– Köszönöm, hogy itt vannak. Jó szórakozást! – ezekkel az egyszerű, de lényegre törő szavakkal nyitotta meg pénteken este Urbán András a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház tizenharmadik Desiré fesztiválját, és valóban, minek is feleslegesen szaporítani a szót az előadás előtti izgalmas pillanatokban, amikor a közönség és a fellépők is arra vágynak, hogy megtörténjen a szemtől szembeni találkozás, a nagy csoda, a színház élménye.
Érdekesen alakult a Desiré első hétvégéje, mondhatni adósságok törlesztéséről, pótlásokról szólt. A nyitóelőadás a párizsi Atelier 3+1 Omma című produkciója volt. Az Omma már tavaly műsoron szerepelt, akkor a pandémia miatt elmaradt, az idén viszont ezt sikerült pótolni, sőt cserébe a várakozásért és a nagy érdeklődésre való tekintettel, kétszer is játszották.
Megérte várni, hiszen az előadás egy erős, lendületes fesztiválkezdést eredményezett. Az Omma koreográfusa Nagy József, aki sokak nagy örömére visszatérő résztvevőnek számít a fesztiválon, ahogyan pedig a közönség minden évben némileg megújul, úgy az ő rajongótábora is bővül. Talán nem túlzás állítani, hogy kultusza lett a Desirén, gondoljunk csak a korábbi lélegzetelállító előadásaira, például a Mnémosyne-re, a Penzumra, vagy Dark Unionra.
Nagy József valahogy mindig képes az ember vagy általában az élet mélységéből kiragadni valamit, ami elemi erővel tud hatni és azt teljesen egyedien, de a legmagasabb esztétikai fokon bemutatni.
Nagy József a Desirén (Fotó: Lukács Melinda felvétele)
A nézők lélegzetvisszafojtva nézték az Omma című előadást is, amelynek a zenéje is meghatározó. Az Omma nyolc kiváló formában levő fiatalembert, táncost sorakoztat fel, az előadás leírásából megtudhatjuk, hogy Maliból, Szenegálból, Elefántcsontpartról, Burkina Fasóból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból és a kongói Brazaville-ből származnak.
A magyarkanizsai születésű Nagy József velük kutatta a tánc gyökereit, a mozdulat eredetét, kiindulva abból, hogy a tánc együtt született meg az emberiséggel, a mozgás forrásához való visszatérés pedig a világegyetem eredetéhez való visszatérést jelenti. Előadásában tehát a tánc közös és univerzális. E
zt jelöli a címe is, az omma ógörög kifejezés nemcsak szemet jelent, hanem látványt is, amit pedig nézünk, az közös. Nem mellékesen pedig a Desiré idei alcíme The History and You, azaz A történelem és te, ez a produkció pedig időben jó messzire tekint vissza.
Nagy Józseffel az előadás előtt beszélgettünk.
– Az Ommához a táncosok közép és nyugat Afrikából érkeztek. A munkánk során megpróbáltuk megérezni a tánc ősi gyökereit és ebből egyfajta kortárs táncrituálét kreálni. Úgy éreztem, hogy ezt afrikai táncosokkal tudom leginkább bemutatni és most már mindannyian azt gondoljuk, hogy ez jó ötlet volt. Elégedettek vagyunk ezzel a találkozással, a közös munkával. A zenei válogatást illetően a jazz történetét is igyekezetem egy kicsit megpedzeni, az igazi zeneiség viszont a táncon keresztül történik meg, ami időn kívüli. Az Omma számomra is sok újdonságot hozott, ez csupán a második előadásom, amelyet úgymond kívülről rendezek, azaz nem játszom benne. A fejemben úgymond mindig készül valami, ezekhez olvasok és zenét hallgatok. Szeretem titokban tartani azt, hogy épp kikkel dolgozok, mit készítek és az miről fog szólni – tudtuk meg Nagy Józseftől.
Mivel elmaradt a Stúdió K Színház szombatra beharangozott Nero című produkciója, helyette az Újvidéki Színház Az isteni Dzsoni parázna napjai című előadását tekinthettük meg. Ez az előadás nemrég a KDSZ szülinapi rendezvénysorozatán szerepelt volna, akkor sajnos lemondták, de most ezt is sikerült pótolni.
Az isteni Dzsoni parázna napjait Filip Grujić regénye nyomán Dimitrije Kokanov írta, a rendezője pedig Jovana Tomić. A fiatalos lendület tehát szombaton is folytatódott a Desirén, erről is beszélt Lénárd Róbert, az Újvidéki Színház művészeti vezetője:
– Filip Grujić újvidéki író és Jovana Tomić rendező, mindketten fiatalok és nagy reménységeknek számítanak – hallottuk Lénárd Róberttől.
Az előadás leegyszerűsítve a nagy önbizalommal megáldott Dzsoniról szól, aki apja nyomába ered, bebarangolja Európát, a felnövés buktatóin keresztül pedig az élet értelmén elmélkedik.
Az apát Molnár Zoltán alakítja, akivel a Desiré közönsége évekig jegyellenőrként a színház bejáratánál találkozhatott:
– A minap az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban volt bemutatóm, azt az előadást pedig szintén Jovana Tomić rendezte. Az egy másmilyen produkció, és jó a változatosság. Számomra most azért is öröm itt lenni a Desirén, mert sikerült erre felére is eljutnom, miután a közönség sokáig az ajtónál láthatott beöltözve – hallottuk Molnár Zoltántól.
Az előadásban Dzsonit Ozsvár Róbert alakítja, az ő elmondása szerint külön izgalmas fesztiválon fellépni, de úgy véli minden előadást ugyanúgy kell játszani. Bárhol is legyen, mindent bele kell adni.
A Desiré első napján Urbán Andrással, a KDSZ és a fesztivál igazgatójával is beszélgethettünk.
– Néhány dologban már rutinosak vagyunk, de a Desiré szervezése és lebonyolítása mindig izgalmas, mert mindig valami újjal találkozhatunk, új helyzetekkel, új előadásokkal, új emberekkel, új ötletekkel. Amikor elérkezünk a nyitónaphoz, az már tényleg egy nagy ünnep. Nagyon elégedettek vagyunk a közönséggel, az érdeklődéssel, ilyenkor mindig úgy érezzük, hogy szükség van arra, amit csinálunk. Ami a műsort illeti, a zenés produkciók, a koncertek, mindig is a fesztivál részei voltak, most pedig a fő programban kapnak helyet, és ez egyre inkább így lesz. Jegyek már nem igazán maradtak, mégis érdemes érdeklődni, mert valakik lemondhatják, könnyen felszabadulhatnak helyek, mi pedig igyekszünk mindenkit a szabályokat betartva elhelyezni – mondta Urbán András.
