Három kulcsfontosságú EU-testület vezetője írta alá tegnap Brüsszelben azt a nyilatkozatot, amely megnyitja az utat a közösség reformjával és jövőjével foglalkozó nagyszabású konferencia előtt. Az egy évig tartó tanácskozás májusban kezdődhet és a munkájába bevonnák az Unió lakosságát is. A konferencia így a polgárok széles körű vitafórumává válhat, amelynek résztvevői elmondhatják véleményüket és javaslataikat azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen az EU a következő évtizedekben.
Az EU-polgárok többsége támogatja a közösség jövőjéről szóló konferenciát, amely május 9-én, az Európa napon kezdődik Strasbourgban. Az ötletgazda francia elnök már egy évvel korábban elindította volna a tanácskozást, ám több okból (így a kibontakozó koronavírus-járvány és az uniós intézmények torzsalkodása miatt) erre az évre halasztották a kezdést. Emmanuel Macron még 2019-ben fogalmazta meg javaslatát azzal a szándékkal, hogy a lakosság közvetlenül is beleszólhasson az uniós politika alakításába, a közösség jövőjének formálásába.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament által megrendelt friss közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezettek több mint fele (51 százaléka) fontosnak tartja a különböző helyzetű emberek bevonását az Uniót érintő döntésekbe. Még ennél is nagyobb azok aránya (60 százalék), akik azt javasolják, hogy a döntések előkészítésében fontos szerepet kellene biztosítani a szakértőknek, tudósoknak, értelmiségieknek, továbbá a fiataloknak és természetesen a nemzeti kormányoknak. A válaszadók háromnegyede egyetért abban is, hogy a tervezett konferencia kedvező hatással lesz a demokráciára, amit sokan az EU legfontosabb értékei közé sorolnak a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
Ezúttal nem egy szokványos tanácskozásról van szó, hanem egy olyan rendezvénysorozatról, amely egy évig is eltarthat. Bár a program hivatalosan májusban indul, tegnap Brüsszelben, az uniós parlament épületében három kulcsfontosságú intézmény vezetője, Ursula von der Leyen (Európai Bizottság), David Sassoli (Európai Parlament) és António Costa (Európai Unió Tanácsa) közös nyilatkozatot írt alá, amely rögzíti a célkitűzéseket és egyéb fontos követelményeket, feladatokat, illetve a hatásköröket. A konferenciát a három intézmény első embere tiszteletbeli elnökként irányítja majd egy végrehajtó bizottság segítségével.
A közös nyilatkozatban egyebek mellett az is szerepel, hogy a polgárok minden témát megvitathatnak, amelyeket fontosnak és érdemesnek tartanak az EU jövője szempontjából. A remények szerint széles részvétellel zajló konferencia résztvevői – egy-egy tematikus összejövetelen – egyebek mellett véleményt nyilváníthatnak a környezeti kihívások és a társadalmi gondok kezeléséről, biztonsági kérdésekről vagy épp arról, miként képzelik el az EU globális szerepét a jövőben. Javaslatokat várnak tőlük a közösség intézményi, illetve hosszú távú reformjáról is.
A véleményeket helyi, regionális, nemzeti és európai tanácskozásokon, valamint online fórumokon, sőt egy többnyelvű digitális platformon fejthetik ki a résztvevők. Az elhangzottakat, illetve leírtakat félévente összegzik az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az EU Tanácsa, a nemzeti parlamentek, valamint a civil szervezetek és az érdekeltek képviselői. A konferenciát, illetve a vitasorozatot jövő tavasszal kívánják befejezni – a lakosságtól érkezett javaslatokra is épülő – konkrét határozatokkal és iránymutatásokkal.
