Amint arról korábban hírt adtunk, az Európai Unió és általában véve a kontinens jövőjéről, a kihívások kezeléséről, migrációs kérdésekről, uniós bővítési esélyekről tárgyaltak magas rangú európai tisztségviselők szerdán a 16. Bledi Stratégiai Fórum panelvitáin a kétnapos rendezvény első napján. A szlovéniai konferencián Aleksandar Vučić szerb államfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, megosztották elképzeléseiket arról, milyen Európát kell építeni, hogyan kell viszonyulni új tagállamok esetleges csatlakozásának kérdéséhez. Az Európa jövőjével foglalkozó panelen többek között David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Andrej Babiš cseh miniszterelnök, Eduard Heger szlovák miniszterelnök, Janez Janša szlovén kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felszólalt.
A magyar kormányfő a fórumon tegnap kijelentette, hogy Szerbiát be kell fogadni az Európai Unióba. Mint mondta, Szerbia kulcsfontosságú országnak számít, s az Unióba való befogadása nélkül nem lehet beszélni a biztonságról és az európai identitást érintő kérdésekről sem, értelmetlen minden efféle diskurzus. Európának nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának Európára – fogalmazott Orbán.
Amennyiben az EU nem tartja szem előtt a szerb integráció fontosságát, az Unió biztonsága fogja megsínyleni – értékelte a magyar miniszterelnök. Rámutatott arra, hogy az Európai Uniónak geopolitikai szempontokat figyelembe véve kell politikát formálnia, s ha így cselekszik, megkerülhetetlenné válik Szerbia, melynek mihamarabb az európai közösség tagállamává kell válnia.
A MIGRÁCIÓ NEM MEGOLDÁS
Európa jövőjét illetően a kormányfő aláhúzta, hogy az Uniónak együtt kell maradnia, és egységesnek kell lennie. Szerinte ennek alapvető feltétele a gazdasági sikeresség, mely nélkül nincsen megfelelő politikai alap a közös értékek megőrzéséhez sem. Orbán arról is beszélt, hogy a politikai vezetők egyik feladata segíteni saját népüknek felkészülni a jövőre. Ehhez azonban fel kell ismerniük, hogyan fog kinézni a jövő, milyen eszközök állnak rendelkezésre a kihívások kezelésére, melyek hiányoznak, és hogyan lehet ezeket megszerezni – állapította meg. A migráció kihívásairól a miniszterelnök elmondta, nem fogadható el a migráció megoldásként a demográfiai problémákra sem, mert a főként muszlim bevándorlók megváltoztatnák a hagyományos európai kultúrát. Emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös válság idején elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a migráció uniós megközelítése tönkreteheti az európai kultúrát. Már akkor az volt az álláspontja, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás terrorizmushoz és társadalmi nehézségekhez vezethet, és az EU nincs felkészülve erre, nincsenek kellő válaszai. A migrációt meg kell állítani – hangsúlyozta Orbán Bleden. Az afganisztáni történések miatt most újabb migrációs válság fenyeget, mutatott rá, s felhívta a figyelmet arra is, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita megosztottságot és nehézségeket okozott az EU-n belül, és a vélemények közti rést még mindig nem sikerült áthidalni.
A LEGJOBB HELY MESSZE VAN
Aleksandar Vučić meggyőződésének adott hangot: a Brexitet követően az EU-nak bővítésre lenne szüksége, egyelőre azonban nem látja annak jeleit, hogy Brüsszel teljességében át tudná tekinteni az elé táruló új képet, a bővítés serkentése helyett ugyanis inkább a bezárkózást és változatlanságot választotta. Vučić az uniós jövőről szóló panelvitán – melyen egyetlen olyan ország képviselőjeként volt jelen, amely nem uniós tagállam – elmondta, Szerbia érzi ezt a határozatlanságot, éppen ezért azzal törődik most a leginkább, hogy saját polgárai számára egyedül és a szomszédaival együttműködve minél jobb életkörülményeket teremtsen. Mindeközben nem mondott le az európai csatlakozásról sem, de be kellett látnia, hogy az nem a közeljövő momentuma. Az EU a legjobb hely a polgárok számára, ami az életszínvonalat, az emberi jogokat és a szabadságot illeti, de a gazdasági ereje folyamatosan csökken, s erre megoldást kell találni – fogalmazott Vučić. Korábban húszszázalékos volt a világ bruttó termékében az EU részesedése, ma tíz, éveken belül csak hét lesz. Válaszra vár ez a gond – értékelte. Hozzátette, hogy továbbra is hisz egy egységes Európa kiépítésében, mert csak az képes megfelelő választ adni a kihívásokra, de az integrációval kapcsolatos lelkesedés már minden országban alaposan csökkent.
Aleksandar Vučić: Szerbia kitart az EU mellett, de a lelkesedés már nem a régi (Fotó: Beta)
AZ ÖRDÖGI KÖR
A koronavírus-járvány és a migrációs hullámok egyfajta ördögi kört teremtenek – jelentette ki Szijjártó Péter, aki szerint az afganisztáni történések újabb lavinát indíthatnak el. A hazájukat elhagyók ugyanakkor magukkal hordozzák a fertőzést is, így a két válság kölcsönösen erősíti egymást – derült ki a magyar tárcavezető beszédéből. Véleménye szerint folyamatosan vizsgálni kell a pandémiának a világgazdaságra, kereskedelemre gyakorolt hatását is.
A fórumon felszólalt európai tisztségviselők valamennyien a bővítés fontossága mellett foglaltak állást, melynek a többség véleménye szerint megújult energiával kell folytatódnia. A Nyugat-Balkánnak konkrétumra van szüksége, mindenekelőtt ennek a régiónak a csatlakozását kell szem előtt tartani – fogalmazott David Sassoli EP-elnök.
A szerb államfő kabinetjének tájékoztatása szerint a bledi összejövetel jó alkalom arra, hogy fontos megbeszéléseket folytassanak európai tisztségviselőkkel. Aleksandar Vučić a fórumon találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Miroslav Lajčákkal, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel foglalkozó európai különmegbízottal is.
Az uniós bővítéssel foglalkozó panelbeszélgetést Borut Pahor szlovén elnök nyitotta meg. Ezen a megbeszélésen jelen volt Rumen Radev bolgár elnök, Janez Janša szlovén miniszterelnök, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség tagjai, Zdravko Krivokapić montenegrói, Edi Rama albán és Zoran Zaev észak-macedóniai miniszterelnök is.
