Az Európai Unió és a német Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ) társfinanszírozásában, valamint a német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit – GIZ) implementációs támogatásával megvalósuló, A joguralom erősítésének támogatása Szerbiában elnevezésű projektum keretében tegnap a magyar, a horvát, a bunyevác, a ruszin, a montenegrói, a német, a lengyel és az ukrán nemzeti tanácsok képviselői számára tartottak képzést Szabadkán. Az ezzel kezdődő képzés-, azaz tréningsorozatot a flensburgi székhelyű Kisebbségi Ügyek Európai Központjának (ECMI) támogatásával szervezték meg, a projektumhoz a szerbiai emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium is csatlakozott. MarinPiuković,az emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős miniszter tanácsadója a rendezvénnyel kapcsolatos terveket ismertetve kifejtette: nemcsak a nemzeti tanácsok kompetenciáit szeretnék erősíteni, hanem közvetlenül tájékozódni ezek problémáiról, a munkájuk, illetve tevékenységük során felmerülő nehézségekről.
A GIZtámogatása nem kizárólag pénzbeli, vagy szervezésbeli, hiszen a szervezet segít abban, hogy a megfelelő szakértők vegyenek részt a programban, emelte ki Nikola Ružičić, a GIZ tanácsadója. Elmondta, a projektum keretében tavaly azt a kampányt támogatták, amelyiknek az volt a célja, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői minél tömegesebben vegyenek részt a népszámlálás folyamatában. Hozzátette, a GIZ projektumának egyik kiemelt célja, hogy a kisebbségi jogok érvényesítésének területén előrelépés legyen jellemző Szerbiában.
A háromnapos tréningsorozat célja, hogy áttekintést adjon a tavaly novemberben megtartott választásokat követően újonnan megalakult nemzeti tanácsok, illetve azok munkavállalói számára, emelte ki a sajtónak nyilatkozva dr. Beretka Katinka, az előadók egyike, aki korábban a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosának tisztségét töltötte be. Hozzátette, belső szervezeti témakörben állítottak össze előadást, illetve egyben műhelymunkát, majd ezt követi a pénzügyi területhez, mindenekelőtt a projektalapú finanszírozáshoz kapcsolódó előadás.
– A képzést úgy szervezték meg, hogy az elméleti részt, azaz az előadást követően a résztvevők gyakorlati feladatokat oldanak meg. Hagyományos egyetemi gyakorlat formájában próbáljuk rávezetni őket azokra a lehetséges megoldásokra, amelyekre még a törvény sem ad választ. A minisztérium már jelezte, hogy reményei szerint ezzel a közös munkával egy esetleges törvénymódosítás esetén hozzá tudunk járulni a fennálló joghézagok kitöltéséhez – fejtette ki Beretka Katinka.
A folytatásban elmondta, hogy az MNT az egyik legszervezettebb szerbiai nemzeti tanács, vagyis munkájával eleve példát tud mutatni a többi nemzeti tanácsnak. Az előadások összeállítása során egyébként éppen az jelentett kihívást, hogy a „kicsiket” és a „nagyokat” egyaránt sikerüljön megszólítani, jegyezte meg Beretka Katinka, rámutatva: mindazonáltal a nagyobb nemzeti tanácsok képviselőivel való konzultációt követően kiderült, hogy még vannak olyan témák, amelyek vonatkozásában említettek számára is hasznos lehet a tudásanyag bővítése. Az előadó ezek a területek között említette a professzionalizáció, a titoktartás és a személyiségi jogvédelem témáit.
Válaszolva lapunk kérdésére, hogy melyek azok a joghézagok, amelyek még kitöltésre várnak a nemzeti tanácsok vonatkozásában, Beretka Katinka emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban intenzív volt a jogalkotói folyamat, ennek keretében igyekeztek jobbá tenni a vonatkozó törvény rendelkezéseit.
– Az alkotmánybíróság is hozott egy döntést, amihez alkalmazkodunk, ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy milyen jellege van a nemzeti tanácsoknak, azaz hová kell ezeket besorolni, vajon egy, a nemzeti tanácsok által alapított intézmény magán-, vagy állami intézmény, vajon munkavállalóira magánalapítású társaság munkavállalójaként, vagy esetleg közhivatalnokként kell tekinteni. A tisztséghalmozás kérdését szintén nem szabályozták teljes mértékben. Az említettekhez hasonlóakat ad hoc módon, egyedi problémaként szokták orvosolni, ám valószínűleg rendszerszintű megoldást kellene találni – fogalmazott Beretka Katinka.
Ljubica Đorđević,az ECMI kutatója abbéli reményének adott hangot, hogy az ehhez hasonló programoknak köszönhetően Szerbiában erősödnek a kisebbségi jogok, illetve azok érvényesítése és védelme. Mint rámutatott, ez fontos kérdéskör Szerbia európai uniós csatlakozásával összefüggésben. A kisebbségi jogok védelme megkerülhetetlen feltétele az európai uniós csatlakozásnak, hiszen az említett nélkül nem létezik jogállam, hangsúlyozta Ljubica Đorđević. Hozzátette, tudatában vannak a szerbiai kisebbségvédelmi szabályozás és rendszer erősségeinek, ugyanakkor hiszik, hogy még van mozgástér a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzete jobbá tételének tekintetében. A szakértői támogatással igyekeznek segíteni a nemzeti tanácsokat abban, hogy az eddigiekhez képest még jobban, határozottabban és felelősségteljesebben végezzék munkájukat, összhangban a törvényekkel, nyomatékosította Ljubica Đorđević.
Nyitókép: Pesevszki Evelyn felvétele
