Nemzeti ünnepünkön, március 15-én kellemes meglepetésként érte a hír Teleki Júliát, az óbecsei helytörténeti kutatót a Csongrád-Csanád Megye Közgyűlésének elismeréséről, arról hogy az Elnöki Kitüntető Díjban részesül.
A díjátadó ünnepséget a járványhelyzet miatt azonban csak a minap, államalapító Szent István királyunk, valamint az új kenyér ünnepén, Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban tartották meg. A Fábri-Ivánovics Tünde és Fábri Géza előadásában elhangzott himnuszunk után Gémes László, a közgyűlés elnöke kiemelte: „Augusztus 20-a a magyarság legősibb nemzeti ünnepe. Ezen a napon államalapításunkat, Szent István királyunkat, s az életet jelentő új kenyeret is ünnepeljük. Szent István soha el nem halványuló alakja örökre része a magyar hagyományoknak, aki hatalmas elszántsággal, ugyanakkor végtelen alázattal szolgálta nemzetét”.
Ezután Gémes László elnök átadta a kitüntetéseket és az elismeréseket az ünnepelteknek. Elsőként dr. Karikó Katalinnak a Csongrád-Csanád Megye Díszpolgára Díjat. Ezután Teleki Júlia díját Dobák Lászlóné Margó vette át, mivel Júlia egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen a díjátadó ünnepségen. Az érem, a tanúsítvány fényképét és a laudáció, a méltatás szövegét elküldték neki e-mailben is. Várhatóan hamarosan alkalom adódik, hogy átvegye az újabb, mint mondta, a számára sokat jelentő elismerést. Hiszen Szegeden és Újszegeden számos megemlékezésen, tudományos konferencián vett részt.
Emlékezetesek maradnak számára az „újratemetésre” emlékeztető, a délvidéki magyar népirtás/holokauszt évfordulójára szervezett rendszeres megemlékezések. Júlia kérésére a díj méltatását idézem:
„A Csongrád-Csanád Megye Elnöki Kitüntető Díj-at Teleki Júlia írónő kapja.
A csúrogi emlékkereszt és emlékmű, valamint az áldozatok emlékét ápoló írónő. Teleki Júliát, a délvidéki írónőt és családját, akiket annak idején háborús bűnössé nyilvánítottak, az újvidéki bíróság még 2011-ben rehabilitálta. A vajdasági parlament 2006-ban mondta ki a délvidéki vérengzések során meghurcoltak és elpusztítottak ártatlanságát. Teleki Júliának ezt követően még öt évébe telt elérni a családját rehabilitáló bírósági ítéletet. A szerbiai országos szintű törvényhozásban 2014 őszén született meg az a rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor település magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A második világháború végén végrehajtott népirtás túlélője négy könyvet írt a népirtás kapcsán, és politikusként is harcolt a múlt bűneinek feltárásáért és a megbékélésért. Teleki Júlia 1993 és 1997, majd 2000 és 2004 között Szerbián belül autonóm tartományi státussal bíró Vajdaság tartományi parlamentjében dolgozott képviselőként. Ekkoriban egyedül ő, a magyar nő merte felemelni a hangját (a tartományi parlamentben) a háború ellen, mert nem szerette volna, hogy az ő gyerekei is apa nélkül nőjenek fel. Teleki Júlia legnagyobb érdeme, hogy nem hagyta feledésbe merülni a múltbéli véres eseményeket, amelyekkel a hivatalos történetírás évtizedekig nem foglalkozott, minek folytán az emberek többségében hamis kép élt erről az időszakról. A díjat legkedvesebb barátnője Dobák Lászlóné veszi át.”
