Ukrajna több megyéjében folytak hétfőn harcok, az ukrán fél szerint az orosz tüzérségi tűz miatt több nagyvárosból lehetetlen a civilek evakuálása, közben Fehéroroszországban megkezdődött az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulója.
A nap folyamán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Ukrajnának el kell ismernie a Krímet orosznak, Donyecket és Luganszkot pedig független államnak – írja a BBC. A szóvivő hozzátette, Ukrajnának módosítania kell az alkotmányát, és el kell utasítania minden olyan igényt, hogy csatlakozzon bármely blokkhoz, például a NATO-hoz. Elmondta, hogy Oroszország véget vet Ukrajna demilitarizálásának, és ha ezeket a követeléseket elfogadják, az orosz hadsereg azonnal leállítja katonai akcióját. A Kreml szóvivője szerint Oroszország ezen felül nem tart további területekre igényt Ukrajnával szemben.
Oroszország 2014 márciusában annektálta a Krímet, hetekkel később pedig támogatta a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatista régiókat – Donyecket és Luganszkot.
Hétfő délután a két küldöttség tárgyalóasztalhoz ült a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban – közölte Telegram-csatornáján a minszki orosz nagykövetség, valamint a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.
A tárgyalások előtt Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője elmondta, hogy három kérdéskörről lesz szó: a belpolitikai rendezésről, a nemzetközi emberiességi szempontokról és a „katonai rendezés" kérdéseiről.
Közben az ukrán külügyminisztérium hétfő délután azt közölte: az orosz tüzérségi tűz miatt lehetetlen a civilek evakuálása Kijevből, Mariupolból, Szumiból, Harkivból, Volnovahából és Mikolajivból. A közlemény szerint a tüzérségi támadás megakadályozza az ukránok és külföldiek menetoszlopának kijutását, valamint a gyógyszerek és az élelmiszerszállítmányok bejuttatását. A tárca felszólította a külföldi vezetőket, bírják rá Moszkvát a tűzszünet betartására a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.
Az ukrán erők visszafoglaltak egy települést az északkelet-ukrajnai Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa közelében – közölte hétfőn Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója. A Harkiv megyei Csuhujiv településen kialakult helyzetről – ahol a háború kezdete óta folynak a harcok – további részletek nem ismeretesek.
A Harkiv térségében folyó harcokban a háború kezdete óta 133 polgári személy – közöttük öt gyermek –, valamint az ukrán hadsereg 76 katonája halt meg – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség a Harkiv megyei rendőrségre hivatkozva. További 443 ember, közöttük 319 polgári személy megsebesült.
Az ukrán haditengerészet a dél-ukrajnai Odessza megye védelme közben a Fekete-tengeren rálőtt egy orosz hadihajóra, amely visszavonult – közölte hétfőn a haditengerészet a Facebook-oldalán. Nem tudni, milyen típusú hajót találtak el.
Az ukrán erők hétfőn visszafoglalták a dél-ukrajnai Mikolajiv repülőterét – közölte videoüzenetében Vitalij Kim, Mikolajiv megye állami közigazgatási hivatalának a vezetője. „A gépek jelenleg nem tudnak ugyan felszállni, de a repülőtér a miénk" – közölte Kim. A visszafoglalt repülőteret az orosz erők harckocsikkal lövik – közölte később a megyei kormányzó.
A közel félmillió lakosú, a Bug fekete-tengeri torkolatánál fekvő Mikolajiv stratégiai fontosságú, mivel a város megkerülésével vagy elszigetelésével megnyílna a szárazföldi útvonal az orosz csapatok előtt Odessza felé.
A főváros közelében fekvő, orosz tüzérségi tűz alá vett Irpinyből hétfőn megkezdődött a polgári személyek evakuálása – közölték helyi vezetők. Az orosz erők a város mintegy 30 százalékát tartják ellenőrzésük alatt, a város többi része az ukránok kezén van.
Több mint 900 ukrajnai városban nincs áram-, vízszolgáltatás és fűtés az orosz támadás következtében – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.
„Oroszország megrongált vagy lerombolt 202 iskolát, 34 kórházat és több mint 1500 lakóépületet" – közölte a tanácsadó a Twitteren.
Az energiaügyi minisztérium szerint Ukrajna-szerte 646 ezer ember otthonában nem működik az áramszolgáltatás, és több mint 130 ezren vannak gázszolgáltatás nélkül.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn megerősítette, hogy hét támadást követtek el ukrajnai egészségügyi létesítmények ellen a háború február 24-i kezdete óta több olyan támadás is történt, amely sérti a nemzetközi emberiességi jogot.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala közölte: 406 polgári személy halálát tudták megerősíteni a háború kezdete óta Ukrajnában. Hozzátette: a tényleges számok ennél valószínűleg jóval magasabbak, főként a kormány ellenőrzése alatt álló területeken és az utóbbi napokban.
