Megállapodás született az uniós pénzekről

Az uniós tagállamok EU-hoz akkreditált nagyköveteinek hétfő éjszakába nyúló brüsszeli értekezletén sikerült megegyezésre jutni Magyarország helyreállítási tervének elfogadásáról és a kondicionalitási eljárásról, egyúttal az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós támogatásról és a globális minimumadóról is. Amint azt korábban a cseh elnökség jelezte, a három kérdést együtt kezelték. Utóbbi kettőben a magyar kormány ellenvéleményt képviselt, de végül sikerült kompromisszumra jutni, amelynek eredményeképp Magyarországnak nem kell részt vállalnia az Ukrajnának szánt közös uniós hitelfelvételben, a minimumadó esetében pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, és így Magyarország adóemelés nélkül csatlakozhat a globális minimumadóhoz.

A magyar kompromisszumkészségért cserébe a tagállamok elfogadták a magyar helyreállítási tervet, és 10 százalékkal csökkentették a három operatív programban a vállalások teljesüléséig felfüggesztett források arányát. Ez azt jelenti, hogy az uniós nagykövetek az éjszakába nyúló ülésükön az EU-költségvetésből származó felzárkóztatási forrásokból 6,3 milliárd euró zárolását javasolták az úgynevezett 27 mérföldkő magyar részről történő teljesítéséig.

A megállapodás megkötésében fontos szerepet játszó Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok. Közölte, a hétfői döntés azt is jelenti, hogy Magyarország – a többi tagállamhoz hasonlóan – most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz.

Navracsics Tibor a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, az volt a céljuk, hogy december 31-éig megállapodjanak az Európai Bizottsággal (EB) a kohéziós pénzekről annak érdekében, hogy Magyarország a forrásvesztést elkerülje.

Emlékeztetett, hogy az Európai Tanácsnak még jóvá kell hagynia a megállapodást, ami előtt most megnyílt az út, az Európai Bizottsággal pedig még alá kell írni a kohéziós pénzek tekintetében a megállapodást.

A megegyezésnek köszönhetően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára. Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására fordítják, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését, 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszti lehetővé.

Navracsics Tibor azt mondta, az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig: ebből több mint 4000 milliárd forintot már jóváhagyott az EB az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezer milliárd forint jut a többi operatív programra.

A miniszter szavai szerint a magyar tárgyalási stratégia nyitott volt, vagyis a magyar kormány komoly tárgyalási alapnak tekintett minden olyan kérést, aggályt, amely a bizottságtól érkezett, és amennyiben jó megoldást látott, állt a bizottság rendelkezésére. Ennek volt köszönhető, hogy a jogállamisági-feltételességi eljárással kapcsolatban már szeptemberben megállapodtak a bizottsággal, ez tette lehetővé, hogy rákanyarodjanak a két nagy pénzügyi alappal kapcsolatos tárgyalások folytatására, amely november végére meghozta eredményét.

Felidézte, az EB már november végén visszaigazolta, hogy kiválónak tartja a magyar nemzeti újjáépítési tervet, és a kohéziós pénzek vonatkozásában sem látott további aggályokat.

Közölte, ami most december közepén történik, az csak az Európai Tanács részéről a nyugtázása az eddigi munkának. Bizakodását fejezte ki az iránt, hogy napokon belül aláírhatják a helyreállítási alappal, valamint az operatív programokkal kapcsolatos partnerségi megállapodást.

A miniszter kérdésre válaszolva jelezte: bízik abban, hogy nem lesznek újabb követelések uniós részről. Folyamatos a párbeszéd az Európai Bizottsággal, a most elért mérföldkő a bizottság részéről is azt jelenti, hogy nyugtázzák az eddig tett magyar erőfeszítéseket – erősítette meg, hozzátéve: a kormány arra törekszik, hogy bármilyen probléma felmerül, azt a tárgyalások során tisztázzák, és ne újabb követelésként fogalmazódjon meg.

Az uniós tárgyalásoknál a Magyarország számára meghatározott mérföldkövekről Navracsics Tibor azt mondta, jó esélye van Magyarországnak arra, hogy példát mutasson az Európai Unió többi tagállamának abban, hogyan lehet konkrét lépésekkel egy ideológiailag vezérelt hisztériakampányt kezelni, továbbá a közbeszerzések és a gazdaság kifehérítése területén további lépéseket tenni, ami más uniós tagállamoknak is mintául szolgálhat.

A jogállamisági mechanizmus jövőjét és legitimációját az dönti el, mennyire tudják távol tartani az aktuálpolitikai, pártpolitikai szempontoktól – válaszolta egy másik kérdésre. Hangsúlyozta: nem baj, ha az EU védeni akarja saját költségvetési és pénzügyi érdekeit, a probléma akkor keletkezik, ha egy alapvetően jogi folyamatba politikai szempontok kerülnek.

Magyarországnak a globális minimumadóhoz való csatlakozása semmilyen adóemelést nem jelent – mondta Navracsics Tibor.

Az OECD javaslatára 137 ország állapodott meg arról, hogy 2022 végéig saját adószabályaikba ültetik a globális minimumadót, ami 15 százalékos minimális társasági adó kulcs kivetését jelenti a nagy multinacionális vállalatokra. Ehhez csatlakozik most Magyarország is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a tanács levelet is küldött arról, hogy a globális minimumadó elfogadása Magyarországot nem kényszeríti a jelenlegi adórendszer mellett – az iparűzési adó beszámítására tekintettel – adóemelésre.

Arra a felvetésre, hogy korábban kormányzati szereplőknek elvi kifogása volt a globális minimumadóval kapcsolatban, Navracsics Tibor elmondta, ezeket sikerült elhárítani, ugyanis az elvi probléma az volt, hogy Magyarországnak különösen káros lenne ez az adónem, ha annak bevezetése adóteher-növekedéssel járna, tovább ha a versenyképesség rovására menne.

Azzal, hogy Magyarországnak nem kell adót emelni, a mi részünkről rendben van a dolog. Ez azt jelenti, hogy az iparűzési adót nevezhetjük globális minimumadónak is – fogalmazott.

Gulyás Gergely szerint Magyarországon a globális minimumadó néhány nagy céget érint, nekik lesz egy plusz adófizetési kötelezettségük. A rendszer okosan van felépítve, vagyis a nagy globális cégek adófizetési kötelezettségénél figyelembe vették volna azok magyarországi tevékenységet is, csak a cégek nem itt fizették volna az adót – magyarázta, hozzátéve, ez az, ami Magyarországot érdekeltté tette az adó bevezetésében.

Az ukrajnai hitellel kapcsolatban elmondta: Magyarország álláspontja az volt, hogy további közös hitelfelvételre ne kerüljön sor, és sikerült olyan megoldási formát találni, amely további hitelfelvételre nem kötelez minket. Magyarország jobbnak látta volna, ha Ukrajna kétoldalú megállapodásokat köt a tagállamokkal, de Ukrajna egyszerűbbnek találta, ha egyben kapja meg a támogatást, és az EU talált erre megoldást – magyarázta.

Megjegyezte: az uniós költségvetés keretein belül van a 18 milliárd eurós támogatás Ukrajna számára.

Ahogy lesz európai uniós pénz, a tanárbérek emelése megvalósul – erősítette meg kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Hozzátette: ha 2023. január elsejével hozzáférhetnek az operatív programok forrásaihoz, akkor januártól lesz emelés.

Szerinte a pedagógusbér-emelésre szánt forrásokat illetően a bizottságtól kell megkérdezni, hogy ezek január elsejével megnyílnak-e Magyarországnak, vagy valamilyen további feltételt támaszt a testület.