak és autópályák, gázvezeték és közös határvédelem, tengeri kijárat és szárazföldi kereskedelmi útvonalak – Pásztor István szavai szerint ezek a régió felzárkózása, a nemzetellenes erőkkel szembeni érdekérvényesítés egyetlen lehetőségei.

Beszédének folytatásában a VMSZ elnöke a Fidesszel való együttműködésre tért ki, a következőképpen fogalmazva. „A Vajdasági Magyar Szövetség stratégiai partnere a Fidesznek. Úgy gondoljuk, Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének, elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Szent István népe újra egyesült és egy nemzetként tekint önmagára. A mi nézőpontunk nem magyarországi nézőpont. Számunkra a magyarországi belpolitikai csatáknak más a jelentése. Nekünk ugyanis mindenkori elemi érdekünk, hogy Magyarország erős ország legyen. Gazdaságilag lendületesen fejlődő, politikai életét tekintve stabil, társadalmi viszonyait és alapértékeit tekintve konszolidált ország. Nekünk az erős Magyarország a hátországunk. Számunkra ez nemcsak érzelmi kérdés, hanem társadalmi érdekünk, amit a közösséget megtartó politikává konvertálunk.”

– Szent István megteremtette az államot és a hazát. Magyarok milliói éltették azt tovább. Szétszakítva, majd 2010 óta újra összetartozón. Nem mindenben egyetértve, de minden szempontból partnerségben és szövetségben annak érdekében, hogy Európának ez a megtaposott, lesajnált, kihasznált, felperzselt része, benne mi is, a szülőföldünkkel és anyaországunkkal, végre ne szolgája, hanem partnere legyen Európa nyugati felének. Annak, amely magára oly büszke, de önnön erényeire már egyáltalán nem emlékezik, azt folyamatosan megtagadja. Nekünk, és ez alatt a térséget kell értenünk, addig kell kitartanunk, amíg nem győzedelmeskedik Európa szerkezeti szívóssága, a nemzetek Európája – emelte ki Pásztor István.

AZ EZERÉVES FELADAT NEM VÁLTOZIK

Novák Katalin ünnepi beszédének bevezetőjében gyermekkori emlékeit is felidézte, azt, amikor szegedi kislányként családjával rendszeresen a Vajdaságba látogatott. Mint azt kifejtette, akkor még nem értette, hogy miért érzi otthon magát mindenhol a Vajdaságban, most már viszont tudja: azért érezheti magát otthon egy szegedi Zentán, egy debreceni Nagyváradon, egy mátészalkai Szatmárnémetiben, mert ugyanahhoz a nemzethez tartoznak, ugyanazt a nyelvet beszélik, közös a múltjuk, valamint a jelenük, és azt akarják, hogy közös legyen a jövőjük is.

– Bennünk van ezer év kereszténység, száz év elszakítottság és tíz év egymásra találás. Mögöttünk van ezerszer 365 nap, melyben a kereszténységért küzdöttünk, és azért, hogy ne csak meg tudjuk tartani, hanem meg is tudjuk élni. Mögöttünk van százszor 365 nap, melynek mindegyikén szembesültünk a nemzetünket szabdaló országhatárok valóságával. És mögöttünk tízszer 365 nap, az az idő, amelyben a körülöttünk szüntelenül alakuló világban újra egymásra találhattunk – fogalmazott Novák Katalin.

Beszédében a miniszter Magyarország széles körű, az élet szinte minden területére kiterjedő, a határon túli közösségek számára létrehozott támogatási rendszerére is kitért, kiemelvén: Magyarország magyar bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, templomokat épít, segíti a helyi magyar vállalkozásokat, így megteremtve az elmúlt tíz évben a nemzetegyesítés szükséges feltételeit, azt téve, amit tennie kell: a hazát építi minden magyar számára, nem csak Magyarországon. A kormányzati támogatások jelentős része átlépi az országhatárokat, Magyarország nemcsak büszke minden megszületett magyar gyermekre, hanem anyagilag is segíti őket, emelte ki Novák Katalin, valamint rámutatott, hogy például a Köldökzsinór program azt üzeni minden újszülött magyarnak: „Számon tartunk és számítunk rád.”

– Hiszem, hogy a nemzet újraegyesítésének az évtizedét a nemzeti büszkeség évtizede követi majd. Azért kell dolgoznunk, hogy a határokon átnyúló nemzeti összetartozás vitathatatlan tény legyen, Magyarországon és külföldön, kicsiknek és nagyoknak, kormánynak és ellenzéknek, Brüsszelnek és Washingtonnak. Magyarnak lenni áldozatot is jelent. Vajon mit mondjunk gyermekeinknek, hogy miért fogadják el az ezzel járó megpróbáltatásokat? Mondjuk azt, hogy a magyar nemzethez tartozás nem csupán a magasztos gondolatokban, vagy az elérzékenyült történelmi visszatekintésekben van, hanem abban az alapvető igazságban, hogy magyarnak kell lennünk, mert együtt erősebbek vagyunk és többre jutunk. Tartozunk ezzel elődeink emlékének és az utódainkban élő jövőnknek is. Egy olyan évtized küszöbén léptünk át, melyben nemzetek buknak majd el a mindennapi túlélésért folytatott küzdelemben, de hiszem, hogy nekünk olyan évtized köszöntött be, melyben az anyaországi és a határon túli magyar közösségek, együtt erősödve bizonyíthatják maguknak és a világnak, hogy méltó őrzői a Szent István-i örökségnek. Ha mi, magyarok, megvédjük keresztény kultúránkat, megőrizzük szuverenitásunkat és megtartjuk családi közösségeinket és merünk büszkék lenni nemzetünkre, sikerrel vívhatjuk meg a következő évtized háborúit – fejtette ki Novák Katalin.

Az ünnepi köszöntőket követően Novák Katalin és Pásztor István megszegték az új búzából készült és megszentelt kenyeret, majd az alkalmi rendezvény népünnepéllyel fejeződött, az Eridanus zenekar közreműködésével.