Az Európai Bizottságot meglehetősen aggasztja annak ténye, hogy Pristina nem teszi meg a szükséges lépéseket a koszovói feszült helyzet csillapítása érdekében – jelentette ki Gert Jan Koopman, az EB szomszédságpolitikai és integrációs főigazgatóságának vezetője, aki arra is figyelmeztetett, hogy a testület konkrét megszorító intézkedéseket tervez Koszovó ellen, ha rövidesen nem történnek szemmel látható pozitív változások. Az intézkedéseket a hét folyamán pontosítják – tette hozzá.
Mint ismeretes, kedden Josep Borell, az Európai Unió külügyi főképviselője is arról beszélt, hogy sürgősen rendezni kell a kialakult feszült helyzetet, lassan elfogy a türelme az EU-nak, s maga is bejelentett bizonyos megszorításokat Koszovó ellen, amennyiben nem csillapítja a kialakult helyzetet az északi, szerbek lakta önkormányzatokban. Az Európai Unió világos elvárása az, hogy Pristina szervezze meg az észak-koszovói községekben az új helyhatósági választásokat a Szerb Lista jelöltjeinek részvételével, hagyjon fel a tetszőleges letartóztatások politikájával és csökkentse minimálisra a rendőrség jelenlétét ezeken a településeken. Mint ismeretes, az április 23-ai észak-koszovói helyhatósági választásokon nem vett részt a szerb lakosság, így azokon csak az albánok egy része voksolt, s 3,5 százalékos volt a részvételi arány. Ennek ellenére a megválasztott albán nemzetiségű politikusok május végén a koszovói speciális egységek és a KFOR közreműködésével behatoltak a község épületeibe. A szerbek ellenállást tanúsítottak, a dulakodásnak, könnygázbombák okozta felháborodásnak több sérültje is volt a KFOR és a lakosság körében is. Az albán polgármesterek behatolása után a szerbek lakta településeken folyamatosak a tiltakozások, tüntetések. A koszovói speciális egységek több szerb nemzetiségű polgárt is letartóztattak és előzetesben tartanak háborús bűnök, terrorizmus, testi bántalmazás vagy rendbontás elkövetésének gyanújával. Szerbia június 14-én letartóztatott három koszovói rendőrt, a szerb közlések szerint az adminisztratív átkelőhely szerb oldalán. Pristinai állítások szerint a szerb hatóságok elrabolták a három rendőrt, akiket végül a kraljevói bíróság hétfőn szabadlábra helyezett, s átadták őket a koszovói hatóságoknak, a vádirat azonban érvényben marad, s az eljárás folytatódik. A letartóztatások tovább bonyolították a helyzetet, a szerbek tiltakozásai pedig azóta is mindennaposak.
Az Európai Bizottság most úgy értékelte, hogy a pristinai ellenkezés veszélybe sodorhatja az uniós nyugat-balkáni terveket, melyeket Ursula von der Leyen, az EB elnöke jelentett be nemrégiben. A bizottság azt is szükségesnek tartja a választások újraszervezése mellett, hogy megalapítsák a szerb községek közösségét.
Az első két intézkedés pénzügyekre vonatkozhat majd, magyarázta Koopman, felhagyna az EU a Koszovót érintő programcélok finanszírozásával, de a nyugat-balkáni fejlesztési alap sem venné figyelembe a pristinai javaslatokat. Új szerződéseket sem írnának alá, de magas szintű látogatásokat sem tartanának a koszovói tisztségviselőkkel.
