Az egészségügyi ellátás szerbiai intézményhálózatának tervezete, amelynek kidolgozását még 2019-ben kezdte el egy szakemberekből álló munkacsoport, február során került közvitára. Ezt követően több egészségügyi intézményben, egészségügyi szervezetben, egyesületben váltott ki aggodalmat. Az egész ország területén intézmény-összevonásokat irányoz elő, így Vajdaság egészségügyi intézményhálózata, amely jelenleg 93 intézménnyel működik, 15 év alatt 22 intézményre csökkenne. Az intézmények egybeolvasztása nemcsak az alacsony intézményszám miatt ijesztő, hanem azért is, mert lassú, nehézkesen működő, nagy rendszereket feltételez, ami megnehezítené az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét. Az egészségügyi alapellátás és a szakorvosi ellátás összevonása pedig újra a 2008-ig működő lassú és diszfunkcionális rendszert hozná vissza, miközben a diagnosztika és a laboratóriumi vizsgálatok hozzáférhetőségének kérdése sokkal égetőbb.
Az észszerűsítés okán előirányzott előlátott módosítások talán éppen a Tisza-menti települések lakosságát érintené a legérzékenyebben, hiszen a Zentai Közkórház Zenta község mellett mellett Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Csóka, Ada községek, valamint több egyéb környékbeli település lakosságát is ellátja, ám a tervezet a Nagykikindai Egészségügyi Központba olvasztaná be a kórházat, míg a Magyarkanizsai, az Adai és Zentai Egészségházakat összevonná. Írásunkban a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőit és az érintett intézmények vezetőit szólaltattuk meg.
Dr. Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a parlament egészségügyi bizottságának tagja, valamint a Zombori Egészségház igazgatónője kihangsúlyozta, az észszerűsítési tervezetre miután közvitára bocsájtották, a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesülete is reagált. Minden ellátási szintről készítettek véleményezést és bírálatot.
Véleménye szerint, mint minden egészségügyi észszerűsítést, változtatást, ezt is nagyon óvatosan kezelik majd.
– Egy kórházat, amely nagyszámú lakost bevonz, ellát, mint ahogy a Zentai Közkórház is, olyan szakkáderi ellátottsága van és olyan felszereléssel dolgozik, amit inkább fejleszteni kell, mint csökkenteni. Semmiképpen sem gondolkodhatunk a leépítések irányában, inkább a fejlesztés irányában kell haladnunk – emelte ki lapunknak dr. Úri Emese, majd hozzáfűzte: – A szolgáltatások száma egy olyan jelentőséggel bíró adat, amelyet nem lehet csak úgy félresöpörni. Vagyis egy egészségügyi intézményt, melyet nagyszámú páciens megkeres, nem lehet egy ceruzavonással megszüntetni – emelte ki Úri Emese.
Elmondta, az észszerűsítési tervezet a primáris ellátást is érinti, mégpedig a tervek szerint műszaki együttműködéssel a kórházi szakorvosok az egészségházakban is rendelhetnek majd.
– Azok az egészségházak, amelyeknek nincs szakorvosi káderük, lehet, hogy nyernek ezzel a változtatással, viszont azok az egészségházak, akik saját költségen képeztek szakkádert, illetve szakorvosokat, érzékenyebben tekintenek erre az összevonásra. Mi arra próbálunk rámutatni, hogy a jól működő szakorvosi ellátásra szükség van – hangsúlyozta.
Mint elmondta, az összevonás nemcsak a pácienseknek okozna gondot, hanem az orvosoknak is. Az egészségügyi hálózat észszerűsítését érintő tervezet nemcsak Vajdaságot, hanem az egész országot érinti, az alapelképzelés szerint a primáris egészségügyi ellátást a szekundáris egészségügyi ellátással vonják össze, ám a tervezett változások iránt az ország más területeiről is érkezett ellenállás.
– Az emberközpontúság nem csorbulhat csak azért, mert valaki esetleg úgy látja, hogy egy-egy összevonás észszerűbb lehet. Azt is figyelembe kell venni, hogy azzal, hogy egy szolgáltatást áthelyeznek, kihelyeznek, megmozgatnak, hány embert kényszerítenek mozgásra – hangsúlyozta, majd hozzátette, ahogy a törvénytervezet a parlament elé kerül, ugyanezeket az érveket fogja képviselni. Rámutatott, hogy maga a járvány bizonyította mennyire fontos az emberközpontúság, illetve az orvosok elérhetősége. Éppen azok az egészségházak, ahol voltak szakkáderek, még jobban meg tudták állni a helyüket a járványos időszakban, mint azok, ahol csak a kórházban volt szakorvosi ellátás.
– A Zombori Egészségházat is érintik a változások, együttműködésre serkentenek minket is. A tervezet szerint a szakorvosok nem a kórházban, hanem az Egészségház, egyelőre nem létező szakrendelőjében rendelnek majd. Ez semmiképpen sem fog gyorsan megtörténni, az alatt az idő alatt pedig lehetőség lesz megvizsgálni, hogy mennyire jó elképzelés ez. Ám a jól működő egészségházakat és kórházakat nem szabad megbolygatni – hangsúlyozta.
NEM RACIONÁLISAK A JAVASLATOK
– Megítélésem szerint nem megfelelően kezeli az egészségügyi rendszernek, ezen belüli az egészségügyi intézményeknek a jövőbeni működését az a tervezet, amely a nyilvánosság elé került – nyilatkozta a tartományi képviselőház csütörtöki ülésének szünetében dr. Bagi Boján, a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesületének (VMOFE) elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője.
Mint mondta, az egészségügyi rendszer átalakításáról szóló dokumentum nem végleges irat, hanem lényegében egy banki hitel megszerzése érdekében íródott javaslat. Rámutatott arra, hogy a nyilvános vita február 22-éig tartott, melyen az egyesület rámutatott arra, hogy az egészségügyi ellátások elérhetősége, az egészségügy fejlesztése és a szokások szem előtt tartása révén lehet csak átalakításokat végezni az egészségügyi rendszeren. Bagi közölte, támogatják egy 15 éves tervnek az elfogadását, de a mostani tervezetben nem elfogadható döntéseket irányoznak elő. 2035-re 22 intézmény maradna Vajdaság területén a jelenlegi 93 helyett, ez azonban nem azt jelenti, hogy a többit megszüntetnék, hanem azt, hogy összevonnák azokat egymással, ez viszont nem racionális megoldás Bagi elmondása szerint. Közölte, hogy az egészségházak egészségügyi központokká lépnének elő a javaslat alapján, ezt az utat azonban egyszer már megjárta az egészségügy 2008 előtt, s bebizonyosodott, hogy nem megfelelő, ezért választották el ismét a primőr és szekundőr egészségügyi ellátást. Könnyen kezelhető, flexibilis intézményekre van szükség, húzta alá, a pandémia is bizonyította, ez a felépítés jelentheti a gyors és a megfelelő választ a kihívásokra.
Ami a Zentai Közkórházat illeti, érzékeny témának számít, mert sokan használják a magas rangú, hosszú múltra visszatekintő intézményt, jelentette ki Bagi. Az új tervezet egészségügyi központot teremtene a közkórházból első lépésben, összevonná az egészségházzal, csak az általános sebészet, a belgyógyászat, a nőgyógyászat és a gyermekgyógyászat maradna meg továbbra is. Második lépésben a zentai központ egyesülne a nagykikindai közkórházzal és egészségügyi központtal, így létrejönne az észak-bánáti egészségügyi központ, melynek a központja Nagykikinda lenne. Bagi rámutatott arra, hogy ez sem racionális megoldás, s felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet a verbászi központ esetében például semmilyen összevonást nem irányoz elő, holott ott is hasonló a helyzet.
– A rendszer újratervezését másutt kellene kezdeni. Meg kellene határozni, milyen jogai vannak egy általános orvosnak, milyen vizsgálatot végezhet el, bővíteni kellene a saját rendelőben elvégezhető vizsgálatok számát, a páciensek jogait is meg kellene vizsgálni, meg lehetne határozni, hányszor mehet el valaki évente saját kérésre szakorvoshoz, laborvizsgálatra, s melyik az a pillanat, amikor a biztosító ezeknek a költségeit már nem tudja vállalni – értékelte az egyesület vezetője.
Ez a nehezebb, de az egyetlen járható út, közölte. A topolyai szülészet megőrzését is fontos feladatnak nevezte.
A ZENTAI KÖZKÓRHÁZ SZÁMÁRA A FEJLESZTÉS AZ EGYETLEN ELFOGADHATÓ ÚT
Dr. Csáki Beáta, a Zentai Közkórház igazgatója kiemelte, hogy az egészségügyi ellátás intézményhálózatának tervezetében – ki kell hangsúlyozni, hogy ez csak terv, nem fogadták el – a Zentai Közkórház egyes besorolást kapott.
– Ez azt jelentené, hogy helyi, általános közkórházzá válna, amihez hozzákapcsolnák a Zentai Egészségházat és Egészségügy Központ nevet viselné, mint régen. A terv kettes kategóriát irányoz elő a nagykikindai kórház számára és hosszabb távon a többi egészségház is kapcsolódna az egészségügyi központokhoz, valamint akkor a zentai kórházat is hozzákapcsolnák a nagykikindai kettes kategóriájú kórházhoz. Vagyis a zentai kórház akkor sem zárna be, de sok minden változna, és számunkra, valamint a lakosság számára ez elfogadhatatlan – mondta az igazgató.
Az egyes számú besorolás azt jelentené, hogy a zentai kórházban maradna a belgyógyászat, a nőgyógyászat, a szülészet, a gyermekosztály, a sebészet – itt leépítenék az ortopédiát – csak a sürgős traumatológiával foglalkoznának –, az aneszteziológiai szolgálat, egy általános radiológiai diagnosztika, laboratórium, patológia és patohisztológia, valamint egy sürgősségi fölvételi rész.
– Mi természetesen ezzel nem egyezünk, hiszen nálunk számos más osztály is kiválóan és hatékonyan működik. Az utóbbi években újult csapatunk, sok fiatal szakorvosunk van, akik odaadóan dolgoznak, tele ambícióval, új technikák bevezetésén fáradoznak, melyekben idősebb kollégáik támogatják, tanítják, segítik őket, és ezek mind nagyon fontosak egy kórház működésében, fejlődésében. A sebészetünkön komplikált műtétek folynak, a laporoszkópiás beavatkozások széles skáláját végzik szakorvosaink és ez ki is emel bennünket a kórházak közül. Ugyanez vonatkozik a szülészet-nőgyógyászatra is, valamint a többi olyan osztályra is, amely jól működik, komolyan dolgozik, kiváló eredményeket mutat fel. Így beszélhetünk többek között az ortopédiáról, ahol tavaly újfajta műtéti technikát vezettek be a szakosításról visszatért fiatal kollégák – intrameduláris szögeket helyeznek be töréseknél –, vagyis folyamatosan fejlődünk, újítunk. A rehabilitáció is roppant fontos, hiszen a sportsérüléseket, valamint az ortopédiai műtétek utáni stacionáris rehabilitációt is végezzük. A pszichiátria is nagyon jól működik, sok beteg fordul hozzánk gyógykezeltetni magát, ugyanígy a neurológiai osztály is. 2019 áprilisa óta CT-gépünk is van, ami óriási segítség a szélütések, akut trauma és más betegségek diagnosztizálásában. Azóta nem kell a betegeket feleslegesen Újvidékre szállítani az sürgősségi központba CT-re, hanem ezt helyben elvégezzük és ebből kifolyólag rövid időn belül megkapjuk a konkrét diagnózist. A statisztika is kimutatja, hogy tavaly sokkal több neurológiai esetet diagnosztizáltunk – konkrétan fel tudjuk mérni, hogy szélütésről, vagy agyvérzésről van szó és így a terápiát is célzottan, idejében el lehet kezdeni a neurológián. Ez is a fejlődést, korszerűsítést bizonyítja. Az onkológia egy nagyon érzékeny téma, ugyanis térségünkben is egyre nől a daganatos megbetegedések száma. A kórházba érkező panaszos betegek rövid időn belül átesnek a diagnosztikán, szükség szerint a műtéten is, és ezután következik a kemoterápiás gyógykezelés. Ezt mind helyben el tudjuk végezni, van rá kapacitásunk, ezzel megkíméljük a betegeket a felesleges, hosszantartó várakozástól, utaztatástól – számolt be dr. Csáki Beáta.
Szavai szerint a zentai kórház mintegy százezer polgár életére van hatással, öt község lakosa gravitál oda. Nagyon fontos, hogy Zentán a betegek magyarul, az anyanyelvükön is el tudják mondani panaszaikat. A kórház menedzsmentje a tervezettel kapcsolatos közvitára elküldte a véleményét, meglátásait.
– Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy mi továbbra is változatlanul dolgozunk, itt vagyunk, fejlesztünk és fejlődünk, fogadjuk, ellátjuk és gyógykezeljük betegeinket. A Covid-izoláció továbbra is működik, sajnos emelkedőben van újra a fertőzöttek száma. A vakcinációt is végezzük a kórházi oltóponton, az egészségház mellett. Egy ideje fogadjuk a tervezett műtétekre előirányozott betegeket korlátozott számban, kisebb kapacitással a járványügyi helyzetre való tekintettel minden sebészeti ágon. A kórház felújításához minden szükséges tervvel rendelkezünk és bízunk benne, hogy ez meg is fog történni, úgy, ahogyan erről korábban is szó volt. Folyamatosan újítunk, fejlesztünk. Ez a jövő, nem a leépítés – mondta az igazgató.
A ZENTAI EGÉSZSÉGHÁZ ÚJÍTÁSOK ELŐTT ÁLL
Dr. Surján Gusztáv, a Zentai Egészségház igazgatója lapunknak elmondta, Vajdaság Autonóm Tartomány az alapítójuk, és ők tőlük semmilyen információt, útmutatást nem kaptak ezzel a tervezettel kapcsolatban.
– Továbbra is tesszük a dolgunkat, ahogy eddig is. Nem leépítésről beszélünk, hanem fejlesztésekben gondolkodunk. Két pályázat is nyílik a napokban, és mi mindkettőre pályázunk. Az egyik a tornyosi egészségház felújítását eredményezi, a másik pedig gyógyászati berendezések beszerzését szolgálja, tehát az infrastruktúra terén és az eszközbeszerzés terén is előrelépések történnek. Több orvosunk esetében a szakosítást is jóváhagyták számunkra, vagyis én nem látom a leépítési szándékot. Támogat bennünket a tartomány, támogat bennünket a minisztérium. Jó példa erre az egészségház épületének újjávarázsolása is, hiszen az utóbbi negyven évben nem volt ekkora volumenű felújítás, mint ez a pár évvel ezelőtti, amikor kívül-belül felújítottuk a zentai egészségházat. A fent felsoroltakon kívül a felsőhegyi ambulancián is újításokra számíthatnak a helyiek, hiszen kibővítjük és korszerűbbé tesszük a gyógyszertárat. Néhány évvel ezelőtt a kevi rendelőt újítottuk fel, szóval haladunk előre – mondta az igazgató.
MAGYARKANIZSÁT IS NAGYBAN ÉRINTENÉ A VÁLTOZÁS
Gyólay Karolina, a magyarkanizsai Egészségház igazgatója kiemelte, hogy az intézmény minden esetben a polgárok érdekeit szeretné szem előtt tartani.
– Legfontosabb a pácienseknek és a dolgozóinknak az érdeke, ami ezzel a programmal nem tűnik úgy, hogy mindenki javát szolgálná. Tisztában vagyunk vele, hogy a racionális optimalizáció elengedhetetlen, ez evidens, de amikor a jelenlegi egészségügyi hálózat optimalizációjára vonatkozó tervezetet elolvastuk, sajnos arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy Vajdaságot ez nagyon kedvezőtlenül érintené. Mindössze négy osztály maradna meg a zentai kórházban, ami nekünk se felel meg, mint Egészségház, illetve az itt élő lakosoknak nagy nehézséget okozna. Csak nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, sebészet és belgyógyászat maradna nekik. Egészségügyi központokká vonnák össze az intézményeinket, ami azt jelenti, Magyarkanizsa esetében, hogy minimum 25, de esetleg 70 kilométert is kellene utazni egy vizsgálatért Zentára vagy Kikindára. A regionális kórház, mint vezető, bármikor káder vagy eszköz tekintetében is beleavatkozhatna az egészségház munkájába, illetve függővé tenné minden lépésünket, csak jóváhagyásukkal történhetne bármi – mondta az intézményvezető.
Magyarkanizsán ezek szerint primáris ellátást végezhetnének, illetvea szabályzat megengedi, hogy szakorvosi ellátásuk is legyen, de ha a központnak az az érdeke, hogy a kórházban szakorvos legyen, akár el is viheti a szakorvosokat, így a magyarkanizsai polgár nem tudja elérni helyben a belgyógyászt, az orr-fül-gégészt, a tüdőszakorvost, a pszichiátert, mint eddig, hanem el kellene utaznia, hogy megkapja azt az ellátást, ami most ott biztosított.
– Mi már a régióban és azon kívül is összeültünk, kértük a program módosítását és javaslatokat adtunk az illetékes minisztériumnak is. Magyarkanizsa felfejlesztette magát mára egy olyan szintre, hogy teljes ellátást tud biztosítani a polgároknak, nagyon rossz lenne, ha a lakosoknak, de az orvosoknak is utazniuk kellene, miközben számukra az anyaország közelebb van, mint Nagykikinda. A páciensek érdekét kell néznünk, ebben egyetértettünk és abban is a kollégákkal, hogy ne engedjük Vajdaság-szerte ezt a nagymértékű leépítést, illetve az ennyire szoros, regionális központosítást, hanem tegyenek engedményeket a kisebb egészségügyi intézmények számára is, mert ez a polgárok érdeke. Nem visszafelé kellene fejlődnünk, hanem előre tartani. Mindazonáltal el kell ismerni, hogy vannak a programnak pozitívumai is, az, hogy azon községekben, ahol van egészségház és kórház, ők jobban össze tudnak fonódni és megosztani a szakkádert, de ez a mi esetünkben nem opció – fejtette ki Gyólay Karolina.
Véleménye szerint a mentőszolgálatot is érintené az új program, melynek értelmében egyetlen mentőszolgálat lenne Újvidéken, ahová befutnának a hívások.
– Ez hátráltatna mindenkit, időveszteséggel járna, mire az újvidéki logisztikai központ kommunikálna a magyarkanizsai mentőszolgálattal, bár lehet, hogy erre kiváló programot is kidolgoznak a jövőben, de ebben a pillanatban úgy látom, csak hátrányt okozna – mondta az intézményvezető.
TOPOLYAI AGGODALMAK
A folyamat Topolyát érintő lépéseivel kapcsolatban dr. Illés Csilla, a Dr. Hadzsy János Egészségház közelmúltban kinevezett igazgatónője nyilatkozott.
– A tervek szerint első lépésben a topolyai Dr. Hadzsy János Egészségház a kishegyesi Dr. Marton Sándor Egészségházzal együtt a Szabadkai Egészségház szárnyai alá kerülne. Ez után később valamennyien egybeolvadnánk a Szabadkai Közkórházzal, amely egyfajta egészségügyi központként működne a jövőben. Nekünk már vannak egy ilyen jellegű egyesítéssel kapcsolatban tapasztalataink, hiszen több mint 20 évvel ezelőtt már átestünk ilyen központosítási folyamaton. Akkor a Szabadkai Közkórházhoz csatoltak bennünket. És miután bebizonyosodott, hogy a centralizáció komplikációkkal járt, és nem hozta meg a várt eredményeket, akkor rövid időn belül ismét szétválasztották a két intézményt – tudtuk meg az igazgatónőtől.
Dr. Illés Csilla annak a híve, hogy a polgároknak semmi se rövidíthesse meg az egészségszolgáltatáshoz való jogát. Sőt, azt szeretné, hogy a topolyai intézmény bővíthetné szolgáltatásainak sorát, illetve hogy javítani tudjon a már meglevőkön.
– Mindenekelőtt azért szállunk síkra, hogy megmaradjon a topolyai szülészet. A racionalizáció hosszú távú tervei ugyanis előirányozzák a kórházon kívüli szülészetek megszüntetését. Ez rendkívül rossz döntés lenne, hiszen különösen ez a járvánnyal terhelt időszak megmutatta, hogy nagy igény van a mi családias, emberközeli, magas szintre fejlesztett szülészetünk meglétére – hangsúlyozta dr. Illés Csilla.
Az igazgató elárulta azt is, hogy a szülészet fennmaradásáért folytatott küzdelmükben fontos érv, hogy az utóbbi években növekszik azoknak a kismamáknak a száma, akik Topolyán szeretnék világra hozni a gyermeküket.
– Az egyik legerősebb érvünk a szülészetünk megtartása mellett, hogy amíg korábban 190-195 szülést jegyeztünk, ez a szám legutóbb 225-re emelkedett. Ha az idei év elejének a lendülete tovább folytatódik, akkor 250-300 szüléssel tudnák zárni 2021-et – hallhattuk az igazgatónőtől.
Kiemelte, hogy emellett nagyon fontos a kis létszámú helyi közösségekben is megőrizni az alapvető orvosi ellátást.
– Topolya község települései között köztudottan nagy távolságokkal kell számolni, több helyi közösségben pedig elsősorban idős lakosság él. Számukra, de a kisgyermekes családoknak – különösen a nehéz anyagi körülmények között élőknek – körülményes megszervezni a távolabbi településekre, városokba történő utazást egy-egy alapvizsgálat miatt. Emiatt is rendkívül oda kell figyelnünk, hogy valamennyi helyi közösségben megmaradjanak a falusi ambulanciák, hogy a kis falvakban élők jogai ne csorbuljanak, és bizonyos helyeken megmaradhasson a heti legalább két alkalommal történő orvosi rendelés – mondta dr. Illés Csilla.
Az intézményvezető felemelte a hangját az ellen is, hogy a lakosság létszámának csökkenésével az egészségügyi dolgozók létszámát is korrigálná az optimalizáció.
– A topolyai egészségház rendelkezik minden olyan jellegű szakrendelővel, ami jellemez egy-egy komolyabb egészségházat. Többek között belgyógyászati, pszichiátriai, pszichológiai szakrendelő is működik a falaink között, mint ahogy szemész, fül-orr-gégész, gyógytornász is fogadja a pácienseket. Az egyik legnagyobb jelentőséggel rendelkező szolgáltatásunk a vesebetegeket ellátó dialízisosztályunk, amit községünkből csaknem 20-an vesznek igénybe. Volt időszak, amikor Szabadkára szállítottuk a betegeket, majd amikor ott annyira felszaporodtak a páciensek, hogy már nem tudták őket fogadni, akkor betegeinket kénytelenek voltunk minden második nap Palánkára utaztatni. Ez természetesen rendkívül megterhelő a páciensnek – tette hozzá az igazgatónő, aki kiemelte, hogy a tapasztalataik azt mutatják, hogy Topolyán fel kell fejleszteni a sürgősségi ellátás dolgozóinak a létszámát, hiszen a község területét a mostani csapat képtelen megfelelően lefedni.
