A kisebbség szerepe a két ország viszonyában

A horvátországi szerbek és a szerbiai horvátok együttműködése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a két ország kormányai felismerjék azokat a nehézségeket, amelyekkel ezek a kisebbségek szembesülnek – mutatott rá Ana Brnabić kormányfő tegnapi szabadkai látogatása során, amikor Andrej Plenkovićtyal, Horvátország miniszterelnökével találkozott. Plenković is arra hívta fel a figyelmet, hogy a két kisebbség együttműködése új lendületet adott a két ország viszonyának ápolásában.

Andrej Plenković és Ana Brnabić a szabadkai Városházán folytattak tárgyalást, azt követően pedig ünnepélyesen megnyitották a szabadkai Horvát Házat – Maticát.

Ana Brnabić az ünnepségen rámutatott, örömmel tölti el, hogy Szabadkán találkozhatott kollégájával, hiszen ez a város eddig is a multikulturalizmusról és európai sármjáról volt ismert. Kiemelte, Szerbia őszintén szeretne javítani a viszonyán Horvátországgal, a kölcsönös érdekek mentén. Hangsúlyozta, hogy csak két hónap múlt el azóta, amióta Zágrábban horvát kollégájával együtt vettek részt a Szerb Nemzeti Tanács ülésén. A két országot sok minden fűzi össze, s ezek között vannak szép és kevésbé szép dolgok is. A közös történelemből magukkal hozott események még mindig terhelik a két ország viszonyát, ezt pedig mindenekelőtt mindkét ország kisebbségei érzékelik a legjobban. Éppen emiatt jelentette be Aleksandar Vučić államfő, hogy Szerbia őszintén javítani kíván a Horvátországgal való viszonyán, és mindent megtesz azért, hogy egymást tisztelve megértéssel és a közös érdekek, illetve az európai értékek nyomán hozzájáruljanak a régió jólétéhez.

Szerbia és Horvátország kormánya csak az idén hat alkalommal találkozott, s ez, Brnabić elvárásai szerint, hozzájárul a jelenleg uralkodó hangulat javításához, és jó alapot ad a párbeszédhez, a nyitott kérdések rendezéséhez.

Mint a felszólalásokból kiderült, nagy elvárásokkal tekint mindkét kormányfő a szerbiai horvátok és a horvátországi szerbek közössége által, január 5-én aláírt deklarációra. Arra számítanak, hogy a két kisebbség együttműködése hozzájárul majd a két ország közti fagyos viszony feloldásához. Brnabić felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia támogatni kívánja a horvát kisebbséget az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra terén és a kisebbségi jogok megvalósításában. Mint kiderült, a két kormányfő négyszemközti beszélgetésének témája éppen az volt, hogy további eszközöket különíthessenek el annak érdekében, hogy a horvát közösség még inkább érezze az ország gondviselését. Hozzátette, minden kisebbség az ország számára nagy jelentőséggel bír.

Andrej Plenković arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy becsben tartja Horvátország a határon kívül élő horvátokat, hiszen elsődleges feladatuk az identitásuk megőrzése. Már a múlt évben is növelték a határon kívüli horvát kisebbség támogatására szánt összeget, de kormányuk a jövőben még több pénzzel kívánja segíteni nemzettársait. Köszönetet mondott Tomislav Žigmanovnak, emberi, kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős miniszternek, hogy a horvát kisebbség a politikai tevékenységen keresztül láthatóbbá vált, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy javítsa a kisebbségek helyzetét Szerbiában.

A horvát miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a két ország viszonyát még számos nyitott kérdés terheli: az eltűntek, a határok, a háborús bűnök terén, de a két ország párbeszédet kezdett a gazdasági együttműködés, a kereskedelmi forgalom növelése érdekében. Hangsúlyozta, Horvátország azon munkálkodik majd, hogy szomszédait, így Szerbiát is támogassa az Európai Unióhoz való csatlakozásban.

Az ünnepségen a katolikus egyház, az államvezetés, a tartományi képviselők, a horvát intézmények és szervezetek képviselői mellett jelen volt Tanja Miščević eurointgerációs miniszter és Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.

Andrej Plenković Jasna Vojnićnak, a Horvát Nemzeti Tanács elnökének és a Vajdasági Horvát Demokratikus Szövetség elnökének, valamint Tomislav Žigmanov miniszternek a meghívására érkezett Szabadkára, hogy részt vegyen a szabadkai Horvát Ház – Matica megnyitó ünnepségén.

Žigmanov rámutatott, azzal, hogy a horvát kisebbség politikai jelenléte nőtt, hiszen képviselteti magát a szerbiai és a tartományi kormányban is, megváltozott a kisebbség helyzete. Hozzátette, a horvát kisebbség ezek után is hasznos, konstruktív részként kíván hozzájárulni az ország fejlődéséhez.

– A szerbiai horvátok lojális és megbízható polgárai ennek az országnak, és mindenkinek a javát kívánják. Szeretnék megőrizni saját nyelvüket, és új perspektívát kívánnak nyitni a jövő generációjának – hangsúlyozta Žigmanov, rámutatva arra, hogy a beruházás már most igazolta önmagát.

Horvátország kormánya 1,8 millió euróval finanszírozta a szabadkai intézmény létrehozását. Az építési munkálatok a Horvát Nemzeti Tanács koordinálásával 2021 júniusában kezdődtek el. A horvát kisebbség mintegy 1100 négyzetméteres épületet tudhat magáénak, amely ezentúl három horvát intézménynek ad otthont: a Horvát Nemzeti Tanácsnak, a Hrvatska riječ újságnak és kiadónak, valamint a Vajdasági Horvátok Kulturális Intézetétek. Mint megtudtuk, a Matica a horvát közösség különféle kulturális és társadalmi életének találkozóhelye is lesz.

Andrej Plenković szerbiai látogatása során járt Mitrovicán is, ahol Fabijan Svaliával, a szerémségi egyházmegye koadjutor-püspökével találkozott.