A köztársasági képviselőházban hétfőn történt dulakodásra a résztvevők eltérően tekintenek, míg az ellenzék arra mutat rá, hogy az újvidéki tragédia miatt a parlamentnek meg kellett volna vonnia a bizalmat a kormánytól és átmeneti státuszban lévő kormánnyal megszervezni az előrehozott választásokat, addig a hatalom azt állítja, hogy az ellenzék fellépésének célja az ország stabilitásának felborítása.
Ana Brnabić, a képviselőház elnöke tegnap kijelentette, hogy a parlamenti ülés során azok a képviselők, akik részt vettek a rendbontásban, polgári forradalmat szeretnének kiváltani, miközben az államfő, Aleksandar Vučić és a kormányfő, Miloš Vučević a jólét és a polgárok életszínvonala mellett áll ki. A Szerbiai Rádió és Televízió reggeli műsorában úgy fogalmazott, szerinte az ellenzék azért nem kívánt részt venni a parlamenti vitában, amelynek napirendjén szerepel a jövő évi állami költségvetés, mert az év első tíz hónapjában Európában Szerbia büszkélkedhet a leggyorsabban növekvő gazdasággal.
Ana Brnabić összehasonlította a haladópárti hatalom előtti időszakot a jelenlegi statisztikai adatokkal, majd elmondta, a demokrata hatalom idején a GDP 33 milliárd euró volt, most pedig az év végéig a bruttó hazai össztermék meghaladja a 80 milliárd eurót. A cél pedig az, hogy 2027-ig a 100 milliárd eurót is túllépje.
Siniša Mali pénzügyminiszter
Siniša Mali pénzügyminiszter a közszolgálati televízió adásában részletezte az állami költségvetést, amelyről nem sikerült a képviselőház ülésén vitát folytatniuk a képviselőknek. Rámutatott, hogy a jövő évi büdzsé az első, amelytől Szerbia befektetési minősítéssel rendelkezik: az életszínvonal emelkedésére, a gazdasági hangulat javítására és újabb nagyszabású projektekre összpontosít.
Szavai szerint Szerbia az év 9 hónapjában 3,9 százalékos gazdasági növekedést jegyez, miközben az Európai Unió területén a gazdasági növekedés átlagban 0,8 százalék. A pénzügyminiszter szerint ez a felelősségteljes gazdasági politikának az eredménye, ami szinte minden gazdasági ágazatban javulást hozott, nőtt a kivitel, a fizetések, a nyugdíjak és a minimálbér is.
Mali szerint a makrogazdasági mutatók jók, az államadósság a GDP 46,5 százalékára csökkent.
A gazdasági stabilitás befektetési minősítést hozott az országnak, ettől kezdve pedig újabb beruházók érkezésére számítanak. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött legutóbbi megállapodás szerint a GDP 3 százalékán tartják a fiskális deficitet, ami lehetővé teszi az államadósság folyamatos csökkentését, illetve szinten tartását, miközben újabb nagyberuházásokat valósítanak meg. Az előttünk álló projektek a Szerbia 2027 program köré csoportosulnak és a közlekedési infrastruktúrába, az egészségügybe, az energetikába, a környezetvédelembe irányuló befektetéseket ölelik fel, felépül az EXPO és a nemzeti stadion is. Kiemelte, az 52 ezer férőhelyes stadion 464 millió euróba kerül. Ezek a projektek nemcsak növelik majd az ország GDP-jét, hanem a polgárok életszínvonalát is, mondta.
A jövő évi politikai irányvonal a fizetések, a nyugdíjak és a minimálbér növelésére fókuszál az infrastrukturális beruházások mellett. Mali kiemelte, jelenleg a munkanélküliség 8,2 százalékos szinten van, míg 12 évvel ezelőtt 25,9 százalék volt. Részletezte a költségvetési terveket, kiemelte, a nyugdíjakat 10,9 százalékkal növelik, még ebben az évben december 1-jétől. Vagyis, amíg jelenleg Szerbiában az átlagnyugdíj 390 eurót tesz ki, az előttünk álló növeléssel, amit január 1-je után kapnak kézhez a legidősebbek, az átlag eléri majd a 436 eurót.
A jövő évben a közszférában is nőnek a fizetések, mégpedig 8 százalékkal, azzal, hogy az oktatásban dolgozók havi járandóságát 11 százalékkal növelik majd. Szerbiában augusztus folyamán az átlagbér 825 euró volt, az év végéig 900 euró lesz. A cél az, hogy 2027-ig az átlagfizetés elérje az 1400 eurót. A minimálbér 2025 első napjától 13,7 százalékkal növekszik, vagyis 53.592 dinárt lesz.
A jövő évi költségvetési javaslatban előirányozott bevételek összesen 2346,2 milliárd dinárt tesznek ki, míg a tervezett kiadások 2660,2 milliárd dinárt. A pénzügyminisztérium becslései szerint a GDP 2025-ben 4,2 százalékos növekedést mutat majd.
A parlamenti képviselők ma szavaznak a jövő évi költségvetésről. Az ülés délelőtt 10 órakor kezdődik, és a költségvetési javaslaton kívül több mint 60 napirendi pontról is döntenek majd, köztük a büntetőjogi törvény módosításáról, a szerencsejáték-törvény, az energiatörvény, valamint a nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvény módosításáról.
Szavaznak továbbá a környezeti hatástanulmányról szóló törvényjavaslatról, a pénzmosás megelőzéséről, a jövedéki adókról, az infrastrukturális és energetikai projektekről, a mezőgazdaságban, valamint a közművekben történő támogatásokról, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatának szabályozásáról, valamint számos nemzetközi megállapodás, szerződés és szándéknyilatkozat ratifikálására is sor kerül.
A parlamenti ülést hétfőre hívták össze, a vita szinte el sem kezdődött, a hatalmi pártok és az ellenzék képviselői máris egymásnak feszültek, miután az ellenzék követelte, hogy az újvidéki tragédia miatt tegyék napirendre a szerb kormány elleni bizalmatlansági szavazást. A verekedésbe, dulakodásba és hangzavarba fulladt ülést vita nélkül lezárta minden napirendi pontban Ana Brnabić, így már csak a szavazás maradt hátra.
Nyitókép: Beta
