Jelenleg az állami árutartalékokban 800 ezer tonna búza van. Ez több, mint amennyire az országnak szüksége van, ugyanis évente Szerbia 1,2 millió tonna gabonát fogyaszt, hangsúlyozta Aleksandar Vučić államfő, majd rámutatott: az idei aratás még előttünk áll. Ezzel arra reflektált, hogy az elmúlt napokban a gabona iránti kereslet elérte a történelmi maximumát. A koszovói adminisztrációs határon, Merdarenál, és más határátkelőhelyeken annyi gabonát szállított ki Szerbia, mint korábban soha. Az igény 200 ezer tonna gabonára szólt, vagyis az árutartalékok egynegyede iránt mutatkozott a kereslet, ám ennek az igénynek Szerbia logisztikai szempontból nem tudott eleget tenni.
– A régióban a gabona iránti nagy kereslet megnövelte az árakat is. Mindenki arra törekszik, hogy bebiztosítsa a kenyeret a lakosság számára – emelte ki Vučić az UBM Adaševciben épülő takarmányüzemének alapkőletétele után megtartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette, éppen az igény megnövekedése ösztönözte az államvezetést arra, hogy korlátozza a gabona kiszállítását. Rámutatott, szinte naponta mérlegelik a kiszállítási lehetőségeket, ugyanis mindenek előtt a lakossági igényeit szeretnék kielégíteni. Az államfő rámutatott, Szerbia polgárainak igénye mellett a környező országok igényeit is figyelembe veszik, hiszen mint mondta, annak nincs értelme, hogy ha Szerbiának van, Szkopje, Podgorica, Bijelina ne rendelkezzen kellő mennyiségű gabonával.
Ám nem csak a gabona, az étolaj iránt is megnőtt a kereslet, így az étolaj ára 109 százalékkal megugrott. Ezért az államfő szerint az árutartalékok folyamatos számon tartása most mindennél fontosabb, hiszen a háborús környezet eddig nem látott világválsághoz vezethet, jelentős gazdasági következményekkel jár majd, és ilyen helyzetben az ország igényei a legfontosabbak.
Mint mondta, nincs szükség arra, hogy a lakosság tartalékokat halmozzon fel, hiszen Szerbiában van elég só, cukor, étolaj, liszt, gabona és kukorica is. Az ország magára vállalja a termelők bizonyos terheit, hogy ne számoljanak nagy veszteséggel, mert „a lakosságnak elegendő kenyérre van szüksége a normális élethez” – mondta.
VAN KŐOLAJ, CSAK MENNYIÉRT?
Vučić rámutatott, nem csak az élelmiszerből, kőolajból és kőolajszármazékból is van elég. Mint kihangsúlyozta, a beszerzéssel sincs gond, csak az árakkal. A kőolaj-finomítók folyamatosan dolgoznak és Szerbiában jelenleg jobb a helyzet, mint az EU legtöbb országában.
Fotó: Ótos András
Vučić kihangsúlyozta, az ország 100 millió eurót ruház be abba, hogy ahogy fogalmazott „dugóig” feltöltse a tartalékait.
– Nincs hiány, az árak okoznak gondot, ezért döntöttünk úgy, hogy lemondunk a 20 százalékos járulékos adóról az üzemanyag esetében. Ez 35 millió eurós kiesést jelent az állami költségvetésből havonta. Ne adj Isten, hogy ez a helyzet 12 hónapig eltartson – mondta az államfő, majd hozzátette, 400-500 millió eurós kieséssel számolnak már most.
A kőolaj piaci ára 135 dollár, már a 85 dolláros ár is magas volt, de ha eléri a 200 dollárt, akkor már súlyos problémával kell szembesülni, hiszen az állam nem tud éves szinte 3 milliárd dollárt elkülöníteni csak a kőolajra.
Elmondta, számolnia kell azzal is, hogy esetleg az orosz többségi tulajdonban levő vállalatoknak Amerika megtiltja a földgáz-beszállítást, a diverzifikáció pedig nem pótolja az energiahordozók kiesését. Szerbia Magyarország és Bulgária között van, így minden döntés súlyosan érinti, alternatív megoldásokat kell találnia. Ő maga a harmadik világ országaival kezdett meg tárgyalásokat. Az ezekből az országokból beszállított energiahordozókra megszüntetnék a vámot.
TUDJUK, MIT JELENT A BÉKE
Ha valaki tudja, mekkora jelentősége van a békének, az a szerb és a magyar nép, hiszen a történelem számos nyomot hagyott maga után, amin sikerült túllépni, hangsúlyozta Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a takarmányüzem alapkőletételén, amely Adaševci számára 24 millió eurós beruházást jelent majd.
Szijjártó elmondta, amikor azt gondoltuk, hogy végre a járványt és annak gazdasági következményeit a hátunk mögött tudhatjuk, Magyarország szomszédságában háború ütött ki. Kiemelte, ők a béke mellett tartanak ki, ezt bizonyítja a szerb-magyar barátság is, amely számos beruházást vont már maga után. A két nép a konfliktusok helyett az együttműködést választotta, ám ezen szavai szerint sokat kellett a két országnak dolgozni. Bátorság és merész döntések kellettek hozzá, amihez hozzájárul még a kölcsönös megbecsülés.
Fotó: Ótos András
A baráti viszony gazdasági hasznot hozott mindkét ország számára, hiszen az elmúlt évben 4 milliárd eurós áruforgalmat valósítottak meg. Az egymás támogatásával pedig az energiabiztonsághoz is hozzájárultak.
Az adaševci takarmányüzem több, mint egy tonna takarmány gyártását végzi majd éves szinten, a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával. Szijjártó elmondta, az élelmiszergyártás, az élelmiszer és energiabiztonság ma egyre nagyobb jelentőséggel bír. Kiemelte, nem fizethet a magyar nép azért, hogy a szomszédos országban háború folyik, ezért Magyarország is azon dolgozik, hogy kellő mennyiségű élelmet és energiát biztosítson a polgárai számára. Hozzátette, a tengerentúlon is meg kell, hogy értsék, Európa ezen részén az országok a meglévő energiahordozóktól függnek.
A MAGYAR UBM ADAŠEVCIBEN
A magyar tulajdonban levő UBM Trade Kft. adaševci üzemének alapkőletételénél a politikusok rámutattak, az élelmiszer-biztonsághoz hozzájárul az állattenyésztés ellátottsága is. A takarmányüzem egy 20 hektáros területen épül fel Šid községben. Korszerű, automatikus üzemkeveréssel éves szinten 200 ezer tonna, vagyis 30 tonna óránkénti GMO-mentes takarmány előállítását végzi majd. A keverőüzem mellett épül egy szárító, ami óránként 20 tonna mag szárítására alkalmas, illetve nyolc 2,5 ezer tonna gabona tárolására képes siló is.
A beruházás 24.424.000 euró, abból a magyar állam 2,3 milliárd forintot (6,3 millió eurót) különít el, Szerbia 2,5 millió eurót. A 25 éves múltra visszatekintő UBM csoport 100 új munkahelyet biztosít majd. Horvát Péter az UBM elnöke az alapkőletételen kiemelte, a vállalat a régió legsikeresebb vállalata kíván lenni, ezt szolgálják az elindított fejlesztések is.
