A köztársasági képviselőház ülésén – amelynek a napirendjén összesen 60 pont szerepel – szerdán már második napja a 2024-es állami költségvetésről folyt a vita. A módosítási indítványok ismertetése ezúttal is alkalmat adott a hatalmi és ellenzéki pártok képviselői vitájára, ami nemegyszer a személyeskedésekben merült ki. Amíg a hatalmi pártok képviselői azt hangsúlyozták, hogy Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának (SZIP) képviselője, még a Demokrata Párt tagjaként éveken keresztül különböző beosztásokon 619 millió eurós jövedelemre tett szert, addig az ellenzéki pártok arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormány a napirenden szereplő hitelszerződésekkel további 2 milliárd euróval adósítja el az országot.
Siniša Mali pénzügyminiszter válaszolva az ellenzék feltett kérdéseire és kételyeire elmondta, hogy a jövő évi állami költségvetést úgy állították össze, hogy 2025-re és 2026-ra is irányadó legyen. Kiemelte, fontos számukra a lakosság jóléte és a munkahelyek megőrzése. Indoklásában kiemelte, amennyiben bizonyos módosítási indítványokat, amelyeket például a Demokrata Párt javasolt, elfogadnának, azok ellehetetlenítenék a költségvetés középtávú tervezését.
Boško Obradović, a Dveri parlamenti képviselője is kérdéseket intézett a pénzügyminiszterhez: Arra kereste a választ, igaz-e, hogy a Szerb Haladó Párt államvezetése során a lakosság száma 750 ezerrel csökkent, hogy ma a régió országai közül Szerbiában a legdrágább az üzemanyag, és hogy a pénzügyminiszter valóban azt gondolja, hogy meg lehet élni havi 12 ezer dinárból, ugyanis ennyi a legalacsonyabb nyugdíj összege. Majd arra is rákérdezett, hogy valóban a Telekom állami vállalat hatáskörébe tartozik-e a labdarúgó-mérkőzések közvetítési jogának vásárlása, és hogy olyan SZHP-közeli előadók koncertjeit finanszírozza, akik véleménye szerint köszönőviszonyban sincsenek az énekléssel.
Milenko Jovanov, az SZHP képviselője erre azt válaszolta, hogy a Telekom az SZHP államvezetése idején a legsikeresebb állami vállalattá nőtte ki magát, nem mint a korábbi államvezetés idején, amikor ennek a vállalatnak a bevétele kizárólag két személy magánvagyonát gyarapította.
Marinika Tepić, a SZIP képviselője megpróbálta bevinni az ülésterembe Dragan Đilas sztiroporból készült, életnagyságú mását, erre azonban nem kapott lehetőséget. Kiemelte, annak ellenére, hogy a hatalmi párt visszaélésekkel vádolja pártjának vezetőjét, soha senki nem tett feljelentést ellene. Nem folytattak eljárást sem ellene, és nem büntették meg soha.
Az állami költségvetés után a képviselők a médiatörvényről és az elektronikus médiumokról szóló törvényről kezdtek vitát. Az ellenzék arra mutatott rá, hogy az új törvényelőírások újra lehetővé teszik, hogy az állam a Telekomon keresztül ismét médiatulajdonos legyen.
A médiatörvény vitája során szó esett a kilencvenes évekről. Srđan Milivojević, a Demokrata Párt képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy 1998-ban, amikor Aleksandar Vučić tájékoztatási miniszter volt, az újságírók a legrosszabb helyzetben voltak. Most pedig újra a hatalom módot keres arra, hogy rátenyereljen a médiára, és növelje befolyását. Az ellenzék kiemelte, a polgároknak kijár az objektív tájékoztatás.
Erre Marina Raguš, az SZHP képviselője felolvasta Vukašin Obradović újságíró korábbi, 2010-ben adott nyilatkozatát, miszerint a DP idején meghozott médiatörvény az addigi legnehezebb helyzetbe hozta az újságírókat, számos bírósági eljárás indult ugyanis az újságírók ellen. Most pedig, véleménye szerint, a jelenlegi ellenzék éppen a közszolgálati televízió dolgozóit akadályozza a munkájukban, amikor a médiaház épülete előtt tüntet hétről hétre.
A médiatörvényre összesen 237 módosítási indítványt nyújtottak be a képviselők.
Nyitókép: Beta
