Áttekinthető forráselosztásra szükséges a kultúrában, az új finanszírozási rendszerben a pénzekhez követelmények fognak társulni. Erről Csák János kulturális és innovációs miniszter beszélt egy szerdai interjúban.
„Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. A tervek szerint az idén már ilyen keretrendszerben működünk” – hangsúlyozta a tárcavezető a kultúra.hu-nak.
Csák János kitért arra, hogy Magyarországon történetileg jóval nagyobb az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban, mint másutt. Azt helyesnek nevezte, hogy Európában kiemelkedően sok állami forrást költenek a kultúrára, hiszen rengeteg tehetséges ember tevékenykedik a területen. Azonban – mint fogalmazott – ezek a források kissé szétszaladtak.
„Áttekinthetővé tenni a kulturális szférában: mely terültre milyen források jutnak, és ezek hogyan oszlanak el. A széttagoltság miatt az eredmények összegzése, az utánmérés gyakran elmaradt. Pedig fontos látnunk, hogy az adott célokra fordított pénz hogyan hasznosul, egy-egy projekt hány látogatót vonz. Minden területnek kialakítjuk a maga sajátos mérési rendszerét, így reális követelményeket támaszthatunk” – fejtette ki Csák János.
A miniszter szerint a politikának ki kell fejeznie az értékpreferenciáit, de emellett másnak is van létjogosultsága. A forráselosztások kapcsán kiemelte, hogy figyelembe kell venni, miként viszonyul egymáshoz a főváros és a vidék turizmusból származó bevétele, mert az befolyásolja a kulturális költéseket is. „Magyarország minden területén elérhető távolságon belül kell gazdag kulturális kínálatot biztosítanunk. Ezért vannak vármegyei könyvtáraink, színházaink, múzeumaink. (...) Az államnak az a feladata, hogy a tehetséges, értéket teremtő művészeket támogassa”.
Csák János (Fotó: MTI)
Csák János azt mondta az interjúban, hogy az előadó-művészeti törvény újragondolásáról tárgyalnak a színházi szervezetekkel. Arról is szólt, hogy a miniszteri keretből ezentúl azok az intézmények kaphatnak pénzt, amelyek projekttervet nyújtanak be, a várt eredmény felvázolását.
Megjegyezte, hogy 2021-ben a kulturális színtér teljes bevételeinek több mint 80 százaléka származott állami támogatásból, igaz, ebben a pandémiának is szerepe volt. „Az a feladatunk, hogy megnézzük: van-e olyan sztenderd, amit feltételként támaszthatunk az egyes művészeti ágakban? Ha van olyan szereplő, aki évi kétmilliárd forintos állami támogatás mellett behoz 300 millió forint szponzori pénzt és 200 millió forint jegybevételt, akkor meg kell nézni, hogy a többi hasonló profilú intézménynek ez miért nem sikerül”.
A tárcavezető szerint a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentése lehetőséget teremt az embereknek arra, hogy több pénzt szánjanak a kultúrára.
„Nem akarunk zenekarokat megszüntetni, színházakat bezárni. A külföldi cégek nem a hazai piacért jönnek, (...) hanem a magyar elmékért és munkaképességért. Ennek fenntartásához az szükséges, hogy Magyarország a GDP több mint egy százalékát fordítsa kultúrára, szemben az Európai Unió 0,4-0,5 százalékával. Ehhez járul majd hozzá remélhetőleg a középosztály nagyobb szerepvállalása a kulturális életben” – szögezte le.
A kulturális és innovációs miniszter beszélt arról, hogy hisz az intézményvezetői posztok pályáztatásában. A Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára kevésnek tartotta a két pályázót, ezért nyilvánította azt érvénytelennek.
Nyitókép: Csák János (Fotó: MTI)
