A koszovói szerbség az utóbbi 15 év legádázabb üldöztetésének és elnyomásának van kitéve – közölte szerdán Belgrádban Miroslav Lajčákkal, az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszéd különmegbízottjával Aleksandar Vučić szerb államfő. Az uniós diplomata a köztársasági elnökkel a jelenlegi észak-koszovói ingatag biztonsági helyzetről, a feszültség csökkentésének lehetőségeiről és a dialógus mielőbbi folytatásának lehetőségeiről tárgyalt. Vučić hangsúlyozta a találkozó során, hogy a nemzetközi közösségnek is mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy a koszovói szerbség kisebbségi jogai ne csorbuljanak, s a biztonságukat senki se veszélyeztesse. Arra is felszólította a találkozó után írt Instagram-bejegyzésében az államfő a nemzetközi közösséget, hogy a mostaninál is hatékonyabban vegyen részt a rendezési folyamatban, ugyanis minden nyitott kérdést minél hamarabb rendezni kell. A elnöki kabinet által kiadott tájékoztatás szerint a tárgyaláson részt vett Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője is.
ÉSZAKI BŰNBANDÁK
A belgrádi megbeszélést megelőzően Lajčák Pristinában tárgyalt Vjosa Osmani koszovói elnökkel és Albin Kurti kormányfővel. A találkozón Osmani hangsúlyozta, hogy Pristina kész együttműködni az európai intézményekkel annak érdekében, hogy megoldás szülessen az észak-koszovói problémákra, de azt is elmondta, hogy Koszovó egész területén joguralomra van szükség, ezért azokat, akik részt vettek korábban a KFOR-katonák, újságírók, rendőrök ellen intézett támadásokban, az igazságszolgáltatás elé kell állítani. Koszovó partnere az EU-nak, fejtette ki, készséget is mutatott már a helyzet rendezésére azzal, hogy felajánlotta az észak-koszovói helyhatósági választások megismétlését, melyen így részt vehetnének a Szerb Lista jelöltjei is. Bűnszövetkezetek ténykednek északon, jegyezte meg, amelyek szerinte ellehetetlenítik a helyzet gyors rendezését.
SZANKCIÓS CSOMAG SZERBIÁNAK IS?
Miroslav Lajčák a találkozók után arról számolt be, hogy az Unió továbbra is elvárja Pristinától, hogy hatékonyabban működjön közre a feszültségcsökkentés érdekében. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy sikerült-e Kurtit „meglágyítani”, Lajčák elmondta, a kormányfő kifejtette a saját álláspontját, ő maga pedig az európai elképzeléseket és a javaslatokat ismertette. Úgy ítélte meg, hogy hajlandóság mutatkozik Pristinában az EU által meghatározott három pont megvalósítására: a bővítési folyamat érdekében tett lépések folytatására, új választások kiírására északon, valamint a kapcsolatok normalizálásához való visszatérésre. Megállapította, hogy a tárgyalásokat még folytatni kell, de kitért a szankciók kérdésére is, melyeket Pristinával szemben már bevezetett az EU. Azok – emelte ki – nem tartoznak a hatáskörébe, de megállapította, az Európai Unió nem örül annak, hogy ilyen lépésekre kényszerült. Az EU, fogalmazott, világosan kifejtette, hogy Szerbia számára is készített szankciós csomagot, ezt bevezethetik, amint úgy értékelik, hogy Belgrád nem az Unió elvárásainak megfelelően cselekszik. Ez viszont már a tagállamok döntése lesz – fogalmazott Lajčák.
FEGYVERT SZÁLLÍT AZ EGYHÁZ?
Koszovóban a különmegbízott tárgyalt Angelo Michele Ristuccia KFOR-parancsnokkal is a biztonsági helyzet kihívásairól. A KFOR szerdán egyébként megcáfolta Alicia Kearnsnek, az Egyesült Királyság parlamenti képviselőjének és külügyi bizottsági tagjának azon állításait, melyek szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a szerb pravoszláv egyház fegyvereket szállított Koszovóba, mentőautókat használva ki erre a célra az adminisztratív átkelőkön. A KFOR közleményben tudatta, hogy az erről szóló bejelentést 2022-ben megkapták, mindent ellenőriztek, s nem találtak az állítást alátámasztó nyomokat, bizonyítékokat.
Nyitókép: Miroslav Lajčák és Aleksandar Vučić (Fotó: Beta)
