Tizenegy évvel ezelőtt, vagyis 2012-ben Szerbiában 1.727. 048, 2022-ben pedig már 2.310.035 főt foglalkoztattak. A foglalkoztatottak számának növekedése arányos az ország fejlődésével – emelte ki kedden Nikola Selaković foglalkoztatási és munkaügyi miniszter a köztársasági képviselőház ülésén, amelyen többek között a munkavédelmi törvényről folytattak vitát. A miniszter az ellenzéki képviselők kérdéseire és felvetésére reagálva elmondta, hogy sajnos a legtöbb munkahelyi baleset az építőiparban történik, és továbbra is nagy gond, hogy nincs elég munkaügyi felügyelő.
Selaković hangsúlyozta, az építőiparban 2012-ben 71.864 személy dolgozott, ma viszont 123.591 foglalkoztatottat számolnak. Vagyis 11 év alatt az építőiparban 72 százalékkal nőtt a munkások száma. Kiemelte, 2012-ben 26 halálos balesetet jegyeztek az ágazatban, de napjainkban, amikor kétszer több az alkalmazott, 28 halálos áldozatról tudnak. „Nagy szám-e, igen, de tekintettel arra, hogy 2012-ben 7267, majd 2022-ben 29.344 építési engedélyt adtak ki, vagyis az építkezések száma lényegesen magasabb, arányosan jobb a munkabiztonság” – szögezte le Selaković.
Az ellenzéki képviselők rámutattak arra is, hogy nemcsak az építkezés, hanem a szalagmunka, sőt a bányászat is több emberéletet követelt. Az ellenzéki képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a szerbiai Zijin vállalatok, a Zijin Mining és a Zijin Copper, több mint 10 órás munkaidőben dolgoztatják a munkásokat, megsértve ezzel a munkaügyi törvényt. Stefanović ugyanakkor kiemelte, hogy Borban az átlagbérek éppen ezeknek a kínai vállalatoknak köszönhetően a legmagasabbak az országban. A szakszervezetek és a vállalatok kollektív szerződésének köszönhetően a munkahelyük és a munkakörülményeik is biztosítottak. Ez a két kínai vállalat a bányák környékén több mint 10 ezer személy foglalkoztat.
Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője felszólalásában kiemelte, hogy bizonyos magántulajdonban lévő vállalatokban a szalagmunkát végző munkások botrányos munkakörülmények között dolgoznak, miközben az államvezetés tolerálja az embertelen munkakörülményeket, a profittal magyarázza az ilyen foglalkoztatást. Selaković miniszter ugyanakkor arról próbálta meggyőzni a képviselőt, hogy a munkaügyi felügyelők erőn felül teljesítenek. Rámutatott, ugyan a cselekvési terv szerint Szerbiában 360 munkafelügyelőre lenne szükség, csupán 247 személy van állásban. A kiírt pályázatokra is kevesen jelentkeztek. 2012-ben 250 felügyelő 53.743, 2022-ben pedig 214 munkafelügyelő 65.043 ellenőrzést végzett. Szavai szerint ahhoz, hogy valaki munkahelyi védelmet kapjon, munkahelyre van szüksége. Leszögezte, a napirenden szereplő törvényjavaslat nem ideális, de jelentősen jobb munkavédelmi rendszert kínál a hatályban lévő törvényhez képest.
Az ellenzék is rámutatott, a törvényjavaslatnak vannak jó részei, hiszen számos eddigi problémára megoldást kínál, mégis vannak olyan területek, amelyeket nem kezel. Például a munkaügyi felügyelők fizetése továbbra is alacsony, így közöttük vannak olyanok, akik hajlamosak a korrupcióra, illetve vannak olyanok is, akik az életüket féltve, tartanak a szabálytalanságok miatt bezáratni egy-egy építkezést.
A képviselők szóltak a mezőgazdaságban rejlő nehézségekről, szó esett a Telekomról, arról, hogy jelentős összegeket költ értelmetlen műsorokra és újabb csatornák megnyitására, amelyek tartalmilag nem adnak a nézőknek semmilyen plusztartalmat, miközben állami vállalatként a polgárok pénzével gazdálkodik. Kitértek a környezetvédelemre, az illegális hulladéklerakók felszámolására, illetve a vízenergia jobb kihasználtságára.
A keddi ülés előtt a képviselők kérdéseket tehettek fel. Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a Pénzügyminisztérium illetékeseihez szólva elmondta, hogy a köztulajdonban lévő vagyon, a különböző hálózatok, erdők, természeti kincsek és más közhasználatban lévő vagyon értékmeghatározása sokszor gondot okoz a közvállalatok, de az önkormányzat mérlegeiben is. Rákérdezett, hogy dolgoznak-e már azon, hogy a költségvetési rendszerben, vagy más módon törvényben rögzítsék a közvagyon (eszközök, hálózatok, erdők, természeti erőforrások és általános használatban lévő javak) értékét? Mint mondta, egységesített jogszabályokat kellene bevezetni, hogy valós kép alakulhasson ki a közvagyonról. A közvállalatok ugyanis az efféle vagyon értékét a piaci érték alapján határozzák meg, míg az önkormányzatok esetében kizárólag a beszerzési ár és az amortizáció beszámolásával lehet azt felmérni. Így az adott vagyon összesített értéke nem összeegyeztethető a mérlegekben.
Nyitókép: Az építőiparban 2012-ben 71.864-en dolgoztak, ma viszont 123.591-re nőtt a foglalkoztatottak száma (Dávid Csilla illusztrációja)
