Egyre nehezebb a helyzet az illegális migráció tekintetében, a számok és a tények egyre riasztóbbak, mégsem irányul elég figyelem erre a problémára – figyelmeztetett Orbán Viktor tegnap Budapesten. A magyar miniszterelnök előzőleg Aleksandar Vučić szerb államfővel és Karl Nehammer osztrák kancellárral egyeztetett a budai Várkert Bazárban.
A háromoldalú találkozón az államközi kapcsolatok erősítéséről, valamint az illegális migráció, a szervezett bűnözés és a csempészet elleni közös fellépésről is tárgyaltak. Napirenden szerepelt a határátkelőkre nehezedő nyomás csökkentése is együttes fellépés keretében, de egyeztettek az energiaválsággal és az Ukrajna ellen indított inváziója miatt Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókkal összefüggő egyéb problémákról, illetve azok – nemzeti szinten lehetséges és esedékes – kezelésének lehetőségeiről.
A megbeszélés után közös sajtótájékoztatót tartottak.
A vendéglátó magyar kormányfő ebből az alkalomból kiemelte: ez egy hosszabb sorozat első megbeszélése volt. Három olyan ország vezetője találkozott, amelyet a lehető legsúlyosabban érint a(z illegális) migráció. „Mind a hárman szenvedünk” a jelenségtől – állapította meg.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a három ország nemcsak a saját határait védi, hanem Európáét is. Magyarország teljesíti a schengeni tagságból fakadó kötelezettségeit, de az lenne az érdeke, s egész Európa érdeke is, hogy a védvonalat minél délebbre tolják.
Orbán Viktor közölte: a jelenleg tapasztalható helyzet rengeteg energiát, élőerőt és óriási összegeket emészt föl, miközben vannak más égető problémák is. A figyelem is ezekre irányul elsősorban – fűzte hozzá, megemlítve az Ukrajna elleni orosz háborút, „a mindannyiunkat gyötrő magas energiaárakat és a szankciókat”.
Szerinte a migráció is legalább ilyen fontos kérdés. Közölte: a háromoldalú találkozón arra tettek kísérletet, hogy szembe nézzenek a helyzettel és intézkedéseket dolgozzanak ki. Magyarország azért kezdeményezte az összejövetelt, mert helyzete a legkülönlegesebb. Két irányból is ki van téve migrációs hatásoknak. Keleti irányból az ukrán menekülők érkeznek, Dél felől pedig – hangsúlyozta – „folyamatos ostrom alatt áll”.
ÚJ DIMENZIÓT KERESNEK
Kiemelte: az Európába vezető migrációs útvonalak közül a legsúlyosabban érintett a nyugat-balkáni. Ráadásul az is nehézséget okoz, hogy „az illegális migráció és az embercsempészek aktivitása szintet lépett”, már éles lőfegyvereket is használnak egymás közötti konfliktusokban és a határőrök ellen is – közölte.
Arról is beszélt, hogy Budapest eddig is segítette Szerbiát és Észak-Macedóniát, de most az együttműködés egy új dimenziójára van szükség, ezért hamarosan lesz egy következő találkozó Belgrádban, ahol az illetékes miniszterek egyeztetnek, a konkrét intézkedéseket öntik jogi formába, illetve ha közös fellépés lesz, ennek a pénzügyi és élőerő-feltételeit is tisztázzák. Egy harmadik találkozót is terveznek, amelyre Bécsben kerülhet majd sor.
Orbán elmondta: akik illegálisan vannak a három országban, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek, emellett menekültkörzetet kell létrehozni az EU területén kívül, hogy a menedékkérelmet csak és kizárólag ott lehessen benyújtani. Brüsszelnek azt tanácsolta, hogy egy új menekültpolitikát alakítson ki, de – jegyezte meg – addig sem „ülhetünk ölbe tett kézzel, hanem cselekednünk kell”, nemzeti megoldásokat kell találni.
Orbán Viktor miniszterelnök (jobbról) fogadja a magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozóra érkező Aleksandar Vučić államfőt a budai Várkert Bazárnál (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)
MEGSEGÍTIK EGYMÁST
Rámutatott arra, hogy mindemellett van egy világgazdasági visszaesés és egy világélelmezési problémahalmaz is, amelyek mind növelik az illegális migrációt. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a szállítási útvonalak, amelyek keleti irányból érkeztek Magyarországra, immár megbénultak, vagy meg fognak bénulni a következő időszakban, ezért a magyarok kulcskapcsolatrendszere déli irányban van, legyen szó közlekedésről, energiáról, vagy földgázról. „Magyarországnak úgy kell most Szerbiára tekintenie mint a legfontosabb partnerére, akin keresztül el tudja érni a világot” – fogalmazott a kormányfő.
Kijelentette: ezért a legszorosabb együttműködésre törekednek Szerbiával. „Hálásak vagyunk a szerbeknek, hogy rajtuk keresztül jön az a cső”, amelyen Magyarország ma gázt kap – mondta. Hozzáfűzte: „amíg Magyarországon lesz gáz, addig lesz Szerbiának is gáz, majd valamilyen módon megsegítjük egymást”.
Megjegyezte: nincs közös európai megoldás az európai cégek megsegítésére, s nincs közös pénzügyi alap sem, hogy kompenzálják ennek az anyagi következményeit. Ezért a gazdag országok óriási összegekkel fogják megsegíteni a saját cégeiket, ám a szegényebbek ezt nem tudják megtenni. Ezzel valamit kezdenie kell Brüsszelnek, mert az európai egységet ez meg fogja bontani – értékelt.
ÉLELMISZERVÁLSÁG FENYEGET
A szerb államfő is felhívta a figyelmet az Oroszország elleni uniós szankciók nyomán kialakult problémákra. Megoldási javaslatokat is megfogalmazott. Aleksandar Vučić elmondta: a földgázellátásban sokkal nagyobbak a gondok, mint azt az emberek gondolnák.
Beszélt az állami költségvetésre nehezedő terhekről, és arról is, hogy mindaz, amit Szerbia az utóbbi tíz évben elért, „önhibánkon kívül fél év alatt semmivé válhat”. Ebben Szerbia, Magyarország és Ausztria nem vétkes – nyomatékosította.
A földgázzal kapcsolatban megállapította: nemcsak az a kérdés, hogy lesz-e elég a lakosság számára, hanem az is, hogy jut-e a vállalatoknak. És az is kérdés, hogy ki fizeti a számlát.
A földgáztartalékokról elmondta: „mindenki őrzi a sajátját,ám ha hiány keletkezik, szerzünk valakitől, de ha neki lesz szüksége rá, kap tőlünk”. Ez az elv vonatkozik az élelmiszerre is, merthogy ezen a területen is válság lesz – állapította meg Vučić, aki megköszönte Orbánnak és Nehammernak, hogy támogatják Szerbia EU-csatlakozási törekvéseit.
Az EU központi bankját arra kérte, hogy erősítse meg az euró árfolyamát, mert annak gyengülése (a dollárral szemben) nagy gond számunkra és robbanásveszélyt okoz. Sőt uniós tagok is bajba kerülhetnek a gyenge euró miatt.
A migránshelyzetről megjegyezte: Szerbiában nő az afganisztáni, szíriai, és pakisztáni menekülők száma. Ukrajnából és Oroszországból pedig 17 600-an érkeztek Szerbiába.
Vučić bejelentette, hogy Belgrád az év végéig jelentős mértékben összehangolja vízumpolitikáját az Unióéval. Szerinte ez azt is jelenti, hogy Szerbiába már nem utazhatnak be olyan személyek, akik azért jönnének ide, hogy illegálisan tovább menjenek Nyugatra.
Megerősítette, hogy október 7-én szakértői szinten javaslat készül egy megállapodásraarról, hogy „közös munkával segítsünk Ausztriának és Magyarországnak”. Ezt követően kerülhet sor magas szintű vezetői találkozóra Belgrádban a megállapodás hitelesítése, illetve egy cselekvési terv elkészítése végett.
