Több robbanás is volt vasárnap kora reggel az ukrán főváros, Kijev központi, Sevcsenkivszkij nevű kerületében, közölte Vitalij Klicsko, a város polgármestere a Telegram közösségi alkalmazáson. Később arra figyelmeztette a lakosságot, hogy maradjanak éberek, tartsák be az alapvető biztonsági szabályokat, és a légvédelmi sziréna figyelmeztetése alatt menjenek óvóhelyre. „Oroszország csak pánikot és kétségbeesést akar kelteni” – írta a Twitter-oldalán a városvezető. Ihor Klimenko, az ukrán rendőrség vezetője az állami televízióban arról számolt be, hogy egy ember meghalt és többen megsebesültek, amikor rakéta csapódott egy épületbe a fővárosban.
A Sevcsenkivszkij történelmi negyed, Kijev egyik központi városrésze, ahol egyetemek, éttermek és művészeti galériák találhatók. A robbanások kora reggel, helyi idő szerint fél hétkor történtek. Megszólaltak a légvédelmi szirénák a fővárosban, amelyet csaknem három hete nem értek orosz támadások. Az AFP francia hírügynökség egyik munkatársa, aki ugyanabban az érintett városrészben lakik, hangos zúgást hallott a robbanások előtt.
Az orosz katonai tárca vasárnapi jelentése szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szemlét tartott az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg-csoportosulásnál, különös figyelmet fordítva a hadműveletek teljes körű támogatásának megszervezésére és az orosz katonák számára az ideiglenes állomáshelyeken szükséges életkörülmények megteremtésére. A miniszter kamerák előtt az Orosz Föderáció Hőse Aranycsillaga és Bátorságrend kitüntetéseket is átadott.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentésben elmondta, hogy június 25-én Szeverodonyeck és Borivszke város mellett Voronove és Szirotyin települések is a Moszkva által függetlenként kezelt Luhanszki Népköztársaság ellenőrzése alá kerültek. Közölte, hogy az elmúlt nap folyamán precíziós levegő-föld rakéták és Kalibr manőverező robotrepülőgépek nagy erejű csapást mértek az ukrán szárazföldi erők kiképző 169. központjára a Csernyihiv megyei Deszna falunál közelében, a légi támadócsapatok 199. kiképző központjára a Zsitomir megyei Teterevkánál, valamint az ukrán fegyveres erők 184. kiképzőközpontjára a Lviv megyei Sztarics közelében. Állítása szerint csapás következtében az ukrán stratégiai tartalékához tartozó 65. és 66. gépesített gyalogsági dandár és 46. légi mozgékonysági dandár teljesen elvesztette harci hatékonyságát, így ezen alakulatoknak a harci övezetbe való átcsoportosítása meghiúsult.
A harcászati légierő gépei 286, a tüzérségi egységek pedig 62 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Utóbbiak emellett két vezetési posztot és négy lőszerraktárt is megsemmisítettek. A lövegelhárítási művelet keretében az orosz légierő precíziós fegyverei tíz rakéta-sorozatvető szakaszra sújtottak le. Konasenkov szerint a légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében több mint 720 „nacionalista” életét vesztette, 12 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, valamint 16 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált. Mint mondta, az ukrán fegyveres erők újabb sikertelen kísérletet tettek arra, hogy légi- és rakétacsapást hajtsanak végre a Kígyó-sziget ellen, amelynek helyőrsége sértetlen maradt, viszonyt Pancir-Sz légvédelmi rakétarendszerekkel lelőttek egy Szu–25-ös repülőgépet és 12 rakétavető-lövedéket. A légvédelem beszámolója szerint nyolc drónt és 19 többszörös rakétavető-lövedéket lőtt le. Légi harcban az ukrán légierő elvesztette egyik MiG–29-es repülőgépét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeközben szombaton Szentpéterváron, a fehérorosz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával tartott tárgyalásai kapcsán bejelentette, Oroszország a következő hónapokban atomtöltet hordozására alkalmas rakétákat szállít Fehéroroszországnak. A szállítandó Iszkander-M típusú (NATO kódnevén SS–26 Stone) rakéták ballisztikus rakétaként és robotrepülőgépként egyaránt felhasználhatók, hagyományos, illetve atomtöltettel felszerelve. Az Iszkander 500 kilométer hatótávolságú mobil, hadműveleti-harcászati, hadszíntéri rakétarendszer.
A találkozón Lukasenka kijelentette, hogy Fehéroroszország aggódik a szomszédai – Litvánia és Lengyelország – agresszív, konfrontációs és visszataszító politikája miatt, majd azt kérte Putyintól, hogy segítsen szimmetrikus választ adni azoknak a NATO-repülőgépeknek a berepüléseire, amelyek atomfegyver hordozására alkalmasak – mindenekelőtt atomfegyverek hordozására alkalmas harci gépek szállítását kérte. Putyin közölte: nincs szükség szimmetrikus válaszra, majd felajánlotta fehérorosz kollégájának, hogy szükség esetén korszerűsítik a fehérorosz hadsereg gépeit, hogy alkalmasak legyenek atomtöltetek hordozására.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap a G7 csoport németországi csúcstalálkozójának helyszínén, az Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélésén kijelentette, nem vált be Vlagyimir Putyin orosz elnök számítása, a NATO és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport nem vált megosztottá Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának hatására. Az amerikai elnök és a német kancellár a csúcstalálkozó kezdete előtt több órán keresztül tárgyalt a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban. Megbeszélésük sajtónyilvános részén Joe Biden köszönetet mondott Olaf Scholznak Németország Ukrajna melletti kiállásáért. Mint mondta, Putyin arra számított, hogy a NATO-t és a G7 csoportot megosztja az Ukrajna elleni orosz támadás, ám ez nem történt meg, és az egység továbbra is megmarad, majd hozzátette, az a meggyőződése, hogy a Nyugat megerősödve kerül ki a konfliktusból.
A keddig tartó találkozó fő témája az ukrajnai háború, illetve a háború következtében a világ számos térségében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelése. Az előzetes nyilatkozatok szerint a hetek nem csupán Ukrajna humanitárius, pénzügyi és katonai támogatásának folytatásáról és az orosz támadás miatt élelmezési válsággal küszködő országok megsegítéséről állapodnak meg, hanem újabb szankciókról is Oroszország ellen.
Az ukrán kormány vasárnap további fegyvereket és Moszkva elleni szankciókat kért a nemzetközi közösségtől. „A csúcsnak Oroszország elleni további szankciókkal és Ukrajnának szállított több fegyverrel kell reagálnia” – írta a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki szerint rendkívül fontos, hogy a G7 és a NATO tanújelét adják, hogy az Ukrajna megvédelmezése iránti eltökéltségük soha nem lesz gyengébb, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna megszállására irányuló szándéka. A miniszter ismételten szorgalmazta a nehézfegyverek szállításának növelését és felgyorsítását, a szankciók keményítését mindazokkal szemben, akik részt vesznek Putyin háborújában, valamint az orosz energiaimport leállítását.
