Szerbia és Magyarország közösen kíván tenni a két nép szebb jövője érdekében – emelte ki Magyar József Zoltán, Magyarország belgrádi nagykövete az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából megtartott fogadáson Belgrádban, a Beli dvor szerb királyi palotában. Rámutatott, az elmúlt hat hónap alatt, amióta Szerbiában diplomáciai küldetését tölti, számos kapcsolatot alakított ki azzal a céllal, hogy tovább erősítse az eddig is kiváló szerb–magyar kapcsolatokat a jelenlegi és a leendő barátokkal együtt.
Csütörtökön este számos ország diplomáciai képviselete, több miniszter, politikai vezető, egyházi képviselő és a katonai kar képviselője tett eleget Magyar József Zoltán és felesége, Magyar Laura meghívásának. A nagykövet több száz vendég előtt tartotta meg alkalmi beszédét, amelyben rámutatott, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a második világháború után az európai hatalmi rendszerek elnyomásával és a kommunista ideológiával szembeni ellenállás legerősebb kifejezésmódja volt. Annak ellenére, hogy a Nyugat akkor együtt érzett a szabadságért és a független és demokratikus hazáért folyó küzdelemmel, nem segített a Vörös Hadsereggel szembeni harcban. A náci megszállás és a látszólagos szovjet felszabadulás után 1956-ban Budapest újra romokban hevert. Számos magyar arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát. 1956 novemberében az akkori Jugoszlávia 19 581 politikai menekültnek nyújtott menedéket.
Fogadás a Beli dvorban (Ótos András felvétele)
Nehéz elfeledni a 33 évig tartó kommunista rezsimet, ezért még inkább fontos a függetlenség, a szuverenitás és a demokrácia kiharcolásáért tett áldozatokra visszaemlékezni – hangsúlyozta a nagykövet. Ezen alapul ugyanis Magyarország zsidó-keresztény civilizációs öröksége és békéje.
A nagykövet kitért a világon történő borzalmakra, hogy a béke újra veszélybe került. Kiemelte, Oroszország ukrajnai agressziója, valamint a zsidó nép elleni brutális rakétatámadások és terroristagyilkosságok idején, illetve amikor a koszovói szerb önkormányzatok jogainak érvényesítését elhalasztják, az összetartásra talán még nagyobb igény van, mint korábban bármikor.
Magyar József Zoltán rámutatott, Magyarország és Szerbia jó szomszédként és baráti népként összetart a nehéz időszakokban. Elmondta, 2014-ben létrejött a két ország közötti megbékélés, amihez nagy segítséget nyújtott a két országban élő magyar és szerb nemzeti kisebbség. Külön kiemelte a Vajdasági Magyar Szövetség szerepét abban, hogy a két ország kormánya sikeresen együttműködjön, és hogy érdekké vált, hogy a két nép közös jövőjéért tegyenek. Ma már kiváló az együttműködés, megalakult a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács is. Szerbia és Magyarország az energia területén egymás legfontosabb partnerévé vált. A 6 milliárd eurós forgalomban az áram lett a legfontosabb termék, október elején pedig megkezdte működését a magyar–szerb közös földgázvállalat is. Épül a kőolajvezeték és a magasfeszültségű távvezeték, és infrastrukturális beruházások is folyamatban vannak a két ország között, ezenkívül a határátkelés korszerűsítése is. Rámutatott, folytatódik a Belgrád–Budapest gyorsvasút építése, és hamarosan elindul a személyi szállítás a Szabadka–Szeged vasútvonalon is. Hangsúlyozta, nagyon sok olyan projektum van, amivel szeretnének kapcsolatot teremteni a két ország között, illetve ezáltal Európa és a Balkán között.
Elmondta, Magyarország határozottan támogatja Szerbia és a Nyugat-Balkán országainak eurointegrációját, és hangsúlyozta, hogy Európa Szerbiával csak erősebb lehet.
Magyarország és Szerbia barátságára és a két ország népének jólétére emelte poharát és köszöntötte a jelenlevőket.
A fogadáson a jelenlevők képekben követhették végig az 1956-os forradalom megrázó jeleneteit, majd Budapest építészeti újjáéledését.
Nyitókép: Magyar József Zoltán nagykövet több száz vendég előtt tartotta meg alkalmi beszédét (Ótos András felvétele)
