Hogy gondolták az ügyészség szerkezetét megváltoztatni úgy, hogy ebbe a döntésbe nem vonták be az ügyészszervezeteket, nem kérdezték meg az ügyészeket sem? – tette fel a kérdést Lazar Lazović ügyész, a Bírák és Ügyészek Egyesületének (BÜE) alelnöke az igazságszolgáltatás függetlenségének növelését célzó alkotmánymódosítás kapcsán a köztársasági képviselőházban megtartott közmeghallgatáson tegnap. A belgrádi közmeghallgatás Niš, majd Újvidék után az utolsó volt, de miután újabb és újabb kétségek merültek fel, illetve számos módosításra mutattak rá a tegnap felszólaló ügyészek és bírák, a parlament alkotmányügyi és jogalkotási bizottságának ülését, amelyen az alkotmánymódosítási rendelkezések szövegét fogadták volna el pénteken, elhalasztották.
A közmeghallgatás elején Maja Popović igazságügyi miniszter rámutatott, hogy az alkotmány módosítása körüli aktivitásokat már 2016-ban megkezdte a kormány, hiszen az eurointegrációs folyamatban a 23-as tárgyalási fejezet ezt megkövetelte. A megalkotott szöveget a múlt évben gondolták újra. Szavai szerint az igazságszolgáltatás reformjában ezek a legfontosabb változások. A miniszter kiemelte, az igazságszolgáltatás függetlensége minden demokratikus társadalom alapja, de az Európai Unió prioritásainak egyike. Az igazságügy reformját azonban nem az EU-tagság miatt, hanem saját magunk miatt kell elvégezni, hiszen a független, önálló, nem részrehajló, hatékony igazságszolgáltatás mindannyiunk érdeke. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez a reform nem követel meg olyan áldozatokat, mint a 2008-ban elkezdett reform. A bírák megnyugtatására hozzáfűzte, nem engedi meg, hogy olyan leépítésekre kerüljön sor, mint amilyenek 2009–2010-ben történtek.
A közmeghallgatás során több kritika is elhangzott a jelenlegi igazságszolgáltatás számlájára, majd rámutattak, hogy az alkotmánymódosítás jelentős mértékben hozzájárul majd a bírák és ügyészek politikától való függetlenítéséhez. Lazar Lazović ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az alkotmánymódosítás az ügyészeket is érinti, őket kihagyták a módosítási indítványok kidolgozásából. Kiemelte, jelentősen megnövelték az ügyészségek hatáskörét, így a közérdek védelme is hozzájuk tartozik majd, illetve a bűnfeltárásban is nagyobb feladatkört kapnak. Ő aggodalmának adott hangot, hogy az ügyészségek így is le vannak terhelve, így káderbővítés nélkül félő, hogy a rendszer összeomolhat, ha a jelenlegi, monokratikus (egy tisztség) elvén alapuló ügyészséget átszervezik. Kiemelte, nem ez a megfelelő idő ekkora változásokra az ügyészségen, hiszen javában tart a szervezett bűnözés felszámolása, de az elhúzódó járványhelyzet is megnehezíti a munkájukat.
Svetlana Nenadić, a Szerbiai Ügyészek és Ügyészhelyettesek Egyesületének képviseletében pedig éppen arra mutatott rá, hogy a monokratikus elv megszűnésével egyes ügyészek, akik nem végzik jól a munkájukat, ezek után nem bújhatnak többé a főügyész árnyékába, az egyéni felelősség véleménye szerint lelkiismeretesebb munkát követel majd meg mindenkitől.
Tanasije Marinković, a belgrádi Jogi Kar professzora az Alkotmány módosítási indítványainak elemzésénél többek között azokra a megoldásokra mutatott rá, amelyek átgondolásra szorulnak, hiszen szavai szerint azok már elavultak. A Bírák Felső Tanácsának tagjai megválasztására is több példát hozott fel, hogy rámutasson miért nem jó a felállított rendszer, majd nyomatékosította, hogy az Ügyészségek Felső Tanácsában nincs helye a mindenkori igazságügyi miniszternek nagy politikai befolyása miatt.
Dejan Kesar, a parlament alkotmányügyi bizottságának tagja sértve érezte magát, így arra mutatott rá, hogy az egyetemi professzor a Demokrata Párt tagja, ezért támadja a módosítási indítványokat. Majd arra kérdezett rá, hogy miért nem emelte fel hangját 2009–2010-ben, amikor több ezer bíró maradt munka nélkül, illetve a 2008-as igazságügyi reformok ellen, amelyek 44 millió eurót emésztettek fel? Markinković azzal válaszolt, hogy ő nem tagja a DP-nek, igaz tagja a párt tanácsának. Hozzátette, ő maga is több alkalommal ellenezte a 2008-as reformokat, amiről több írásos dokumentum is van.
Jelena Dunjić, a BÜE alelnöke ugyanakkor a független igazságszolgáltatás pénzügyi nehézségeire mutatott rá. Mint mondta, a jelenlegi megoldás nem teszi lehetővé, hogy a bírák és az ügyészek teljesen, a politikától függetlenül végezzék a munkájukat. Példaként hozta fel, hogy vannak olyan külföldi országok, ahol az igazságügy pénzügyi igényeit kielégítő költségvetést külön szervek terjesztik be a parlament elé, ahol a képviselőház véleményezheti azt, elfogadhatja, vagy elutasíthatja, de nem módosíthatja. Hangsúlyozta, hogy nálunk is megoldást kellene találni erre.
Az alaptörvény módosítása csak az igazságszolgáltatást érinti, ez alapján az alkotmány 4. szakaszát (ez foglalkozik a hatalommegosztás kérdésével), továbbá a bíróságokra és az ügyészségekre vonatkozó szakaszokat (142–165) módosítják, valamint ezzel összefüggésben egyebek mellett a köztársasági képviselőház hatásköreit és döntéshozatali eljárását szabályozó szakaszokat, miszerint teljesen az illetékes szervekre ruházza át eddigi döntéshozó jogukat, továbbá a Szerbiai Alkotmánybíróság összetételét, bíráinak a megválasztását és kinevezését szabályozó szakaszt módosítják.
Az alkotmánymódosítást a parlament kétharmados többséggel kell hogy elfogadja, majd miután az államfő is jóváhagyja, népszavazáson a polgárok döntenek végül róla. Előzetes bejelentések szerint ez az év végéig megtörténik, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke, Jelena Žarić Kovačević legutóbbi nyilatkozata szerint, novemberben várható a referendum kiírása.
