Romániában 1 millió kétezer-kétszáz személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek az idei népszámláláson, így a magyar kisebbség a lakosság 6 százalékát teszi ki azok körében, akik válaszoltak erre a kérdésre – közölte pénteken a román országos statisztikai intézet.
A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a magyarok száma.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint bőven egymillió felett van a romániai magyarság, hiszen majdnem két és fél millió állampolgár nem vallotta be nemzetiségét a romániai népszámláláson, és közöttük biztosan olyan arányban vannak a magyarok, mint akik nyilatkoztak a nemzetiségükről, ezért szerinte nincs szó 250 ezres fogyásról. A politikus pénteken a Maszol.ro erdélyi hírportálnak nyilatkozott a romániai népszámlálási eredményekről.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség által pénteken kiadott közleményben azt hangsúlyozta, hogy sikerült megőrizni a magyarok 6 százalék feletti részarányát a romániai társadalmon belül. Jelezte: a népszámlálás részletes eredményeit jövőre elemzi az RMDSZ.
Az RMDSZ elnöke szerint az látszik, hogy összességében nagy népességfogyás látható, amely arányaiban nagyjából ugyanúgy érinti a romániai magyar és a román közösséget is, és – mint mondta – ez a fogyás 32 éve tart. Szerinte az előzetes adatok reális helyzetképet mutatnak a romániai magyarságról.
„Egymillió fő felett vagyunk, és nincs szó mintegy 250 ezres fogyásról, ugyanis van majdnem 2 és fél millió olyan polgár, aki a nemzetiségét nem vallotta be, és közöttük biztosan olyan arányban vannak magyarok is, mint akik bevallották nemzetiségüket, tehát ilyen értelemben a nagy számok törvénye itt is érvényesül. Szerintem bőven egymillió fölött vagyunk” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint semmi ok az ünneplésre, de a pánikra sem. Nyomatékosította: „ez a közösség Erdélyben akar élni, itt képzeli el a jövőjét, egy erős közösség, és képes megmaradni. Nekik biztosítani kell a megmaradáshoz szükséges feltételeket, beleértve az identitásmegőrzés intézményi kereteit” – mondta.
„Nem gondolom, hogy az előzetes adatok alapján pesszimista hangot kellene megütni, de azt sem, hogy ünnepelnünk kellene, hanem reálisan kell néznünk a helyzetünket és erre kell jövőt építenünk, erre a több mint egymillió emberre, aki Erdélyben él” – mondta az RMDSZ elnöke. Rávilágított: érdemes megnézni a népesség korfáját is, mert látszik, hogy a teljes romániai lakosság elöregedőben van, és nyilván ez érvényes a romániai magyar közösségre is.
Felidézte: az RMDSZ azért hirdette meg a családpolitikáját, mert az éves statisztikai adatokból is látszott, hogy szükség van olyan hosszú távú közpolitikára, amely javítani tudja a demográfiai mutatókat, segít a gyermekvállalásban, és segít a fiatal családoknak a megkapaszkodásban.
Kelemen Hunor köszönetet mondott a romániai magyaroknak, akik büszkén kiálltak magyarságuk mellett, és mindazoknak, akik megszervezték, vagy valamilyen formában segítették a népszámlálás lebonyolítását.
A romániai statisztikai intézet közölte, hogy folytatódott a lakosság elöregedése, megnőtt a 65 év felettiek aránya: 121 idős személy jut 100 fiatalra, míg 2011-ben 101,8 idős jutott száz fiatalra. Így ez a mutató 20 százalékponttal romlott.
Az egyetemet végzettek aránya a 2011-es adatokhoz képest 12,9 százalékról 16 százalékra nőtt, míg az alacsony képzettségűeké 50 százalékról 40 százalékra mérséklődött. A népszámlálást eredetileg 2021-ben kellett volna megszervezni, de a járvány miatt elhalasztották az idei évre.
Az előzetes adatok szerint Románia lakossága eléri a 19 053 800 főt, ebből 16 568 900 személy nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról. Közülük 89,3 százalék, 14,8 millió személy vallotta magát román nemzetiségűnek. A lakosság 1,1 millióval csökkent a legutóbbi népszámláláshoz képest.
A magyar után a legnépesebb a roma kisebbség, amely 569 500 főt számlál, és a lakosság 3,4 százalékát teszi ki. Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség az ukrán (45 800 fő), a német (22 900) és a török (20 900).
A lakosság 6,3 százaléka nevezte meg a magyart anyanyelveként. 91,6 százalék a román nyelvet használja első nyelvként a családban. A roma nyelvet 1,2 százalék beszéli, az ukránt 0,2 százalék.
A felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre 16 millió 551 ezren válaszoltak: 85,3 százalékuk ortodox kereszténynek, 4,5 százaléka római katolikusnak, 3 százaléka reformátusnak vallotta magát. A magukat vallástalannak vagy ateistának vallók aránya 0,9 százalék volt.
Nyitókép: Illusztráció (Fotó: Facebook/Tofán Levente)
