Április 23-a 1995 óta a könyv és a szerzői jogok világnapja. Az UNESCO kezdeményezésére létrejött emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvkultúra és az olvasás szerepére a mai világban. Bár a technológiai környezet radikálisan átalakult, a könyv és az olvasás továbbra is fontos szerepet tölt be az oktatásban, az önképzésben és a szabadidő minőségi eltöltésében.
A „Gutenberg-galaxis” fogalma a nyomtatott könyvek uralta világot írja le. Gutenberg könyvnyomtatási technológiája a 15. század közepén gyökeresen átalakította az információterjesztést, vagyis elérhetőbbé tette a tudást, segítette az oktatás fejlődését, és hozzájárult a modern tömegkommunikáció kialakulásához. A nyomtatott könyv évszázadokra az ismeretek hiteles forrásává vált. Ez az időszak határozta meg a modern oktatás, kutatás és művelődés kereteit is.
„A Gutenberg-galaxisnak vége” – így fogalmazott Marshall McLuhan már 1962-ben. A kanadai filozófus szerint a 20. század közepétől kezdve egyre nagyobb szerepet kap a rádió, a televízió, majd később az internet. Marshall McLuhan szerint az információterjesztés és fogyasztás felgyorsult, a lineáris szövegolvasást fokozatosan felváltja a multimodális befogadás, vagyis az, amikor a tartalom több érzékszervünkre hat egyszerre. A közösségi média, az okoseszközök és a digitális tartalomfogyasztás világában a könyv valamelyest háttérbe szorult. Az információ elérhetősége ugyan nőtt, de ezzel párhuzamosan csökkent az olvasás mélysége és gyakorisága. Felmerül a kérdés, valóban korszakhatáron állunk, vagy csupán a könyv szerepe alakult át?
Egy 2020-as magyarországi felmérés szerint a lakosság 73 százaléka az adott évben legalább egyszer vett kézbe könyvet. A napi rendszerességgel olvasók aránya viszont mindössze 19 százalék, míg 27 százalék egyáltalán nem olvas. Az olvasási szokások szoros összefüggést mutatnak az iskolai végzettséggel, a szabadidő mennyiségével és a korábbi olvasási élmények minőségével. A számok azt mutatják, bár az olvasás továbbra is jelen van, a rendszeres és elmélyült olvasás ritkábbá vált.
Az olvasásra való nevelés nem az iskolában, hanem jóval korábban kezdődik. A kisgyermekkori meseolvasás, a könyv jelenléte az otthoni környezetben, a szülők olvasási szokásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerek az olvasást természetes tevékenységként élje meg. A mai könyvpiacon már kifejezetten a legkisebbeket megszólító interaktív könyvek is elérhetők, amelyek játékosan alapozzák meg a könyvekhez való pozitív viszonyt. Ha azonban a gyermek első élménye az olvasással frusztrációhoz kötődik, például egy életkorához nem illeszkedő kötelező olvasmány miatt, az könnyen elriaszthatja a későbbi könyvolvasástól is. A kötelező olvasmányok szerepe pedig régóta vitatott kérdés a pedagógiában és az irodalomtanításban. Bár a klasszikus művek irodalmi értéke megkérdőjelezhetetlen, manapság sokszor nem illeszkednek a gyerekek életkori sajátosságaihoz vagy érdeklődéséhez. Számomra is elriasztó élmény volt annak idején A kőszívű ember fiai vagy az Egri csillagok, túl hosszúnak, nehézkesnek és távolinak éreztem őket. Nem találtam bennük kapaszkodót, és idegennek hatott a világ, amit bemutattak. Nem olvasni tanítottak meg, hanem eltántorítottak tőle egy időre. Nem véletlen, hogy egyre többen szorgalmazzák a kötelező lista frissítését, kortárs, fiatalokat megszólító művek bevonásával. A cél nem a klasszikusok mellőzése lenne, hanem az olvasási kedv felébresztése, ugyanis egy jó könyv belépő lehet a későbbi, mélyebb olvasmányélményekhez is.
A fiatal generációk információszerzési és szórakozási szokásai átalakultak, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen elfordultak a könyvektől. Az online platformok, például a TikTokon futó BookTok-trend, új formában élesztették fel az érdeklődést a könyvek iránt. Egy-egy kötet akár napok alatt népszerűvé válhat, és új olvasói rétegeket szólíthat meg. A felnőttkori olvasás gyakran megszakad vagy háttérbe szorul az időhiány, a képernyőidő növekedése, illetve a koncentrációs nehézségek miatt. Sokaknak nehéz visszatalálni az olvasás élményéhez a munkával, családi élettel, napi teendőkkel terhelt hétköznapokban. Valuska László, a Könyves Magazin alapítója szerint az olvasás ma már nem magától értetődő, hanem tudatosan megteremtendő idő és tér kérdése. Nem kell órákat szánni rá, néhány perc is számít, ha az rendszeres.
A nyomtatott könyv ma is stabil jelenléttel bír, annak ellenére, hogy a digitális tartalmak folyamatos térnyerése jól érzékelhető. A könyv szerepe változik, de továbbra is velünk van, ha nem is a középpontban, de elérhető közelségben. Nem igényel sokat, csupán némi időt, figyelmet és nyitottságot. Cserébe olyan élményt kínál, amit kevés más médium tud nyújtani.
Nyitókép: Pixabay
