Újabb katonai támogatásra vonatkozó ígérettel érkezett tegnap Kijevbe az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken egy olyan időszakban látogatott az ukrán fővárosba, amikor az ország hadserege offenzívát indított Harkiv megye több településének visszafoglalására. A támadás ellenére Vlagyimir Putyin úgy látja, hogy hazája már most nyertese a háborúnak.
Meglepetésszerűen kereste fel tegnap Kijevet az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken a háború kezdete óta már másodszor utazott titokban az ukrán fővárosba. Washington előzőleg újabb 2,675 milliárd dollár katonai segélyt (részben fegyverszállításokat) jelentett be Ukrajnának és tizennyolc másik országnak, amelyek – mint azt Blinken megjegyezte – „a jövőbeni orosz agresszió által potenciálisan leginkább veszélyeztetettek”.
Az amerikai külügyminiszter egyik kísérője azt mondta, Blinken azért időzítette erre a napra a látogatását, mert az időpontot rendkívül fontosnak gondolja. Ezzel arra is utalhatott, hogy az ukrán erők ellentámadásba lendültek az ország keleti és déli részében.
A Harkiv megyében indított offenzívájukkal több fontos települést is vissza akarnak foglalni a keleti országrészben. Céljaik között szerepel az orosz megszállók kiűzése Balaklija és Izjum városából, valamint a távolabbra fekvő Krupjanszkból. Elemzők szerint az utóbbi kulcsfontosságú közúti csomópont, amelyen a délre tartó orosz szállítmányok áthaladnak.
Antony Blinken – aki egy gyerekkórházba is ellátogatott – újabb kétmilliárdos katonai támogatás ígéretével érkezett az ukrán fővárosba (Fotó: AP/Beta)
MEGÍRTA A FŐPARANCSNOK
A komoly technikával felvonult támadók már több településre vonultak be a 27 ezer lakosú Balaklija környékén. A várost pedig körbezárták. Izjumból azért szeretnék kiűzni a megszállókat, mert a várost hídfőállásként használják a Donyec-medencei hadműveleteikhez.
Az oroszokat alighanem meglepte a kiterjedt támadás, hiszen az ukránok eddig főként az ország déli térségében, a Herszon környékén indított offenzívájukra összpontosították a figyelmüket. Itt azonban súlyos veszteségeket szenvedtek el, és csak egy-két kisebb települést tudtak visszaszerezni. Moszkva szerint az ukrán támadás le is állt a déli frontszakaszon.
A herszoni és a harkivi offenzívában a támadók jelentős mennyiségű nyugati haditechnikai eszközt is bevetnek, sőt állítólag a Nagy-Britannia és más NATO-országok által kiképzett ukrán katonák is részt vesznek a harcokban.
Dél-Ukrajnában sincs nyugalom. Enerhodar várost ismét tüzérségi támadás érte. A legnagyobb európai atomerőműnek otthont adó településen emiatt megszűnt az áram- és vízellátás. Enerhodart augusztus eleje óta ágyúzzák. A lövöldözéssel az ukránok és az oroszok egymást vádolják.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mihajlo Zabrodszkij tábornok, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke közös cikkben ismerte el, hogy a hadsereg rakétacsapásokat mért orosz célpontokra. De nem Enerhodarban, hanem a Krím-félszigeten, és hetekkel korábban.
Ahogyan a fegyverek folyamatosan érkeznek Ukrajnába, ugyanúgy szüntelenek a katonatemetések is. A felvétel csütörtökön Kijevben készült (Fotó: AP/Beta)
Az Ukrinform hírügynökség által ismertetett írásban először erősítették meg hivatalosan, hogy az ukrán erők találták el a krími Novofedorivka melletti repülőteret, ahol több orosz harcigép semmisült meg. Kijev korábban tagadta, hogy az ukrán hadseregnek köze lett volna a támadáshoz.
PUTYIN NYERTEST HIRDETETT
A CNN hírtelevízió szerint a Pentagon az ukrán fegyveres erők hosszú távú fejlesztéséről szóló terven dolgozik. A tárca részletes elemzést és ütemtervet készít arra, hogy miként tudja közép- és hosszú távon támogatni az ukrán hadsereget. A dokumentum egy-két hónapon belül elkészül, s a munkába ukrán szakértőket is bevontak. Ha Joe Biden amerikai elnök elfogadja a tervet, akkor az eredmény több évre szóló fegyvereladás is lehet, valamint egy hosszú távú katonai képzési program. A Pentagon egyik tisztségviselője elmondta: Washington elhúzódó konfliktusra számít Ukrajnában.
Lehet, hogy tévedett, hiszen az orosz elnök szerint a kitűzött háborús célokat, vagyis Ukrajna demilitarizálását, a Donyec-medencében élő oroszok megvédését és a szélsőséges nacionalista alakulatok likvidálását már sikerült elérni. Vlagyimir Putyin a vlagyivosztoki gazdasági fórumon azzal is eldicsekedett, hogy Moszkva semmit sem veszített a háború miatt kialakult világméretű konfrontációban, hovatovább valójában nyert. Szerinte nemcsak a belpolitikai célkitűzéseket valósították meg, hanem sikerült helyreállítani Oroszország globális befolyását is. Kijelentette: a Nyugat teljes kudarcot vallott a szankcióival és a gazdasági háborújával, a jövő pedig Ázsiában rejlik. Szerinte a világot fenyegető nyugati szankciós láznak az a katalizátora, hogy az Egyesült Államok kezéből kicsúszik a dominancia.
Reagált az orosz gázra vonatkozó árkorlátozásra irányuló nyugati tervekre is. Közölte: ez ostoba és veszélyes próbálkozás, amellyel Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni.
