2024. november 24., vasárnap

Érvek és ellenérvek a választásokkal kapcsolatban

Az elemzők szerint a fajsúlyos történések dinamikája lehet mérvadó

Továbbra is hangos a rendkívüli választásokat követelő ellenzék. Ezzel párhuzamosan egymást követik a sajtótalálgatások, hogy ha valóban az idén szervezik meg, akkor vajon mikor. A Szerb Haladó Pártban politizáló informátoraira hivatkozva a Danas tegnap arról cikkezett, hogy az előrehozott választásokat október 8-án tarthatják meg. Mindazonáltal az informátorok azt is hozzátették, hogy érdemes fenntartásokkal kezelni a választások időpontjával kapcsolatos híreszteléseket, hiszen ezeket időről időre akár az ellenzék megtévesztésének céljából is meglebegtethetik. Az, hogy legközelebb mikor invitálják urnákhoz a polgárokat, mindenekelőtt a történések – például Koszovó vagy az ottani választások vonatkozásában – dinamikájától függ, közölték a bennfentesek.

A Danas összeállításában ugyancsak elemezték, hogy mit hoznának az SZHP számára az idei rendkívüli választások. Vučić, az aktuális koszovói megállapodások miatt az ellenzék által megkérdőjelezett legitimitása megerősítést kaphatna – értékelte Milomir Mandić, a Demostat kutatója. Szerinte a választások által Vučić legalább egy új koalíciós partnert kapna, ez pedig segítségére lehetne mindenekelőtt az EU kül- és biztonságpolitikájával való harmonizációhoz kapcsolódó súlyos döntések meghozatalában. Egyébként Mandić nem biztos abban, hogy ha az idén lennének a parlamenti választások, az hasznára lenne a haladóknak. Szerinte a koszovói kérdés aktualitása miatt folytatódhatna támogatottságuk zsugorodása. Ugyanakkor az is megtörténhet, hogy ha Vučić a Nyugat nyomásgyakorlására kénytelen lenne népszerűtlen döntéseket hozni, akkor 2024-ig tovább csökkenne a haladók népszerűsége – fejtette ki Mandić.

– Három forgatókönyv lehetséges. Az előrehozott belgrádi városi és köztársasági parlamenti választásokat vagy július 1-jéig, vagy ősszel, vagy 2024 tavaszán, egy időben a tartományi és a helyhatósági választásokkal tartják meg. Az első esetben május 1-je környékén kellene kiírni a választásokat. Szinte csak azért nem hiszem, hogy ősszel lesznek a választások, mert az SZHP kormányzásának kezdete óta eddig soha nem szerveztek ősszel voksolást. Másrészről szinte az összes parlamenti ellenzéki párt a rendkívüli választásokat követeli, a hatalom összes szintjén. Vučić korábban azt mondta, ezeket akkor írják ki, ha úgy érzi, megkérdőjeleződik a legitimitása. Megtörténhet, hogy a húsvéti ünnepek után nyilatkozik minderről. Az országszerte tartott tüntetések is arra utalnak, hogy egyáltalán nem kizárt, hogy hamarosan választásokat tartanak. Ami Vučić mozgalmát illeti, ez inkább választási koalíció lesz, mintsem politikai entitás – taglalta Mandić.

Valamivel korábban a Nova napilapban arról lehetett olvasni, hogy valószínűleg szeptember vége és december eleje között szervezik meg az előrehozott belgrádi és köztársasági parlamenti választásokat. Az időpontról Vučić dönt, a közvélemény-kutatások eredménye alapján – teszik hozzá.

– Emlékezzünk, hogy Vučić már korábban is azt ígérte Dragan Đilasnak, hogy az idén decemberben vagy 2024 márciusában tartják meg az előrehozott választásokat Belgrádban. Đilas a közelmúltban már úgy nyilatkozott, hogy az idén ősszel nemcsak Belgrádban, hanem a köztársaságban is előrehozott választásokat tartanak. Mindemellett tény, hogy a városi hatalmi koalíció nem támogatja Aleksandar Šapić polgármestert. Ugyancsak tény, hogy a Belgrád és a Pristina közötti megállapodások alkalmazását mindkét fél megpróbálná elodázni. Ahogy Belgrádban, úgy Pristinában is emlegetik az előrehozott választásokat – sorolta CvijetinMilivojević politológus azokat az érveket, amelyek a hatalmi pártok szemszögéből a választások idei megtartása mellett szólnak.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Ótos András illusztrációja