Az Európai Uniónak a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, de szerencse, hogy ebben az időszakban éppen Szlovénia adja az EU tanácsának elnökségét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ljubljanában, a visegrádi csoportot (V4) alkotó országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia), valamint Szlovénia kormányfői szintű találkozóját követő sajtótájékoztatón.
A tanácskozás fő témái között volt a koronavírus-járvány utáni helyzet, a gazdaság újraindítása, a migráció és a nyugat-balkáni helyzet.
A magyar kormányfő meggyőződése szerint a legfontosabb ügy a gazdaság újraindítása. Ehhez szerinte három dolog kell: beruházások, a biztonság és a piacok bővítése. Orbán Viktor hangsúlyozta: beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell. Hozzátette: biztonság akkor lesz, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviseljük határozott álláspontunkat, amely semmilyen szétosztási kvótát nem támogat.
Kiemelte: szükség van a piacok bővítésére, ez pedig akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél hamarabb felveszik az Európai Unióba, és ezzel az unió erejét növeljük.
„Magyarország a következő hónapokban mindent meg fog tenni, támogatni fogja a szlovén elnökséget, hogy az sikeres legyen" – jelentette ki a magyar kormányfő.
„Szlovénia az uniós csatlakozása óta hagyományosan jól együttműködik a visegrádi csoporttal, és gyakran koordinálják prioritásaikat" – mondta a sajtótájékoztatón Janez Janša szlovén kormányfő.
Örömének adott hangot, hogy vendégül láthatja a visegrádi országok miniszterelnökeit, egyben megköszönte azt a támogatást, amelyet Szlovéniának nyújtottak a világjárvány alatt.
Amíg az Európai Unió nem tudta a segítséget megszervezni, ezek az országok védőfelszereléssel és oltóanyaggal támogatták Szlovéniát – mondta. „Nagy szolidaritás volt abban az időben Közép-Európán belül" – hangsúlyozta.
Újságírói kérdésre válaszolva az EU több tagállama által vitatott magyar gyermekvédelmi törvényről elmondta: sok olyan dokumentum van, amely válaszokat ad ezekre a kérdésekre, de gyakran elfelejtik őket. Megemlítette az Európai Unió Alapjogi Chartáját, majd idézte annak 14. cikkét, amely az oktatás szabadságával foglakozik.
„Ha megnézzük az alapvető emberi jogokról szóló dokumentumokat, látjuk, hogy mi tartozik európai és mi nemzeti hatáskörbe. A szlovének már elhagytak egy olyan országot, ahol ezek a dolgok kezdtek összefonódni" – utalt Janša az egykori Jugoszláviára.
„Nem szeretnénk, hogy az Európai Unióban ezt a hibát ismét elkövessék, hiszen van tapasztalatunk azon a téren, hogy ez hova vezet" – húzta alá, hozzátéve: mindenkinek tartania kellene magát az előre megbeszélt keretekhez és dokumentumokhoz, amelyeket aláírtak.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, a V4-en belül szoros együttműködésre törekszenek az Uniót érintő legtöbb kérdésben, így a járvány utáni helyzetet illetően is. E területen az egyik fontos témának az idegenforgalmat nevezte, hozzátéve, hogy a kontinens nyugati részében számos országban jelenleg rossz a helyzet.
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a nyugat-balkáni bővítés mellett külön hangsúlyozta az unión belüli szabad mozgást biztosító schengeni övezet kiterjesztésének fontosságát, sürgetve Románia, Bulgária és Horvátország felvételét.
Eduard Heger szlovák kormányfő szintén azt hangoztatta, hogy a V4 támogatja Szlovéniát uniós elnöki prioritásaiban.
