Pontosan egy évvel ezelőtt kezdődött az orosz-ukrán háború, a 44 millió lakosú Ukrajnából több mint 7 millióan menekültek el a háború elől. Az elmúlt egy évben az orosz és ukrán oldalon összesen több mint 8 ezren vesztették életüket a háborúban és több mint 13 ezren sebesültek meg. Ukrajna arról tájékoztat, hogy az ország keleti részén fokozódtak az orosz támadások.
Az ENSZ Közgyűlése a tagállamok háromnegyedének támogatásával elfogadta az ukrajnai békét sürgető határozatot csütörtökön kétnapos vita után, Oroszország elutasította, India és Kína tartózkodott.
Az ukrajnai háború kezdetének első évfordulójára előterjesztett határozatot 141 ország képviselője szavazta meg az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülése zárásaként.
A dokumentum felszólítja a konfliktusban érintett feleket és nemzetközi közösséget, hogy törekedjenek a békére, Oroszországot pedig arra, hogy azonnali vonja ki csapatait Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.
A határozat jogilag nem kötelező erejű.
Teljesen nyíltan beszélnek már Nyugaton arról, hogy lesz egy olyan pillanat, amikor békefenntartó csapatokat kell Ukrajna területére küldeni – hangzott el a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című az M1 és a hirado.hu közös csütörtöki hírháttérműsorában. Ezúttal Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője és Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója értelmezték az elmúlt hét legfontosabb eseményeit.
A hirado.hu összegzése szerint a műsor házigazdája Orbán Viktor hétvégi évértékelőjének egyik legfontosabb gondolatát elevenítette fel – huszonkettő volt a legnehezebb, huszonhárom pedig valószínűleg a legveszélyesebb év lesz a rendszerváltás óta – majd feltette a kérdést, hogy mi a veszély.
Törcsi Péter úgy vélekedett, egyre inkább azt látni, hogy folyamatosan eszkalálódik a háborús helyzet, és nem lehet tudni, hogy ennek lesz-e egyáltalán győztese.
Horváth József kifejtette: több veszélyhelyzet rakódik egymásra, amelyek erősítik egymást. Mint említette, a migrációs nyomás 2022-re fölerősödött, 2023-ban pedig valószínűleg még tovább erősödik. Eközben a szomszédban háború dúl, délre a Szerbia-Koszovó konfliktus időről időre fellángol, mindezt pedig tetézi egy gazdasági és politikai válság is Európában. Ezek részeként megélhetési válság is kialakulóban van, melynek köszönhetően erősödnek a politikai szélsőségek – sorolta.
A szakértő úgy összegzett: a félelem hatja át Európát, ez pedig a biztonságunkra is olyan hatással van, amiből nem véletlenül vonta le a miniszterelnök azt a következtetést, hogy 2023 a veszélyek éve.
Kiszelly Zoltán mindezt azzal egészítette ki, hogy Washingtonban egy olyan csoport került hatalomra Joe Bidennel az élen, akik idején Amerika mindig háborúban van. Ezt szokás demokráciaexportnak hívni – jegyezte meg.
A politológus aláhúzta: amikor Donald Trump volt az elnök, akkor Amerika egy-két terroristát ugyan likvidált, de nem háborúzott.
Kiszelly Zoltán szerint ha Nyugaton a közvélemény fordul, akkor a békepárti álláspont, amelyet Magyarország is vall, idővel több támogatót szerezhet. Emlékeztetett: a migrációval kapcsolatban ugyanez volt.
Magyarország egyedüliként tartatta be a határvédelemre vonatkozó schengeni szabályokat, amire az volt a válasz, hogy a magyarok szembemennek az autópályán. Ma viszont Norvégiától Bulgáriáig kerítéseket építenek. Ettől félnek, ezért támogatják Magyarországot – mondta.
Orbán Viktor hétvégi beszédében azt is kijelentette, ha békés életet akarunk magunknak, akkor Magyarországnak az orosz-ukrán háborúból ki kell maradnia. Ezek után a héten összeültek a bukaresti kilencek, a találkozón pedig egy háborúpárti kelet-európai kontingens alakult ki – tette hozzá.
A házigazda kérdésére, miszerint van-e olyan veszély, hogy a térségből katonákat fognak küldeni a háborúba, Horváth József elmondta, a veszély fennáll, hiszen már most is időről időre megszellőztetnek a sajtóban olyan hírszerzési információkat, melyek szerint a britek, az amerikaiak, valamint a lengyelek már tanácsadókkal, zsoldosokkal részt vesznek a konfliktusban.
Törcsi Péter kijelentette, teljesen nyíltan beszélnek már Nyugaton arról, hogy lesz egy olyan pillanat, amikor békefenntartó csapatokat kell Ukrajna területére küldeni – magyarázta.
A politológus úgy vélekedett, jelenleg a közvélemény ez irányú érzékenyítése zajlik.
Kiszelly Zoltán szerint fontos, hogy Magyarország az Európai Unión és a NATO-n belül is felemelje a békepárti zászlót, hiszen a migráció esetében is sikerült meggyőzni a többieket.
Horváth József szerint az ukrajnai háború soha véget nem érő történetté kezd alakulni, ahonnan már nagyon nehéz úgy visszalépni, hogy valaki az arcát ne veszítse el, vagy utána értelmes tárgyalásokon alapuló fegyverszünetig el lehessen jutni.
Nyitókép: A felvétel az ukrajnai fronton készült (Getty Images via BBC)
