Azt követően, hogy a washingtoni kormányzat jóváhagyta, hogy az ukrán haderő amerikai fegyverekkel mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen, érthetőnek tűnik az aggodalom, hogy ez a konfliktus eszkalációjához vezet. Maga Joe Biden – aki most zöld fényt adott az amerikai rakétarendszerek mélységi bevetésére – a korábbi hónapokban éppen azzal érvelt, hogy a nagy hatótávolságú eszközök bevetésének engedélyezése a háború kiszélesedéséhez és elmérgesedéséhez vezetne.
Találgatások sorozata igyekszik majd rávilágítani a miértekre. A látszat síkján Biden azért engedett Kijev kérésének és egyes nyugati szövetségesek nyomásának, mert egyesek szerint a korlátozás fenntartása a háború elvesztését jelenthetné Ukrajna számára. Mások azzal érvelhetnek, hogy – mivel ez az adminisztráció leköszönőben van – a korlátozás feloldásával Biden úgymond élt az alkalommal, hogy az „őrségváltás” előtt bizonyítsa Kijev melletti elkötelezettségét. Egyes elemzők szerint ellenkezésének feladása összefügg(het) azzal is, hogy a közelmúltban állítólag észak-koreai katonák is bekapcsolódtak a konfliktusba, így a szélesebb képben valahol Peking is benne van.
Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A moszkvai hadvezetés térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán.
Ha ezen értesülések hitelesek is, tény, hogy a kurszki „blitzkrieg” nem késztette az orosz haderőt olyan léptékű csapatátcsoportosításra, amelyre Kijev számított, és amely ezzel jelentősen hátráltatta volna azok ukrán offenzíváját. Hovatovább a keleti fronton elég rosszul állnak a dolgok. Az orosz sereg az előző héten (is) egymás után foglalt el több Donyec-medencei települést, és semmi sem utal arra, hogy egyszeriben behúzzák a vészféket.
Az amerikai adminisztráció nyáron már engedélyezte, hogy az ukránok a határ mentén fekvő orosz területeken is bevethessen az Egyesült Államok által szállított fegyverzetet, de az orosz területre való mélyebb csapásokat lehetővé tevő rakétarendszerek (Army Tactical Missile Systems – ATACMS) bevetésére eddig nem kaptak engedélyt.
Volodimir Zelenszkij szeptemberben Washingtonban igyekezett meggyőzni Joe Bident, hogy engedélyezze az oroszországi mélységi támadásokat. Az ukrán elnök akkor prezentált „béketervének” részeként szerepelt az oroszországi célpontok támadhatósága is. Zelenszkij akkor a célpontok lehetséges listájával érkezett az amerikai fővárosba, amelyek ellen a mélységi támadásokat végrehajtanák.
Moszvka már akkor az ATACMS-ok 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre telepítette értékesebb hadfelszerelését, így a mostani döntés nem érte őket teljesen készületlenül, bár nyilvánvaló, hogy nagyon nem örülnek neki. A Kreml szerint az, hogy az amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna területéről rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe, minőségileg új helyzetet teremt, azaz kiélezi a feszültséget.
Putyin szeptember derekán erről azt mondta, a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai, harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.
„Ebben kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá akkor Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő tegnap vakmerő, veszélyes döntésnek nevezte az amerikai jóváhagyást és azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat egyértelműen olajat önt a tűzre, a feszültségek további fokozódását kívánja kiprovokálni.
Politikai elemzők megosztottak az amerikai döntés hatásával kapcsolatban. Egyesek szerint Biden jóváhagyása mélyíti a konfliktust, mások úgy látják, az ukrán hadsereg mozgásterének bővítése javítja Ukrajna esélyeit egy esetleges tűzszüneti tárgyaláson, ami egybeesik Donald Trump szándékával a háború mielőbbi lezárására.
Mike Rounds republikánus szenátor, az elnöki jóváhagyást kommentálva, amondó volt, hogy Ukrajna helyzete szempontjából ez elkésett lépés, a fronton nem sokat fog változtatni,
„Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy Ukrajnának az általunk biztosított fegyvereket nemcsak arra kéne használnia, hogy a nyilakat megállítsa, hanem arra is, hogy az íjászokat eltalálja, és remélem, hogy ebben a tagállamok is egyet fognak érteni” – fogalmazott Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő tegnap Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
Nyitókép: Vasárnap késő este rakétacsapást érte az északkeleti Szumit. Tizenegy ember meghalt, 89 megsebesült. Legtöbben egy lakóházat ért becsapódás következtében vesztették életüket (Fotó: AP via Be
