Egyre durvább hangnemre számít Magyarországgal szemben Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az orosz–ukrán háború kegyetlenebb lesz; a vérontást, amelytől Magyarországot távol tartaná, szerinte azonnali tűzszünettel és tárgyalásokkal kellene megakadályozni. A budapesti Várkert Bazárban tartott hagyományos évértékelő beszédében Orbán emellett azt is hangsúlyozta szombaton, hogy a rendszerváltozás óta 2023 lesz a legveszélyesebb év, a tavalyi pedig a legnehezebb volt. Figyelmeztetett arra is, hogy a világ a vadnyugat felé tart. „A külhoni magyarok továbbra is számíthatnak ránk, hiszen egy vérből valók vagyunk" – üzente.
Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltozás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében. A rendezvényen mások mellett részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A VMSZ vezetője az Orbán-beszédet a következő bejegyzéssel értékelte Facebook-oldalán: „Komoly, mértéktartó, erőt adó és felemelő volt, mint mindig!". Összegzésképpen hozzáfűzte, hogy „a közelmúltról és a jövőről, a leselkedő veszélyekről és a sikerhez vezető esélyekről, feladatokról" volt szó.
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban (Fotó: MTI)
Orbán Viktor a Várkert Bazárban először a földrengés utáni törökországi mentésbe bekapcsolódott 167 magyart köszöntötte, megjegyezve, hogy 35 embert mentettek ki a romok alól.
A jövő szempontjából a legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy az Európában zajló hatalmas változások – amelyek új, szellemi, politikai, gazdasági és katonai feladatokat hoznak – „elveszik, vagy meghozzák a magyarok életkedvét".
Az elmúlt tizenkét évet felidézve úgy fogalmazott: átvágtuk magunkat a 2010-ben elzavart szocialista kormányok itt hagyott törmelékhalmain, a vadkeleti szocializmus romjain, túljutottunk a munkanélküliségen, a zsugorodó gazdaságon, a devizahiteleken, a rosszkedvű irigységen, a Nyugat előtti hasra esésen, az égig érő rezsiszámlákon, a hálapénzen, a segélyből élő ügyeskedésen és a beletörődő igénytelenségen. Egymillió ember állt munkába, a gazdaság pedig háromszorosára növekedett, s már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták kormányzása alatt. Orbán szerint újjászervezték a magyar államot, elővarázsoltak egy nemzeti keresztény alkotmányt, s felépítették az új gazdaságot.
A tavalyi parlamenti választásról elmondta: a baloldal összefogott a kormánypártok ellen, Brüsszel „megpróbálta kiszárítani a kincstárat, Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide Amerikából négymilliárd forintnyi dollárt, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözni ránk. Pórul jártak, ezt megint elkalibrálták. Nem kicsit, nagyon" – állapította meg a miniszterelnök.
PÉNZESŐT KAP A VIDÉK
Megemlítette, hogy a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanása óta a világ átlépett a háború éveibe. Minden megváltozott a politikában és a gazdaságban, a világ a vadnyugat felé vette az irányt – fogalmazott.
Közölte: 2020 óta folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, s ez akár még évekig folytatódhat. A rendszerváltás óta eltelt 32 évből a 2022-es volt a legnehezebb – állapította meg.
Hozzátette: amikor a Nyugat a szankciókkal belépett az ukrajnai háborúba, mindent újra kellett gondolni. Megígérte, hogy marad a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal kötött megállapodás, a 13. havi nyugdíj és a rezsivédelem. Leszögezte: a magyar kézbe vett stratégiai ágazatokat, a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart a kormány meg tudja tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is visszamagyarosítja.
Orbán Viktor kormányfő: „A külhoni magyarok továbbra is számíthatnak ránk” (Fotó: MTI)
Marad a vidéknek tett ígéret is. „Soha nem látott fejlesztéseket indítunk be, annyi pénzt biztosítunk, amennyit még nem látott a magyar vidék. Felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot, a privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztjuk", amely a világpiacon is helytáll – ígérte.
Hozzáfűzte: a gazdasági növekedés biztosítása érdekében le kell győzni a két ellenséget, a háborút és az inflációt.
LÉTFONTOSSÁGÚ A NATO
Az orosz–ukrán háborúról kifejtette: Magyarországnak ki kell maradnia belőle. Orbán szerint helyes és erkölcsileg rendben lévő, hogy az önálló, szabad és szuverén állam, Magyarország kimarad a háborúból. Közölte: Oroszország megtámadta Ukrajnát, „ez az ő háborújuk, és nem a miénk". A magyar baloldalról azt mondta, hogy a háború pártján áll, és fegyvert is szállítana Ukrajnának.
Fenntartjuk gazdasági kapcsolatunkat Oroszországgal, s ezt tanácsoljuk a Nyugatnak is, mert kapcsolatok nélkül nem lesz tűzszünet, sem béketárgyalás – állapította meg. Szerinte ez a felfogás csak Európában kivétel, a világban általános. Kijelentette: nem életszerű, hogy Oroszország fenyegetné Európa biztonságát. Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO-ellen.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország és Oroszország között ott a helye a szuverén Ukrajnának. Orbán rámutatott: a háborúpártiak ezt Oroszország legyőzésével érnék el, a magyar kormány pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal, mert életeket csak így lehet megmenteni.
A kormányfő leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Utalt azonban arra, hogy a NATO védelmi, és nem háborús szövetség. A tagállamok nem várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot.
ÁLLJÁK A SARAT
Közölte: aki elhiszi, hogy képes ellenőrizni, menedzselni a háborút, az túlbecsüli saját erejét, és alábecsüli a kockázatokat. Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már igen – figyelmeztetett. Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskolák éléről, sokan halnak hősi halált a fronton – szögezte le. A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli – jelentette ki, hozzátéve: „több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban". Minden külhoni magyarnak pedig azt üzente, hogy „továbbra is számíthatnak ránk, hiszen egy vérből valók vagyunk".
Úgy ítélte meg, hogy Európa a háborúba sodródás perceit éli, sőt már közvetett háborúban áll Oroszországgal. Kijelentette: garanciát kellett volna adni arra, hogy Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba. Ehelyett – tette hozzá – a Nyugat úgy döntött, nem szigeteli el a konfliktust, hanem összeurópai szintre emeli.
Orbán figyelmeztetett: számolni kell azzal, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz. Ezért fel kell készülni arra, hogy a Magyarországgal szembeni hangnem is egyre durvább és kíméletlenebb lesz. Ám azt ígérte, hogy kormánya állni fogja a sarat.
Hangsúlyozta: béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással. A magyar kormány szerint a további harc nem a győzelmet és a békét hozza el, hanem további százezrek halálát, kiszélesedő konfliktust, nyílt katonai konfliktusba keveredő országokat, évekig tartó háborút, s a világháború veszélyét.
NEM KÍMÉLTE BRÜSSZELT
Brüsszellel kapcsolatban megjegyezte: bajt szabadított ránk az energiahordozókra kivetett büntetőintézkedésekkel, szankciós inflációt okozva. Az európai újjáépítési programból pedig nem adta oda se a Magyarországot, se a Lengyelországot megillető részt.
Kiemelte: a szankciók tavaly négyezer milliárd forintot (10,5 milliárd euró) vettek ki a magyarok zsebéből. Ennyivel többet költöttek energiára a hazai vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatt Magyarországon.
Leszögezte, az a legfontosabb, hogy az inflációt ne tekintsük kivédhetetlen Isten csapásának. Emlékeztetett rá, hogy kormánya két tucat intézkedéssel védi a vállalatokat és a lakosságot. Egy átlagos család a rezsicsökkentett árakon keresztül – Európában egyedülálló módon – havi 181 ezer forintot (469 euró) spórol meg.
Jelezte: az élelmiszerárstop addig lesz érvényben, amíg a kormány az inflációt csökkenő pályára nem tudja állítani. Marad a kamatstop is, amely 350 ezer családot véd. Elmondta: május 1-jétől buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérletet és vármegyebérletet vezetnek be. Az utóbbi 9450 forintba (24,6 euró), az előbbi 18 900 forintba (49,3 euró) kerül majd.
A fájdalmasan magas infláció és a többi gond ellenére a magyar gazdaság állta a sarat 2022-ben: soha ilyen sokan nem dolgoztak még az országban, rekordot döntött az export, és soha ennyi befektetés nem történt Magyarországon, ahol a devizatartalék is példátlanul nagy.
Orbán azt is mondta, hogy a gender propaganda a gyermekekre leselkedő legnagyobb veszély, és a pedofíliára nincs bocsánat. Megígérte, hogy Magyarországon lesz Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszere. Hangsúlyozta: arra is törekszenek, hogy a gyermekes családok anyagi helyzete jobb legyen, mint azoké, akik nem vállalnak gyermeket.
AZ ELLENZÉK NEM ÉRTI
Az ellenzéki pártok úgy vélik, Orbán Viktor miniszterelnök nem Magyarország valódi problémáiról beszélt az évértékelőn. A DK szerint Orbán elvesztette az országnak járó EU-pénzeket, az európai szövetségeseit és a becsületét. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke úgy fogalmazott, hogy „Orbán európai szövetségeseivel háborúzik". Az LMP országgyűlési képviselője, Kanász-Nagy Máté pedig azt mondta: nem hangzott el, hogy a kormány hogyan kívánja kezelni „az elmúlt 12 év elhibázott politikája miatti" energiafüggőséget. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke közleményében ezt írta: „a mai magyar politika egy olyan rémálom, amiben a szemfényvesztő populisták hazugságai ismétlődnek". Az MSZP nevében Kunhalmi Ágnes társelnök úgy ítélte meg, hogy a miniszterelnök kizárólag kormányzásától független tényezőkkel indokolta az országot ért negatív hatásokat, saját felelősségről nem beszélt. A Párbeszéd szerint Orbán csődbeszédet tartott évértékelő helyett.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban (Fotó: MTI)
