Már több országban is megkezdték a koronavírus elleni védőoltások beadását, aminek az előtörténete a múlt század kilencvenes éveire nyúlik vissza. Akkor már az Egyesült Államokban dolgozott az a magyar kutató, Karikó Katalin, aki egy tudóstársával, Drew Weissmannal együtt felfedezte a módosított ribonukleinsavra épülő módszert, az mRNA-t, amely fontos alapja a vakcinafejlesztésnek.
Erre épül a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyaga is.
– Ez szinte hihetetlen, főként azok után, ahogy visszaemlékszem a kilencvenes évekre, amikor nemigen hitték el nekem, hogy az mRNA-t betegség elleni küzdelemre is fel lehet használni – mondja a magyar kutató.
Az eljárás megszületéséig vezető út nem volt egyszerű, Karikó és társa ötletét jó ideig nemigen akarták támogatni a nagy pénzügyi kockázat miatt.
– Az eljárásunkat először nem is akartuk szabadalmaztatni, de azt mondták nekünk, ha nem tesszük meg, senki sem fogja fejleszteni – mondja a szolnoki születésű biokémikus, aki ma már a mainzi BioNTech cég alelnöke.
A szabadalmaztatás 2005-ben még az Egyesült Államokban történt meg, majd Karikó egy japán kollégájával, Hirumi Muramatsuval beindította a BioNTech módosított mRNA – más néven mRNS – programját.
Karikó Katalin azt mondja erről, eljutottak egy olyan pontra, amikor már úgy érezték nem vesztegethetik tovább az idejüket. Azért választották a klinikai programmal rendelkező BioNTechet, mert ott már készítettek mRNS-t terápiás célra.
A magyar biokémikus és társai eljárása esélyes lehet a Nobel-díjra. Kutatásaik szerint vírusfertőzés ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott, szintetikusan előállított mRNS, amely alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva az ellenanyagot, amellyel a szervezet képes leküzdeni a vírust, amennyiben az megjelenik.
