A 2021-es évre vonatkozó állami költségvetés átütemezése a nagyberuházásokra irányul, az ország gazdasági vonzerejének és a lakosság életszínvonalának emelésére összpontosít, emelte ki Siniša Mali pénzügyminiszter tegnap a Köztársasági Képviselőház ülésén az idei büdzsé módosítási javaslatának ismertetésekor. Kiemelte, 183 milliárd dinárral (1,5 milliárd euróval) több bevételt valósított meg az állam a tervezettnél az idei év elmúlt 9 hónapjában, így ezt a pénzt az ország prioritásainak megfelelően osztják szét.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a nagyberuházásoknak köszönhetően, illetve a járvány idején a gazdaságnak nyújtott támogatással az ország 7 százalékos gazdasági növekedést valósíthat meg. A gazdaság sikeressége tekintetében Szerbia előkelő helyre került Európa országai között – szögezte le. Elmondta, az ország várhatóan 4,9 százalékos hiánnyal számol a tervezett 6,9 helyett, illetve az államadósság nem fogja meghaladni a GDP 58,2 százalékát. A kételkedőknek – akik szerint Szerbia csak növeli az államadósságot –, azt üzente, az állami költségvetés átütemezése mellett is az államháztartás adósságát a maastrichti szerződésnek megfelelő szinten tartják (ez alapján nem haladhatja meg a 60 százalékot).
Mali részletezve a bevételek növekedését elmondta, hogy az adókötelezettségek megfizettetése a vártnál jobban alakult. Szavai szerint ez is csak azt mutatja, hogy az ország gazdasága lábadozik, ellenállt a koronavírus-járvány kihívásainak és a járvány idején a támogatásokra fordított 8 milliárd euró makrogazdasági stabilitást hozott, megmaradtak a munkahelyek és a termelőkapacitások.
Elmondta, a költségvetés átütemezésével a polgárok decemberben további 20 eurós támogatást kapnak. Azoknak a felnőttkorú polgároknak, akik májusban már igényelték a 30 eurós támogatást, most nem kell újra jelentkezniük, ám akik akkor még nem töltötték be 18. életévüket, most igényelniük kell a támogatást. Ezt november 15-éig tehetik meg.
Az állami költségvetés átütemezése szerint jelentős összegeket fordítanak a közúti infrastruktúrára. Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője kihangsúlyozta, hogy miután pártja szerint az infrastrukturális befektetések gazdasági növekedést hoznak, munkahelyek létrehozását eredményezik, támogatják a költségvetés módosítását. Elemezve a beterjesztést elmondta, hogy jelenleg 4 autópálya, illetve gyorsforgalmi út épül az ország területén: a Preljina–Požega, a Sremska Rača–Kuzmin, a Duna-korridor (Požegától Galambócig) és az Újvidék–Ruma gyorsforgalmi út. A Dunai korridor mellett már megkezdődtek a munkálatok a Moravai korridoron is. A VMSZ pozitívan értékelte a többi infrastrukturális beruházást is, így a Belgrád–Nagybecskerek, az Újbelgrád–Surčin autópálya, a Fruška gorai gyorsforgalmi út, illetve az Újvidék és Gornji Milanovac kerülőutak megépítését is. Rámutatott, a VMSZ kiemelt figyelemmel követi a Belgrád–Budapest gyorsvasút munkálatait, illetve a Szabadka–Szeged vasút korszerűsítését.
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője felszólalásában a szabadkai Népszínház körüli munkálatokra mutatott rá, melyek ebben az évben befejeződnek. Elmondta, habár az állami költségvetésben eredetileg erre az évre nem különítettek el eszközöket – mert a város a múlt évből áthozott 350 millió dinárt, amit a járvány miatt nem sikerült elkölteni –, de az idén befejezik a 8. munkafázist a színházon.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az E75-ös autópálya a kelebiai határátkelőhöz vezető szakaszán a felüljárókat is megépítik. A mélykúti felüljáró már elkészült és a pacséri felüljáró munkálatai is megkezdődtek. Ez a beruházás 225 millió dinárt tesz ki.
Szólt a Horgos–Röszke határátkelőhely bővítéséről, valamint a Tisza hajózhatóságáról is Törökbecsénél.
Újhelyi kitért a költségvetési hiány finanszírozására is. Rámutatott, a költségvetési hiány finanszírozásához államkötvények kibocsájtására van szükség, ám az ország polgárai jelenleg nagyon bonyolult módon és magas költségek mellett vásárolhatnak államkötvényt. A párt nevében azt javasolta, hogy az államkötvények kincstáron keresztül történő vásárlásával egyszerűsítsék az eljárást és minimálisra csökkentsék a költséget, ne számoljanak fel számlavezetési díjat és ne számoljanak fel adót azoknak a polgároknak, akik az államadósság finanszírozásában készek részt vállalni. Ugyanis, szavai szerint ha az államadósság nagy része polgáraink kezében van, akkor az még szélsőséges körülmények között is, mint amilyen a világjárvány, stabilabb pénzügyi piacot biztosít, ráadásul minimálisra csökken a külföldi spekulánsok dinár elleni támadásainak lehetősége. Másrészt pedig azt ajánlotta, hogy magasabb kamatot számoljanak fel a hazai állampapírt vásárló polgároknak, mint a külföldi spekulánsoknak. A szomszédos országokban már alkalmazzák az állampapír-vásárlás ilyen módját.
A költségvetés átütemezése szerint több pénzt fordítanak az egészségügyre is, a vakcinagyár megépítésére külön eszközöket különítenek el. Ez mellett azonban folytatják a Szerbiai Klinikai Központ korszerűsítését, valamint több egészségházat is felújítanak.
A környezetvédelmi tárca költségvetését a a módosítások értelmében 3,3 milliárd dinárral növelték, amit mindenekelőtt a szennyvízhálózat és az szennyvíztisztítók kiépítésére fordítanak majd. Több pénzt kap a mezőgazdasági tárca is, 2,7 milliárd dinárral. Külön összegeket fordítanak a belgrádi Košutnjak községben található multifunkcionális sportcsarnok munkálataira, valamint a november végére tervezett belgrádi metró első vonalának munkálataira is jelentős összegeket fordítanak.
A miniszter megragadta az alkalmat, hogy a jövő évi költségvetést is bejelentse. Szavai szerint tovább csökkentik majd az államadósságot, így a jelenlegi 58,2 százalékról a GDP 55,5 százalékra akarják azt 2022-ben csökkenteni. Továbbá kihangsúlyozta, a jövő évben az átlagfizetés és a nyugdíjak is növekednek majd.
