Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben a közelmúltban elfogadott pedofiltörvény, azaz a gyermekvédelmi törvény miatt, amely szerintük a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást" népszerűsítik vagy jelenítik meg. Szintén eljárás indult egy LMBT-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat miatt. Lengyelországgal szemben is hasonló ügyben indult kötelezettségszegési eljárás: itt az LMBT-ideológia mentes zónákról szóló önkormányzati határozatokat kifogásolta Brüsszel.
GAZDASÁGI ÉRDEKSÉRELEMBE CSOMAGOLTÁK
Az Európai Bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint Magyarország június 23-án „számos, korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt tett közzé". Mint írták: az új törvény tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítik" vagy jelenítik meg a 18 éven aluliak számára.
A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló döntés indoklásában az uniós bizottság mindenekelőtt leszögezte: a kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Ebben az esetben azonban Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenekfelett álló érdekével – írták.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért. Véleménye szerint Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok.
Néhány vitatott rendelkezés sérti továbbá az e-kereskedelmi irányelvet, nevezetesen a származási ország elvét is, a törvény ugyanis tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgáltatás más tagállamból származik. Magyarország továbbá nem indokolta meg a határokon átnyúló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozását, illetve nem jelentette be előre az Európai Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek és arányosak. A vitatott rendelkezések egy része sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az alapjogi charta vonatkozó cikkében megállapított adatvédelemhez való jogot. Végezetül a bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.
A másik ügyet érintően az Európai Bizottság arra emlékeztetett, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság január 19-én arra kötelezte egy LMBT-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy felelősségkizáró nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat" jelenít meg.
Az uniós bizottság kijelentette: ilyen kötelezettség az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetésmentességhez való jog korlátozását jelenti, és sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet.
Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a hagyományos nemi szerepektől való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg. Magyarország ugyanis nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenekfelett álló érdekével.
A BIZOTTSÁG POLITIKAI NYILATKOZATOKAT TESZ
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón a két kötelezettségszegési eljárás kapcsán elmondta, a gyermekek védelme, szexuális nevelésük olyan kérdés, amiből nem enged Magyarország, ezek a jogok a szülőket illetik meg.
Az Európai Bizottságnak a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos gyors lépését a miniszter úgy értékelte: az EB politikai nyilatkozatokat tesz, miközben a szerepe a szerződések betartatása lenne. Ha ezen túllép a testület, az szerinte a lojális együttműködés elengedhetetlen követelményének mond ellent.
Európában több országban is vita, valamint alkotmánybírósági döntés is született arról, hogy az uniós jog elsőbbsége ott biztosítandó, ahol van hatásköre, de azokhoz a területekhez semmi köze az Uniónak, amelyek esetében ilyen hatáskört nem ruházott át a tagállam. Szerinte tragikus lehet a közösségre nézve, ha ezt az uniós döntéshozók nem tartják be.
A miniszter elmondta: az uniós kötelezettségszegési eljárást illetően először el kell olvasniuk az eljárás megindításáról szóló uniós dokumentumot, amelyre majd jogi választ adnak. A gyermekvédelem ügyében hozott döntés összhangban van a magyar kormányzati célokkal és a gyermekek érdekeivel, ehhez a kérdéshez nincs köze az EU-nak, mert ez tagállami hatáskör, és ezt fogják kifejteni a válaszban – magyarázta.
A másik megindított eljárással kapcsolatban azt mondta, nem lát rá jogi alapot, ráadásul nincs is köze a gyermekvédelmi törvényhez, a kormányhivatal a fogyasztóvédelmi törvény alapján hozott döntést az LMBT-mesekönyv kapcsán.
