Küszöbdilemma

Majdnem három évvel a választási küszöb csökkentését – 5-ről 3 százalékra – követően egyre gyakrabban analizálják mind a politikusok, mind az elemzők a cenzus lefaragásának előnyeit, illetve hátrányait, és a korábbi szintre való visszaállítás lehetőségét. Az, hogy végül milyen jellegű döntés születik, vagy határoznak-e egyáltalán ebben a kérdésben, elsősorban a jelenlegi hatalom érdekeitől függ – jegyezte meg a Danasnak nyilatkozva Dušan Vučićević, a Belgrádi Egyetem Politikatudományok Karának docense: „Ha úgy mérik fel, hogy korlátozni kellene a pártpluralizmust, illetve csökkenteni a parlamenti pártok számát, akkor visszaállítják 5 százalékra a választási küszöböt, ez azonban szöges ellentétben állna az egy vagy két-három évvel ezelőtti, a pluralizmust sürgető nyilatkozatokkal. 2020-ban szinte az összes hatalomközeli elemző azzal érvelt, hogy a cenzus csökkentése révén erősödne a többszólamúság, illetve a polgárok képviselete a köztársasági parlamentben.”

Az 5 százalékos küszöb jobban harmonizálna a választási rendszerrel – véli Dušan Spasojević, az említett kar tanára. Mint hozzátette, a 3 százalékos cenzus a kelleténél több politikai tömörülést juttat a parlamentbe, ez pedig túlzott fragmentáltsághoz vezet. Ha végül a választási küszöb visszaállítása mellett döntenek, a módosítást legalább egy évvel a következő választások előtt kellene megejteni – vélekedett Spasojević.

MÁR MEGPEDZETTÉK A VISSZAÁLLÍTÁST

Nem sokkal az idei parlamenti választás után napvilágot láttak az első találgatások, hogy a Szerb Haladó Párt belső egyeztetésein Aleksandar Vučić pártelnök meglebegtette a cenzus visszaállításának a lehetőségét. Egyesek szerint Vučić más politikai pártok képviselőivel is beszélgetett erről. Bár a haladók elnöke nyilvánosan nem nyilatkozott a cenzussal kapcsolatos állítólagos tervekről, Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke az N1 tv-nek az idén júniusban abbéli véleményének adott hangot, hogy a választási küszöböt 5 százalékban kellene meghatározni, de azt is kifejtette, hogy ha több tömörülés alkotta választási koalícióról van szó, a cenzusnak még magasabbnak kellene lennie.

Az 1992 óta hatályos választási küszöböt 2020 februárjában nem sokkal a köztársasági, a tartományi és a helyhatósági választások kiírását megelőzően csökkentették 3 százalékra. Akkor a legtöbben egyetértettek abban, hogy a hatalom ekképpen próbálta rávenni az úgynevezett demokratikus ellenzéket, hogy mégse bojkottálja a választásokat. Abban az évben köztársasági szinten összesen 21 lista versengett a mandátumokért, a 3 százalékos választási küszöböt 3, nem nemzeti kisebbségi választási jelöltlista lépte át – ebből egy épphogy. A kisebbségek vonatkozásában a természetes választási küszöb hatályos. Az idén, amikor már az úgynevezett demokratikus ellenzék sem bojkottálta a parlamenti választást, 19 jelöltlista mérettetett meg, 7 nem kisebbségi lista került be a parlamentbe – a korábbi választási küszöböt, az 5 százalékot, 4 lépte át.

NEM A LÉNYEGRE ÖSSZPONTOSÍTANAK

Az idei előrehozott parlamenti választás után az elemzők többsége egyetértett abban, hogy az SZHP ezúttal nagy árat fizetett a cenzus csökkentéséért – két évvel ezelőtt azonban nem a remélt eredményt kapta. Boban Stojanović politológus az N1 tv-nek nyilatkozva politikai exhibicionizmusnak minősítette a cenzus korábbi csökkentését, szerinte ha az idén 5 százalék lett volna a küszöb, a haladók legalább 135-140 mandátumot szereztek volna.

Azok, akik nem kizárólag mandátumok számának tükrében elemezték az idén áprilist követően a választási küszöb kérdését, a téma más szempontjaira is összpontosítottak. Már a 2020-as választások szemléltették, hogy a cenzus csökkentéséből senkinek sem származott haszna, sem az SZHP-nek, sem az ellenzéki pártoknak – nyilatkozta korábban a nova.rs portál összeállítása szerint Bojan Klačar, a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) végrehajtó igazgatója. „Sokan elbízták magukat és azt hitték, a 3 százalékos küszöböt választási koalíció nélkül is megugorják, ám ez nem így történt. Az 5 százalékos küszöb kiterjesztett együttműködésre ösztönözhetné a politikai tömörüléseket. A küszöb visszaállításával nem változna a választási rendszer lényegi szegmense, az 5 százalékos cenzus a politikai pártok rendszerén belül változtatná meg a jelenlegi dinamikát” – fejtette ki Klačar, aki szerint sajnálatos, hogy a közvélemény megint csak a választási rendszer teljesen irreleváns aspektusaival foglalkozik, ahelyett, hogy például a pártlistás rendszer esetleges átalakításának a kérdésére fókuszálna.