Magyarország és Szerbia gazdasági vegyesbizottsági ülést, majd kormányzati csúcstalálkozót is tart az idén, együttműködése emelt szintre lép. Ebben hangsúlyosabb lesz a biztonságuk erősítése, a terrorizmus elleni fellépés, az energiabiztonság, Szerbia EU-csatlakozási támogatása, kapcsolódó gazdasági szerkezetváltása, a jobb közlekedési összeköttetések és az üzleti partnerségek erősítése – tudtuk meg Magyarország nemrégiben kinevezett belgrádi nagykövetétől. Magyar József jól ismeri a balkáni országokat, hiszen szerb, macedón, bosznia-hercegovinai, szlovén és horvát referensként kezdte külügyi pályafutását, majd Eszéken főkonzul, 2015 és 2020 között Magyarország zágrábi nagykövete volt. Belgrádi kinevezését megelőzően 2020-tól 2022-ig az európai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárként dolgozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Beszélgetésünk során az aktuális politikai és gazdasági események mellett, többek között kitértünk arra is, hogy mi köti őt a Balkánhoz.
– A szomszédság. Kötődünk egymáshoz, most is, és a jövőben is remélem, hogy így lesz. Gyerekkorom Nagykanizsa határtérségéhez köt, ahol a horvát és a német nyelvet is jól beszélte az idősebb korosztály, mi gyerekek pedig az iskolában az irodalmi nyelvet tanulhattuk az akkor „szerb-horvátnak” nevezett tanároktól. Mindig is érdekelt, hogy miért választanak el szigorúan őrzött határok minket a Mura és Dráva folyók túloldalától. Talán ez is inspirált abban, hogy történelemből és a déli szlávok nyelvéhez kötődő tanulmányokat folytassak. Egyetemi éveim végén került sor Jugoszlávia szétesésére, a magyar külügyminisztérium pedig olyan fiatalokat keresett, akikből kinevelte a balkáni térségben szolgáló diplomatáinak jelentős részét. A nyelv és politikatörténet mellett fontos volt számomra, hogy megismertem a volt Jugoszlávia népeinek kultúráját, irodalmát és zenéjét. Jólesik, hogy ezekből itt ma Belgrádban számos ’80-as, ’90-es évekbeli sláger vagy irodalmi emlék köszön vissza.
A nagykövet Miklós Hajnalka kolléganőnkkel beszélget (Ótos András felvétele)
Mi köti össze a magyarokat és a Balkán-térséget?
– Elsősorban a számos időben szorosan egymáshoz kötődő történelmünk, de a jövőnk is nehezebb lenne külön és ellazított kötelékkel, mint együtt. Másrészt egymás jó és közvetlen értése és elfogadása is összeköt. Még akkor is, ha ránk, magyarokra azt mondják, hogy nehéz a nyelvünk. Ez lehet. Én azonban jobban szeretem azt mondani: igaz, nem beszéljük egymás nyelvét, de jól megértjük egymást. Ez most különösen igaz a Szerbiával épülő kapcsolatainkra, amely ország a Nyugat-Balkán kulcsországa, és amelyen a régió stabilitása és a térség kiszámítható fejlődése is nagyban múlik. Ezért örülök annak, hogy ennek a köteléknek most része lehetek, hiszen Szerbiával a legsokoldalúbbak a kapcsolataink.
Politikai szempontból izgalmas időben érkezett Belgrádba, mire fekteti Magyarország a Szerbiával való kapcsolatában a figyelmet?
– A diplomáciai nyelvezet jól tükrözi a kapcsolatok minőségét. A jó szomszédi, a baráti ország meghatározás Magyarország és Szerbia közötti partnerségbe fokozódott, legutóbb pedig a két kormány, majd a két parlament is stratégiai megállapodást kötött egymással. Szerteágazó kapcsolatrendszerünk van, és most is több mint tíz olyan megállapodás van előkészítés alatt, amelyeket a következő időszakban szeretnénk aláírni. Május közepén gazdasági vegyesbizottsági ülésre kerül sor Belgrádban, amelyen mindkét oldalon mintegy félszáz céges képviselő is részt fog venni a közös üzleti fórumon. Orbán Viktor miniszterelnök úr, aki az elmúlt időszakban kétszer volt Belgrádban, megállapodott Aleksandar Vučić államelnökkel arról, hogy egy stratégiai tanácsot hozunk létre, ami egy új irányt és tartalmat fog adni a közös kormányzati tevékenységünknek a jövőben.
Olyan időben élünk azonban, melyben erre a stratégiai tevékenységre befolyással van az orosz–ukrán háború. Az energetikai útvonalak átrendeződtek, a szankciók miatt az energiahordozók rendelkezésre állása bizonytalanabbá vált, áruk megváltozott. Mindezzel együtt Szerbia vonzó ország a tőkebefektetések, a különböző zöldmezős beruházások előtt, ami az üzleti partnerség erősítése miatt fontos. A szerb gazdaság meghatározó szereplőivé váltak a legfontosabb magyarországi cégek, melyek 1,1 milliárd eurót fektettek be az országban. E vállalatok az itteni foglalkoztatásban és az adózásban is meghatározó szerepet játszanak. 2022-ben rekordértékű, 6 milliárd euró külkereskedelmi forgalmat értünk el. Magyarország Szerbia számára az ötödik legfontosabb kereskedelmi partner lett, és a legfontosabb termékek a különböző energiahordozók lettek. Tehát a kiváló politikai kapcsolatok erősítése mellett egy jelentős gazdasági és üzleti együttműködés bontakozott ki, amelyben még további potenciálok kínálkoznak. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a balkáni térséggel közvetlen kapcsolatban vagyunk az illegális migráció miatt is. A migrációs nyomás még most is meghatározza a mindennapjainkat. Igaz némi enyhülést mutatnak a számok azzal, hogy az idei évben eltelt időszakban mintegy 25 százalékkal csökkent az illegális határátkelést választó személyek feltartóztatási aránya, de ha belegondolunk, hogy napi szinten 325 személlyel szemben kell intézkedniük a határőröknek, akkor mégsem tudunk nyugodtak lenni.
Ez annak az együttműködésnek köszönhető, amelyre a múlt év végén került sor Magyarország, Ausztria és Szerbia között, Szerbia déli határainak védelme kapcsán?
– Nyilvánvalóan, hiszen a számok magukért beszélnek. A megállapodás aláírását követően ez év januárjától Magyarország és Ausztria is küld járőröket az észak-macedón és szerb határra. Jelenleg 36 magyar rendőr végez közös járőrözést a szerb rendőrökkel, amelyek során 828 illegális határátlépést akadályoztak meg. Az együttműködés jó és eredményes, ezért nyárig bővíteni fogjuk a magyar rendőri kontingenst Dél-Szerbiában.
Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi látogatása során Aleksandar Vučić államfő azt jelentette be, hogy a terrorizmus elleni közös fellépésről tárgyaltak, illetve egyeztek meg. Milyen együttműködésről van szó, hiszen Magyarország és Szerbia eddig is együttműködött ezen a területen?
– Valóban, Vučić elnök úr ezt is kiemelte, hiszen az illegális migráció mögött is ott van a terrorizmus veszélye. Teljesen együttérzünk azokkal a magyar barátainkkal, akik a Vajdaság északi, határ menti területein élnek, hiszen ők tudják a legjobban, hogy megváltozott a migráció, tartalmában és céljaiban is. Az utóbbi időszakban ez embercsempészeti tevékenységgé alakult át, ahol felmerülnek pénzügyi érdekek és különböző bűncselekmények is. Az utóbbi időben egyre többször hallunk arról, hogy a határtérségben lövöldözésre került sor, ilyen eset történt a minap Horgoson. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért fontos az információcsere, hogy kik, milyen emberek érkeznek a határtérségbe, és az emberi élet kioltására alkalmas fegyvereiket, eszközeiket honnan szerzik be. A 2019-es belügyminiszteri megállapodás alapján a magyar Terrorelhárítási Központ szoros kapcsolatot épített ki szerb partnerével, amit az új típusú határsértések kialakulásával összefüggésben tovább szeretnénk erősíteni.
Csak erről tárgyalt a két politikai vezető?
– Az eddigi együttműködés egy új formát kap majd, és a terrorizmus elleni fellépés mellé bekerül az energiabiztonság is. Cégeink tárgyalnak arról, hogyan erősítsék meg a kapcsolatot, hogyan tegyék kiszámíthatóvá a következő fűtési idényt. Szerbia az EU-csatlakozással párhuzamosan megkezdte a gazdasági szerkezetének, illetve az állami vállalatoknak az átalakítását. Az EPS (Szerbiai Villanygazdaság) átalakítása elindult, s e tekintetben az MVM-mel (Magyar Villamos Művek) számos együttműködési területen látunk jó lehetőséget a közös gondolkodásra. A jobb közlekedési lehetőségek, az utazás, a szabad mozgás és az áruforgalom az európai emberek mindennapjaiban elsődleges szempont, így a határátkelők modernizálása, bővítése, a határátlépési lehetőség leegyszerűsítése is szerepelni fog a magas szintű találkozók napirendjén. Tárgyalunk a vasútfejlesztésről is, hiszen októberben tervezzük megnyitni a Szabadka és Szeged közötti vasúti személyszállítást, 2025-re pedig elkészül a gyorsvasút Belgrád és Budapest között. Óriási jelentőségű dolgokat kezelünk. Nem feledkezhetünk meg persze arról sem, hogy a Vajdaságban jelentős magyar közösség él, Magyarországon hasonlóképpen a szerb közösség tagjai értékes polgárai a magyar társadalomnak, az ő helyzetükről is tárgyalni szeretnénk a stratégiai tanácson.
Magyar József nagykövet kinevezését követő első beszélgetése Pásztor István elnök úrral történt (Ótos András felvétele)
Sikerült már felvenni a kapcsolatot a vajdasági magyarokkal?
– Az új magyar nagykövetnek fontos feladata, hogy a magyar közösséggel és annak vezetőivel felvegye a kapcsolatot. Kiérkezésemet követő első beszélgetésem Pásztor István elnök úrral történt, azóta többször is találkoztunk. Amíg át nem adtam a megbízó levelemet, felvettem a kapcsolatot a VMSZ-es államtitkárokkal, és együtt emlékeztünk meg az itteni magyar közösséggel a március 15-ei ünnepünkről, több magyar településen. Szeretnék sokkal többet utazni, eljutni a vajdasági magyar közösséghez, nemcsak az érdekképviseleti szervezetekhez, hanem a kulturális szervezetekhez és vallási közösségeikhez is.
Ha már említette a Vajdasági Magyar Szövetséget, május közepén tisztújító közgyűlésre kerül sor a pártban. Önök is figyelemmel követik a legnagyobb vajdasági magyar párton belüli eseményeket?
– Tisztújító közgyűlésen valósul meg az az akarat, ami arról szól, hogy egy szervezet küldöttei kit bíznak meg a következő időszakban a vezetői szerepkörrel. Rendkívül fontos, hogy véleményt nyilvánítson a párt, hiszen az mellett, hogy nagyon fontos szerepet tölt be a Szerbiában élő magyarok mindennapjaiban, láncszemet képez Budapest és Belgrád, illetve a két nép között is. Ilyen tekintetben szeretnénk, hogy egy stabil, erős legitimációval rendelkező vezetője legyen a VMSZ-nek. Úgy ahogy eddig is volt, és közös erőforrással, összefogással járuljon hozzá a két nép stratégiai távlatainak a megvalósításához.
Ha megenged nekem egy személyes kérdést: hogy érzi magát Belgrádban?
– Jól és otthonosan. Óriási mértékű nyitottságot, megértést tapasztalok a szerb emberek részéről. Persze szeretnék minél több vidéki embert is megismerni, és szeretném meghallgatni, hogyan látják az ő környezetükből országuk és Magyarország helyét a kapcsolatainkban, Európát a világban. Ebben nincsenek nyelvi akadályok, tudásdeficit, ami más távolabbi ország esetében fennállhat. A céljaink közösek, és jó, hogy sok tekintetben hasonlít egymásra a magyar és a szerb felfogás napjainkban. Büszke népek vagyunk, küzdünk az identitásunkért, a jövőnkért. Sokszor mondják, hogy kis nemzet vagyunk, amivel nem értek egyet, mert ha európai mértékkel nézzük, mégiscsak közepes országnak számítunk. És ha együtt nézzük a két ország előtt álló távlatokat, akkor én egy 17 milliós piaccal rendelkező két stratégiai partnert látok magam előtt.
Nyitókép: Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete (Ótos András felvétele)
