A Németország nyugati részét sújtó áradásoknak több mint száz, Belgiumban pedig legkevesebb 15 áldozata van, és több tucat ember hollétéről nem tudni a hatóságok pénteki összesítése szerint. Észak-Rajna-Vesztfália tartományban legkevesebb ötvenen, Rajna-vidék-Pfalzban legalább 63-an vesztették életüket. Belgiumban négy embert vezetnek eltűntként a napok óta tartó heves esőzések nyomán kialakult özönvízszerű áradások miatt. Az ország déli részén a folyók kiléptek medrükből, sokakat evakuáltak. Luxemburgban szintén ezreknek kellett elhagyniuk otthonukat, Hollandiában katasztrófahelyzetet hirdettek.
Észak-Rajna-Vesztfáliában 23 városban és járásban küzdenek áradással. A legdrámaibb helyzet pénteken a Köln melletti Erfstadt Blessem nevű negyedében alakult ki. Ott az alámosások miatt összeomlott több lakóház és egy középkori eredetű épületegyüttes, a blessemi vár egy része.
Így nézett ki pénteken délelőtt a mentőhelikopterből a Blessem járáshoz tartózó Erftstadt. Azt követően, hogy a felázott talaj a Kölntől délnyugatra fekvő városka egyes részein lesüllyedt, a földcsuszamlás számos házat nyelt el (Fotó: AP via Beta)
A természeti katasztrófát leginkább megszenvedő német járásban, Ahrweilerben 50-60 embert keresnek. A járási közigazgatási hivatal csütörtök este még azt közölte, hogy 1300 embert tartanak nyilván eltűntként. Ezt pénteken azzal magyarázták, hogy a mobilszolgáltatás akadozása miatt sok embert nem lehet elérni telefonon.
Számos településen éjszaka is tartott a mentés, a tűzoltóság, a katasztrófavédelmi szervezet (THW) és a hadsereg (Bundeswehr) egységei több ezer embert helyeztek biztonságba a veszélyessé vált otthonukból.
A helyzet kritikus és áttekinthetetlen, halottak biztosan vannak, de még nem tudni, hogy mennyien vesztek oda – nyilatkozott Herbert Reul tartományi belügyminiszter, akinek szülővárosában, az ugyancsak Köln melletti Langenfeldben is számos épület víz alá került.
Armin Laschet tartományi kormányfő a belügyminiszterrel Düsseldorfban tartott tájékoztatóján elmondta, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában legalább 43-an haltak meg az utóbbi napokban az áradások miatt.
A Bonn térségében fekvő Euskirchen melletti Steinbach patak völgygátjánál gátszakadás fenyeget. Több ezer embernek kell elhagynia az otthonát. Rajna-vidék-Pfalz Mainzban péntek kora délutánig 63 halálesetet regisztráltak. Az áldozatok száma várhatóan tovább emelkedik.
A hét elején kezdődött esőzések miatt megáradt patakok és folyók egy viszonylag szűk területen, Wuppertalban és környékén, és a Köln-Bonn-Koblenz alkotta vonaltól a belga, luxemburgi és holland határig húzódó nagyjából harminc kilométeres sávban pusztítottak a legnagyobb erővel.
Liege-ben a Meuse ugyan már nem áradt tovább, a helyzet így is elkeserítő (Fotó: AP via Beta)
Belgium legsúlyosabban érintett térsége a francia nyelvű vallon tartomány déli, délkeleti régiója, ahol a folyók megáradtak, a partok közelében fekvő városok és települések lakóinak helyzete továbbra is aggasztó. Számos várost lezártak a forgalom elől, házak dőltek össze vagy váltak lakhatatlanná. A medrükből kilépett folyók autókat sodortak el. A régióiban a vezetékes víz többfelé ihatatlanná vált.
Noha a Meuse szintje az éjszaka folyamán nem emelkedett, katasztrófától tartanak az ország keleti felében található Liege-ben. A folyó felsőbb szakaszán épített vízzárógát esetleges meghibásodása miatt a szakértők szerint víztömeg zúdulhat a hozzávetőleg kétszázezer lakosú nagyvárosra, ugyanis a vízszintet szabályzó gát hat zsilipéjéből kettő működik. Liege polgármestere még csütörtökön arra szólította fel a lakosokat, hogy lehetőség szerint hagyják el a várost.
Hollandiában a leginkább érintett régió az ország keleti felében fekvő Limburg tartomány, ahol számos település, köztük Maastricht alacsonyabban fekvő kerületeinek lakosságát evakuálták. A tartományban legkevesebb 12 ezer embert telepítettek ki.
Luxemburgban az áradások miatt ezreknek kell elhagyniuk otthonaikat, a medrükből kilépett folyók házakat öntöttek el, forgalmi zavarokat okoztak a közúti és a vasúti közlekedésben.
Angleurban (Liege járás) az utak és utcák is folyóvá váltak (Fotó: AP via Beta)
A dombvidék völgyeiben sok patak és kisebb folyó kanyarog, rendszerint csendesen, árvizet ritkán okozva. Ezért a nagyobb németországi folyókkal, például a Dunával ellentétben nemigen vannak védművek, gátak vagy bármikor bevethető mobilgátak.
Ugyancsak fontos tényező, hogy a domborzati viszonyok miatt a települések általában éppen a folyóvizek mentén, a völgyek alján terülnek el, ahol felgyülemlett a rendkívüli mennyiségű csapadék, amely egy laposabb vidéken egyenletesebben oszlott volna el, kisebb kárt okozva.
