Szerbia Turisztikai Szervezete vendégül lát három magyarországi újságírót és médiaképviselőt annak érdekében, hogy megismerkedjenek az ország turisztikai kínálatának egy részével. A június 7-étől 12-éig tartó kiránduláson bemutatják a vendégeknek Szerbia természeti szépségeit, városait, a nép kultúráját, történelmét és szokásait. A tanulmányút célja, hogy népszerűsítse az ország turisztikai kínálatát Magyarországon.
– Magyarország és Szerbia között évek óta jó a gazdasági és a turisztikai együttműködés, de vannak még kiaknázatlan területek, a két szomszédos országnak jobban meg kellene ismernie egymás kultúráját, nevezetességeit és kirándulóhelyeit. A magyar turisták szerbiai látogatásuk során elsősorban Délvidékre, Vajdaságba mennek. Ez a terület méltán híres sokszínűségéről, de Szerbia többi része is sokat kínál, ezt szeretnénk mi megmutatni az újságíróknak – nyilatkozta Tamara Rašković, a kirándulás szervezője.
A csapat első állomása Belgrád volt. Az újságírók gyalog indultak a főváros felfedezésére. Ellátogattak a Skadarlija városrészbe, a város bohém negyedébe, amely Belgrád tizenkilencedik és huszadik század eleji költőinek és művészeinek gyűjtőhelye volt. A macskaköves utcácskán találhatók a város legpatinásabb éttermei és kávéházai, amelyek szinte visszarepítik a betérőt régmúltba. A negyed egyik végében található Belgrád legrégebbi, a tizenkilencedik század első felében alapított sörfőzdéje. Körbesétálták a belgrádi várat, megcsodálták többek között a szépen karbantartott parkot, az óratornyot, a Győztes szobrot, amely a vár és a város jellegzetes szimbóluma.
A vár idegenforgalmi attrakció (Ádám Jennifer felvétele)
A programban szerepelt még Új-Belgrád, valamint Zimony környékének megtekintése is.
– Zimony ma Belgrád városrésze, egykor azonban önálló város volt, mely a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. A 12. században a magyar–bizánci határ legfontosabb városa volt, majd a 14. században, a törökök terjeszkedésének megindulásakor stratégiai jelentősége ismét megnőtt. Az itt található vár, amelynek csak a romjai látszanak a Hunyadiak birtokában volt. Hunyadi János 1456-ban a nándorfehérvári diadal után itt halt meg – ismertette Marko Bogdanović, a csapat idegenvezetője.
1896-ban, a millenniumi ünnepségek keretében az akkori Magyarország területén hét országos millenniumi emlékművet emeltek a magyar állam szempontjából kiemelten fontos történelmi helyeken. Ennek a hét helynek az egyike volt Zimony Gárdos nevű városrésze, ahol a Hunyadiak egykori középkori várának megmaradt falai közt felépítették a díszes „zimonyi ezredévi emléket", a 37 méter magas, három csúcsban végződő tornyot.
A városnézés után vacsora következett, majd a vendégek elfoglalták belgrádi szállásukat, az estét ismerkedéssel és társalgással zárták. A keddi napot városnézéssel kezdték Belgrád központjában, megtekintették a városházát, majd a belvárosban körbejárták a Régi és az Új Palotát. Az Új Palota 1911 és 1922 között épült. 1934-ig volt királyi székhely, ezután a királyi múzeum talált benne otthonra, 1948-tól Jugoszlávia szerb tagköztársaságának kormánya működött itt. A Régi Palotát 1882 és 1884 között építették fel. 1903 és 1914 között volt királyi lakóhely, 1961 óta a Városi Közgyűlés tartja itt üléseit. Ebéd után a délutáni program részeként megtekintették a Szent Száva-templomot, mely a szerb ortodox egyház alapítójáról kapta nevét. Építése 1935-ben kezdődött. Méretei lenyűgözőek, kupolája 70 méter magas, a tetején látható aranyozott kereszt 12 méteres, akár tízezer hívő is tartózkodhat benne egyszerre. A következő program a Tito múzeum megtekintése volt, ahol Tito nyughelyét nézhették meg, illetve utazásait követhették nyomon. A nap zárásaként pedig megtekintették az épülő vízivárost. A kirándulás Zlatiboron folytatódik.
