Bő öt hónap szünet után folytatódik a 2015-ös iráni atomalku (JCPOA) megmentését szolgáló tárgyalássorozat. Az érintettek képviselői tegnap Bécsben ültek tárgyalóasztalhoz. A cél az Egyesült Államok visszatérésének biztosítása a megállapodáshoz és az abban található kötelezettségvállalások betartatása, elsősorban az atomfegyverek gyártására is alkalmas dúsított urán előállításának korlátozása.
Irán és hat nagyhatalom – az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország – képviselői újrakezdték a tárgyalásokat a közép-keleti ország vitatott nukleáris programját korlátozó JCPOA megmentéséről. A megállapodás azért került veszélybe, mert egyik aláíró félként az USA (előző elnöke) 2018-ban önkényesen kilépett belőle. Teherán emiatt az egyezségben vállalt szerződéses kötelezettségei – köztük az urándúsítás mennyiségére és mértékére vonatkozó korlátozások – megszegésével válaszolt, ami szakértők szerint közel vitte az atomfegyverek gyártásának lehetőségéhez.
Pedig a dokumentum eredeti célja épp az iráni atombomba, illetve az ahhoz szükséges – megfelelő fokúra finomított – urán előállításának megakadályozása. A 2015-ben Bécsben megkötött alku értelmében – az érintett országok és szervezetek – fokozatosan feloldották az Irán elleni nemzetközi szankciók nagy részét. Washington azonban 2018-ban, a megállapodásból történt kilépése után, ismét büntetőintézkedéseket vezetett be Iránnal szemben, amely immár szeretne ezektől megszabadulni.
Az iraki finomító azon részlege, ahol nehézvizet (deutérium-oxid) állítanak elő (Fotó: AEOI via AP/Beta)
Az egyezkedés még április 6-án kezdődött Bécsben, de – hat tárgyalási forduló után – júniusban megszakadt. Pedig akkor a megegyezés állítólag rövid időn belül elérhetőnek tűnt.
A tárgyalások célja az USA visszatérésének előkészítése a megállapodáshoz, ezáltal pedig annak újjáélesztése, illetve az abban vállalt kötelezettségek teljes körű és hatékony végrehajtásának biztosítása mindegyik aláíró esetében. Ali Bagheri Kani iráni főtárgyaló a tegnapi újabb egyeztetés előtt közölte: a fő cél „a törvénytelen és embertelen szankciók megszüntetése”. Előzőleg Teheránban is elhangzott egy üzenet, amely szerint az iráni küldöttség „a büntetőintézkedések feloldásának komoly szándékával utazik Bécsbe”, ahol a résztvevőknek „meg kell próbálniuk praktikus és átfogó megállapodást elérni”.
Joe Biden amerikai elnök korábban azt nyilatkozta, hogy Washington kész visszatérni az atomalkuhoz, ha Teherán hajlandó ismét betartani az atomprogramjára vonatkozó korlátozásokat. Az Egyesült Államok kezdettől fogva közvetett formában vesz részt az áprilisban indult bécsi tárgyalásokon. A Robert Malley vezette amerikai delegáció európai közvetítőkön keresztül ismerteti álláspontját.
A júniusban elrendelt szünetre az iráni elnökválasztás miatt került sor. Azóta a keményvonalas Ebrahim Raiszi került az államfői székbe, aki már az ősz elején jelezte: hazája készen áll a szankciók feloldásához vezető megbeszélésekre, bár ő nem bízik az amerikai kormányzat ígéreteiben. Washingtont ugyanakkor azzal vádolta meg, hogy maximális nyomást gyakorol Iránra, pedig ehelyett jobban tenné, ha megszüntetné az ellene elrendelt büntetőintézkedéseket.
Rafael Mariano Grossi IAEA-igazgató (jobbról) Behrouz Kamalvandival, az iráni (Fotó: IAEA via AP/Beta)
Februárban Teherán még feltételhez kötötte a JCPOA helyreállítását. Szerette volna elérni, hogy az USA előbb oldja fel a szankciókat, és csak utána kerítsenek sort az egyezkedésre a visszatéréséről az ENSZ-ben is megerősített szerződéshez. Azóta több fenyegetés is elhangzott Irán részéről. Ali Khamenei ajatollah, az ország legfontosabb politikai és vallási vezetője például azzal riogatott, hogy készen állnak az engedélyezett 20 százalék helyett akár 60 százalékos tisztaságúra dúsítani az uránt, ami nagyobb esélyt biztosít az atomtöltet elkészítésére. Megismételte azonban, hogy nem akarnak atomfegyvereket kifejleszteni, mivel hazája atomprogramja békés célokat szolgál. Hangsúlyozta: ha mégis szándékukban állna az atombomba előállítása, abban senki nem tudná megakadályozni Iránt.
