Gyökeres változásokra van szükség a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) működésében, most az a legfontosabb, hogy sikerült megoldani a különféle váratlan kieséseket, a munkavégzésnek azonban ennek ellenére is módosulnia kell, értékelte csütörtöki nyilatkozatában Zorana Mihajlović bányászati és energetikai miniszter. Elegendő áramunk van, a minisztérium mindent megtett az energiabiztonság szavatolása érdekében – mondta, hozzátéve, hogy a december 11-ei és 12-ei kiesések okozta károk elhárítása még tart. Szerinte a havazás megtette ugyan a hatását, de annak kizárólag az áram továbbításában kellett volna gondokat okoznia, nem pedig az előállításában. A hőerőműblokkok kiesése a villanygazdaságon belüli mulasztások következménye, vélekedett.
Emlékeztetett arra, hogy még áprilisban megalakítottak egy munkacsoportot, amelynek az energiahelyzet elemzése, figyelemmel kísérése volt a feladata. Közölte, hogy az EPS képviselői ennek a munkacsoportnak a felhívására megállás nélkül küldték az olyan beszámolókat, amelyek szerint minden a legnagyobb rendben van, felkészültek a télre, s elegendők a széntartalékok is.
MINDENKIT ÁTVERTEK?
– A villanygazdaság voltaképpen becsapta a polgárokat, a minisztériumot és az államfőt is. Azokat terheli a felelősség a kiesésekért, akik nem végezték el a munkájukat. Nem az energetikai tárca feladata szenet bányászni, hanem a szektorban ezzel megbízott közvállalatoké. A minisztériumnak szavatolnia kell az energiabiztonságot, ehhez azonban meg kell teremteni az együttműködést az érintett vállalatokkal is. Elhittük, amit az EPS mondott, mert végső soron ez már nemzetbiztonsági kérdésnek is számít az energiabiztonsági jelleg mellett. Magától értetődőnek tartottuk, hogy azok, akiket ezzel a munkával megbíztunk, igazat mondanak – fogalmazott a tárcavezető az Insajder műsornak nyilatkozva.
Az okozott kár több százmillió euróra tehető, fejtette ki. A leállások miatt több áramot kellett beszállítania az országnak, de még szenet is importált. A pontos kárfelbecslés még folyamatban van, hamarosan ismeretes lesz a végleges összeg is, amit fizetnie kellett az államnak. Kitért arra is, hogy a jövőben csökkenteni kell a hőerőművek használatát a környezetvédelem miatt, nem kell kizárni semmilyen más módszer bevezetését, ezért a moduláris atomerőművek és a vízerőművek építésének a lehetőségét is fenn kell tartani.
AZ Ő BAJUK, HOGY BEFEKTETTEK…
Mihajlović kitért a Rio Tinto bányakonszern szerbiai működésére is. Úgy fogalmazott, hogy nem létezik semmilyen titkos szerződés a vállalat és a minisztérium vagy a kormány között, amely lehetővé tenné a lítium kiaknázását. Eddig csak egy lítiumkészletekkel foglalkozó tanulmány született, valamint 2017-ben aláírtak egy szándéknyilatkozatot, amely nem kötelezi az államot semmire. Ha nem lesz végül a lítiumbányából semmi, az a Rio Tinto veszteségének számít, ez a lehetőség fennáll, az üzleti kockázat részét képezi, fogalmazott a tárcavezető. Arra a kérdésre, hogy mi történik az eddigi tetemes beruházásokkal, a vállalat ugyanis százmilliókat költött már el a projektumra, a miniszter közölte, a beruházások szintén az üzleti kockázat részei, nincsenek garanciák. Szó sem lehet semmilyen engedélynek a kiadásáról, amíg meg nem születnek a környezetvédelmi hatásról szóló tanulmányok, s utána nem tartanak egy széleskörű párbeszédet a kérdésről, közölte.
Mint ismeretes, két nappal korábban Ana Brnabić kormányfő azt mondta, az ország nem hátrálhat ki a Rio Tintóval megkezdett együttműködésből, mert a bányászatról szóló törvény szerint annak, akinek engedélyt adott a természeti kincsek felderítésére, lehetőséget kell adnia – az érvényes előírások betartása mellett – a kiaknázásra is, amennyiben találnak rendelkezésre álló készleteket.
