Pristinának meg kell alakítania a szerb községek közösségét, amelyre még a 2013-ban aláírt brüsszeli megállapodásban kötelezte el magát, közölte kedden a koszovói fővárosban Matthew Palmer, az Egyesült Államok államtitkár-helyettesének európai és eurázsiai kérdésekkel megbízott diplomatája. Palmer hozzátette, a dialógusnak folytatódnia kell, annak a végén pedig a feleknek el kell jutniuk egymás kölcsönös elismeréséig, húzta alá. Véleménye szerint a párbeszédnek akkor van igazán értelme, ha végleges megoldást hoz, ez pedig a két állam közötti megállapodást jelenti a kölcsönös elismerésről.
Palmerrel együtt Pristinában tartózkodik Miroslav Lajčák, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti dialógusával foglalkozó különmegbízottja is.
A közösen megtartott sajtótájékoztatón Palmer úgy fogalmazott, hogy az USA nem a párbeszéd egyik alanya, hanem támogatója a megoldás fellelésének, a cél ugyanis a kapcsolatok rendezése Belgrád és Pristina között. Az amerikai diplomata úgy vélekedett, eljött az ideje annak, hogy mindkét fél maga mögött hagyja a múltat, s annak béklyói nélkül kezdjen bele egy új dialógusba, az Európai Uniónak is meg kellene viszont mindent tennie a siker érdekében, meg kellene nyitnia a csatlakozás lehetőségét Szerbia és Koszovó számára is. Az Egyesült Államoknak az a hosszú távú célja, hogy felkínálja az egész nyugat-balkáni térség számára az euroatlanti integráció lehetőségét, ezt a célt kell szolgálnia Palmer értékelése alapján magának a párbeszédnek, majd a megállapodásnak és az uniós csatlakozásnak is.
Lajčák arról számolt be a médiának adott nyilatkozatában, hogy a két tisztségviselő pristinai útjának voltaképpen egy leendő találkozó előkészítése volt a célja Albin Kurti koszovói kormányfő és Aleksandar Vučić szerb államfő között. Arról is beszélt, hogy elképzelése szerint egy magas rangú találkozóról lenne szó Brüsszelben, melyre akár néhány nap leforgása alatt sor is kerülhet. Azt mondta, bízik a párbeszéd folytatásában és annak sikerében, majd véleményének adott hangot: a jelek szerint az egész év jó év lehet az EU és a Nyugat-Balkán kapcsolatrendszerének fejlesztése terén. Úgy értékelte, a dialógus mindkét fél érdekeit szolgálja és kétségkívül gyorsítja a felek európai közeledésének ütemét is. Lajčák kijelentette, néhány nappal ezelőtt vitáztak az uniós külügyminiszterek a bővítési kérdésekről, június 22-én egy újabb összejövetelt tartanak, amelyen szó lesz a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatos uniós politikáról. Ez év októberében tartják az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót, s a különmegbízott szerint ezek az információk arról szólnak, ismét egyre fontosabb helyet foglal el az uniós politikában a bővítés kérdése, így Koszovó felvételének a témája is. Lajčák véleménye szerint Belgrádnak és Pristinának is folytatnia kell a reformok végrehajtását a siker érdekében, de minden bizonnyal maga a párbeszéd jelenti az integráció felgyorsításának egyik alapfeltételét.
A diplomaták Ramush Haradinaj volt kormányfővel, az ellenzéki Szövetség Koszovó Jövőjéért párt elnökével is tárgyaltak zárt ajtók mögött, jelentette a pristinai média. A találkozót követően Haradinaj azt mondta, amerikai támogatás és közvetítés nélkül aligha sikerül a feleknek megállapodniuk a dialógusban.
