Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Szkander bég utca a Kér helyi közösségben található, és egy albán hadvezér nevét viseli. Az utca azon kevés szabadkai utcák egyike, amely neve a XIX. század óta nem változott.
Szkander bég, vagy ahogy a magyar történetírás ismeri Kasztrióta György az albán történelem legkiemelkedőbb alakja. Szkander bég előkelő albán földbirtokos családban született. Születési helye és időpontja nem ismert pontosan. A történészek többsége szerint 1405 körül születhetett. Édesapja, Kasztrióta János a XV. század elején harcolt a törökök ellen, de végül kénytelen volt behódolni a Portának. Hűségét úgy kellett bizonyítania a szultán felé, hogy fiait túszként elküldte Drinápolyba, az Oszmán Birodalom akkori fővárosába. Kasztrióta György hozzávetőlegesen tizennyolc évesen, 1423 körül került II. Murád szultán udvarába. Itt áttért az iszlám vallásra, belépett a szultán seregébe és a szpáhik közé küzdötte fel magát. Katonai szolgálataiért cserébe kiterjedt birtokokat kapott szülőföldjén és II. Murád szultán a bég címet adományozta neki. Hűsége a szultán iránt még az 1432 és 1436 között lezajlott albán felkelés idején is töretlen maradt. A felkelés után azonban Kruja, családjának egykori székhelyének parancsnokává, majd Dibra szandzsákbégjévé nevezték ki. Feltételezhetően ezen idő alatt, honfitársainak hatására határozta el, hogy szembefordul a Portával. Pálfordulása az 1443. november 3-án lezajlott niši csatában következett be, ahol a Hunyadi János ellen küzdő török sereg oldalán harcolt. Kasztrióta György itt váratlanul kivonta ötezer katonáját a harcmezőről és szülőföldjére vonult, ahol átvette Kruja felett az irányítást. Kasztrióta György családjával együtt visszatért a keresztény hitre és egyesítette az albánokat a törökök ellen. 1444. június 29-én a torviolli csatában kiképzetlen hadserege vereséget mért a túlerőben lévő törökökre. A törökök elleni harcban Kasztrióta György együttműködött Hunyadi Jánossal, azonban az albán hadvezér seregei az 1444-es várnai csatában és az 1448-as rigómezei csatába is késve érkeztek a harcmezőre. Ezt követően Kasztrióta György jórészt saját vagyonára és az elnyomott balkáni népekre támaszkodva küzdött a törökök ellen. A küzdelemben egy sajátos gerillaharcmodort alkalmazott. Állandó rajtaütésekkel morzsolta szét a túlerőben lévő török seregeket. Kasztrióta György ennek köszönhetően huszonöt éven át tudott dacolni a Portával. E hosszú idő alatt csak egyetlen csatát veszített a törökök ellen. 1468. január 17-én hunyt el maláriában. Fia, János ifjú kora miatt nem léphetett apja örökébe, így az albán ellenállást a török túlerő lassan felőrölte.
A Szkander bég utca már egy 1884-es szabadkai térképen is e néven szerepel és elnevezése a történelem viharai ellenére sem változott. Szkander bég minden bizonnyal Hunyadi Jánoshoz fűződő kapcsolata miatt érdemelte ki azt, hogy utcát nevezzenek el róla, de mivel a balkáni népek törökellenes harcának jelképe is volt, az 1918 utáni hatalom sem látott kivetnivalót ebben az utcanévben. Az egypártrendszerben az elnyomás elleni küzdelem harcosát látták Szkander bégben, így az utca neve 1945 után sem változott.
Nyitókép: Az utca az albán történelem legkiemelkedőbb alakjának nevét viseli / Patyi Szilárd felvétele
