Moszkva hamarosan telepíti is azokat a legalább tíz nukleáris töltet szállítására képes interkontinentális ballisztikus rakétáit, amelyeket néhány napja tesztelt. A Szarmat rakéták Európáig, de Amerikáig is elérnek.
Oroszország bejelentette, hogy őszig felállítja a nemrég tesztelt Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétáit, amelyek képesek nukleáris csapást mérni az Egyesült Államokra – írja a Reuters.
A Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz űrügynökség vezetője által közölt cél azért is ambiciózus, mivel Moszkva csak szerdán számolt be az első tesztről, és nyugati katonai szakértők szerint többre lesz szükség, mielőtt a rakéta bevethető lesz. „A sikeres teszt komoly gondolkodnivalót ad azoknak, akik agresszívan fenyegetik" országát, jelentette be szerdán Putyin orosz elnök.
A Szarmat tíznél is több nukleáris robbanófejet képes hordozni, és több ezer kilométerre lévő célpontokat képes elérni az Egyesült Államokban vagy Európában.
Rogozin az orosz állami televíziónak adott interjújában elmondta, hogy a rakétákat a Moszkvától mintegy 3 ezer km-re keletre fekvő szibériai Krasznojarszk régióban telepítenék. Ugyanazokon a helyeken és ugyanazokban a silókban helyeznék el őket, mint a szovjet korabeli Vojevoda rakétákat, amelyeket leváltanak, és ezzel „hatalmas erőforrásokat és időt" takarítanak meg. A 'szuperfegyver' indítása történelmi esemény, amely a következő 30-40 évre garantálja Oroszország gyermekeinek és unokáinak biztonságát – jelentette ki Rogozin.
A nukleáris háború veszélye miatti azóta növekedett az aggodalom Nyugaton, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én egy olyan beszéddel indította meg ukrajnai invázióját, amelyben határozottan utalt Moszkva nukleáris erőire, és figyelmeztetett: minden olyan kísérlet, amely Oroszország útjába áll, „olyan következményekkel fog járni, amelyekkel még soha nem találkoztatok a történelmetek során".
A nukleáris tölteket szállítani képes rakéták telepítésével Moszkva szintet lépett, hiszen eddig csak verbális fenyegetéseket küldött. Finnországgal és Svédországgal szemben például többször is „súlyos következményeket" helyezett kilátásba, ha csatlakozni akarnának a NATO-hoz, ez esetben, mint mondták, kénytelenek lennének saját intézkedésekkel „helyreállítani az egyensúlyt".
Amerikával szemben is ebben a tónusban léptek fel: április közepén diplomáciai jegyzéket küldtek a washingtoni külügyminisztériumnak, amelyben „kiszámíthatatlan következményeket" helyeztek kilátásba, ha folytatódnak az amerikai fegyverszállítások az ukránoknak.
