A nyáron öt hőhullám is volt, mindez pedig a 0,69 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés következménye – nyilatkozta tegnap a közszolgálati televíziónak dr. Vladimir Đurđević klimatológus, majd hozzáfűzte: ezek a globális szinten aprócska változások helyi szinten drasztikus következmények előidézésére képesek. (Az északi féltekén júniustól augusztusig a valaha mért legmelegebb volt. A globális átlaghőmérséklet 0,69 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi átlagot.)
A témáról szólva dr. Jelena Čanak Atlagić, a Siniša Stanković Biológiai Kutatóintézet munkatársa a folyók általánosságban megfigyelhető kiszáradásával kapcsolatban közölte, az élővilág nem annyira érzékeny, mindig talál módot arra, hogy a kedvezőtlen körülmények közül „elrejtőzzön”, majd visszatérjen, amikor a körülmények megfelelővé válnak.
Kissé abszurdnak számít, hogy a történelem legmelegebb nyara végén máris hegyvidéki havazásról beszélünk szeptemberben, valamint 20 fokos lehűlésről 48 óra leforgása alatt – értettek egyet a szakértők. El kell fogadni, ismertették, hogy ilyen a mai időjárás, ez a változó klíma. Az alacsony vízállástól hihetetlenül rövid idő alatt eljutottunk a Duna áradásáig, a rendes árvízvédelmi készültségig.
ÉVENTE ÚJ REKORD
Az éghajlatkutatókat és meteorológusokat nem lepte meg annak ténye, hogy hirtelen visszaesett a hőmérséklet, s szárazságból árvízbe lépett a kontinens. Vladimir Đurđević közölte, a klíma drasztikusan megváltozott az elmúlt három évtizedben, ha meleg légkör van bizonyos térség felett, akkor több a vízpára a levegőben, az óceánok melegebbek, a tengerek, tehát a Földközi-tenger is melegebb, ez pedig később több csapadékot is hoz. Már nem várhatjuk el, hogy a klíma visszatérjen a harminc évvel ezelőtti állapotába. A kérdés viszont az, hogy mennyi problémát okoznak ezek a változások a jövőben.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy megismétlődhetnek-e a 2014. évi katasztrofális árvizek, Đurđević azt válaszolta, természetesen meg. Rámutatott arra, hogy minden évben árvíz van valahol, ezeket rendre az „évezred legnagyobb árvizeinek” nevezzük, s úgy gondoljuk, nem ismétlődhetnek meg, később azonban azt kell tapasztalnunk, szinte rendszeresek, vagyis évente vannak „évezredes” árvizek.
ENYHÜLÉS ÉS ÁRADÁS
A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) figyelmeztetése szerint a közép-európai árvizek miatt nálunk is a Duna jelentős szintnövekedése várható, a rendes árvízvédelmi készültség határának elérésével, és helyenként annak átlépésével is. Bezdánnál 19-én vagy 20-án, Apatinnál 20–21-én, Gombosnál, Palánkánál és Újvidéknél pedig 21–22-én éri el, majd lépi át az árvízvédelmi készültség szintjét.
A következő napokban jobbra fordul az időjárás. Csapadék nem valószínű. Növekszik a nappali felmelegedés is. Ma 20, holnap 22, csütörtökön, pénteken és szombaton pedig 23 fok lesz a csúcsérték. A legalacsonyabb hajnali értékek 8 és 13 fok között alakulnak.
Nyitókép: Újabban évente van valahol „évezred árvize”. A felvétel a 2020. évi áradáskor készült Ivanjicán (Fotó: Pixabay)
