2024. július 16., kedd

A leghosszabb hágai regény

A hónap végén véget ér a DB volt vezetőinek pere

Jogerős ítéletet mond ki május 31-én, a két évtizeden át húzódó peres eljárás végén a hágai bíróság Jovica Stanišić (73) és Franko Simatović Frenki (73), a szerbiai Állambiztonsági Szolgálat (DB) 1992 utáni vezetője és főügynöke ellen. A nevezetteket 12 év börtönbüntetésre ítélte a megismételt pert követően 2021 júniusában a bíróság, az ítélet most válhat jogerőssé.

A hágai per a horvát és bosnyák lakosság 1991 és 1995 közötti üldözése, gyilkosságokban való bűnrészesség miatt vette kezdetét. Szerbia 2003-ban adta ki Hágának a DB volt vezetőit, de az első per kezdetére 2009-ig várni kellett. Kulcsfontosságú volt az eljárás során Goran Stoparić tanúnak, a DB volt tagjának és a Skorpiók különleges egység volt tagjának részletes vallomása. Ebben az hangzott el, hogy az osztag a szerbiai szolgálat ellenőrzése alatt állt, és a vádlottakat felelősség terheli a Skorpiók tevékenysége miatt. Kijelentette, szemtanúja volt hat muzulmán fiatal kivégzésének, amit a Skorpiók hajtottak végre Trnovánál (Srebrenica közelében) 1995 júliusában. A kivégzésről felvételek is készültek, a tanú azt is tudta, hogy a bűncselekmény megörökítését a Skorpiók egységének parancsnoka, Slobodan Medić alias Boca rendelte el. Beszámolt arról is, hogy a Skorpiók a felszerelést és a fizetést a szerbiai Állambiztonsági Szolgálattól kapták, központjuk a kelet-szlavóniai Djeletovci faluban volt. Az egység parancsnoka naponta járt útbaigazításra Šidre, a szerb titkosrendőrség ottani hadiszállására. Formálisan a Skorpiók a Szerb Krajinai Köztársaság Hadseregének a részét képezték, de Belgrádból finanszírozták a működését – közölte Stoparić. Az egység tagjainak mintegy harmadát a Frenki által irányított Vörössapkások képezték. A Skorpiók mellett a szerb titkosszolgálat egyéb „műholdjai" is tevékenykedtek a háborús térségekben, így Željko Ražnatović Arkan Tigrisei, a Poskok egység tagjai, a Drinai Farkasok és mások. Stoparić végül alátámasztotta, hogy ezek szisztematikusan üldözték a nem szerb lakosságot, rablások és gyilkosságok sorát követték el Tovarnikon és Vukováron, csakúgy a boszniai Brčko környékén is.

A hágai bíróság 2013-as első ítéletében egyébként felmentette a gyanúsítottakat. Az ügyészség fellebbezésére 2015-ben megsemmisítették az elsőfokú ítéletet. Az ügy újratárgyalását követően új elsőfokú ítélettel zárult tavaly. Ez bűnrészesség miatt mondta ki felelősnek a gyanúsítottakat, nem tartotta bizonyítottnak azonban, hogy részt vettek a lakosság szisztematikus irtásában, csak azt, hogy tudtak e bűnszervezet létezéséről. Stanišić egészségügyi gondok miatt sokáig Belgrádban tartózkodott, előtte 1934 napot töltött a cellában, ezt az időt beleszámítják majd az esetleges börtönbüntetésbe, ahogyan Simatović 2348 napját is.