A TV-előfizetés, azaz a közszolgálati televízió díjának megszüntetésére két esetben kerülhet sor, ha a közszolgálati médiumok megszűnnek, illetve ha azok visszakerülnek az állami költségvetés terhére, emelte ki Nemanja Starović munkaügyi, foglalkoztatási és szociális-védelmi miniszter a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelynek során az ellenzék kérte annak csökkentését, illetve megszüntetését. A parlament még a múlt héten kezdte meg 60 napirendi ponttal az első rendkívüli ülését, amikor arról is vitát folytattak, hogy a közszolgálati tévé-előfizetés díját 50 dinárral növeljék meg az eddigi 299 dinárról 349 dinárra.
Az emelésre az indoklás szerint azért van szükség, mert az nem változott 2020 óta és a közszolgálati média zavartalan működése megköveteli annak növelését. Dragan Rakić, a Demokrata Párt egyike azoknak a képviselőknek, akik erre a törvénymódosítási javaslatra módosítási indítványt nyújtottak be. Felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Aleksandar Vučić annak idején, még mielőtt hatalomra került, azt ígérte a lakosságnak, hogy ezt az előfizetést megszünteti, ám csak az elnevezését sikerült megváltoztatni. Hangsúlyozta, a polgárok annak ellenére, hogy kötelezően, az áramszámlához hozzácsatolva kénytelenek kifizetni ezt a díjat, nem tudják, hogy a közszolgálati média az összegyűjtött összeget mire költi. Párttársa, Zoran Lutovac arra hívta fel a figyelmet, hogy a 16,6 százalékos emelés sajnos a lakosság jelentős részének, köztük a nyugdíjasoknak, akik közül többen 240 euró havi járandóságból tengődnek, sok. Nem úgy annak a 28 szerbiai milliárdosnak, vagy a 38 milliomosnak, akik vagyonukat azzal szerezték, hogy a hatalomhoz közeliek, vagy éppen párttagok. Szavai szerint a Szerbiai Rádió és Televízió (SZRT) nem közszolgálati, hanem magánmédia, így nem mindenkinek, csupán azoknak kellene fizetni a díjat, akik azt irányítják.
Radomir Lazović, a Zöld-Baloldali Front képviselője arra kért választ, miért van szükség a közszolgálati médiában a szerencsejátékok reklámozására, különösen annak tudatában, hogy Szerbiában nagyon sok fiatal szerencsejáték-függőségben szenved.
Az ellenzék többsége kiemelte, nem fogják támogatni a tévé-előfizetés növelését, mert az ellenzéki pártok a kampányidőszakban korántsem kaptak annyi időt a megszólalásra, mint a hatalmi pártok. Felrótták azt is, hogy nem számoltak be arról sem, hogy hétfőn több önkormányzatban: Aranđelovacban, Šabacban, Kraljevóban, Ljigben és Belgrád egyik községében, Barajevóban több ezer ember tüntetett a lítiumkitermelés ellen. Véleményük szerint az SZRT egy görbített valóságot mutat be a nézőknek napról napra. Feltették azt a kérdést is: igaz-e, hogy a médiaház csődközelben van-e? Választ nem kaptak rá.
Nemanja Starović miniszter rámutatott arra, hogyha valakinek joga van elégedetlenkednie az SZRT műsorainak tartalmával, az a kormány, illetve a hatalmi pártok képviselői, mert a Szerbiai Rádió és Televízió és a Vajdasági Rádió és Televízió is független szerkesztéspolitikát folytat, senki sem befolyásolja.
Marjan Rističević, a hatalmi koalíció képviselője azt emelte ki, a Szerb Haladó Párt nem változtatott az SZRT káderpolitikáján, majd azzal vádolta meg Dragan Đilast, az SZIP elnökét, hogy a demokrata hatalom idején kereskedett a tévéállomások reklámperceivel.
A parlament napirendjének második pontjára, a közszolgálati média díjára összesen 27 módosítási indítványt nyújtottak be.
Az ülés első napirendi pontja, az össz szerbségi deklaráció is heves vitát váltott ki a hatalmi és az ellenzéki pártok között, amikor a vitázó felek több alkalommal is megemlítették a magyar közösséget is. Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ne használják fel rosszindulatú retorikájuk során a magyar közösséget. Rámutatott, a VMSZ támogatja egy ilyen dokumentum meghozatalát, azt, hogy Szerbia támogassa a határon kívül élő nemzettársait, mint ahogyan azt Magyarország is teszi. Arra kérte képviselőtársait, hogy ne emlegessék fel a múltat, ne gerjesszenek feszültséget ott, ahol már sikerült a szerb és a magyar közösség közötti kérdéseket rendezni.
Nyitókép: Beta
